Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még:Muszka (egyértelműsítő lap).

Muszka(Mâsca)
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Világos
Rang	falu
Községközpont	Világos
Irányítószám	317342
SIRUTA-kód	12395
Népesség
Népesség	832 fő(2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	< 3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET,UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 17′ 47″,k. h. 21° 40′ 19″46.296497,21.67201346.296497°N 21.672013°EKoordináták:é. sz. 46° 17′ 47″,k. h. 21° 40′ 19″46.296497,21.67201346.296497°N 21.672013°E
Muszka weboldala
AWikimédia Commons tartalmazMuszka témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Muszka (románulMâsca) faluRomániában,Arad megyében.

Aradtól 32 km-re északkeletre fekszik.

1332–1337-benNest,Mezt ésGesth alakban említették elsőként. Ez a név valószínűlegszláv eredetű személynévből való. Ebből arománban alakult ki aMâsca név és ez került át amagyarba (mai neve először1746-ból adatolható).

A honfoglalás után agyulák szállásterületéhez tartozott, erre utalnak a környéken talált gazdag sírok. A település Szőlődomb nevű részéről három lovas temetkezésből kiemelkedő szépségű, ezüstberakásos kengyel és zabla került elő, amelyek párhuzamai a kolozsvári Zápolya utcai leletek között találhatók meg. A női családtagok sírjában is ékszerek, többek között állatfejes karperecek voltak.^[2]

A falu középkori elődjeVilágos ésGalsa között, aZarándi-hegység aljában feküdt. Egykori vára a falu feletti hegygerincen, a világosi vártól 2 km-re északnyugatra állt. A falu1331-ben egyházas hely volt.1444-ben mezővárosként említik.Világos várához, majd1561-ben Gyula várához tartozott.

1700 körül elpusztult, de1720-ban már tizenkét család lakta.1771-ben lakossága 96jobbágy- és 28zsellércsaládból, túlnyomórészt románokból állt, akik valamennyien szőlőt is műveltek. Szőlőültetvényei1880-ban 164hektárt tettek ki, főképpen csemegefajtákból,királyleánykából ésolaszrizlingből álltak.^[3]

1909-ben, a község kérésére magyar tannyelvű, állami iskolát állítottak fel benne.

1956 és1968 között önálló községet alkotott. Lakóinak csúfnevelebenițari ('görögdinnyések').^[4]

• 1842-ben 778 ortodox és 84 római katolikus vallású lakosa volt.^[5]
• 1900-ban 1100 lakosából 1006 volt román és 84 magyar anyanyelvű; 1002 ortodox és 63 római katolikus vallású.
• 2002-ben 959 lakosából 942 volt román nemzetiségű; 914 ortodox és 23 baptista vallású.

• AMagyarád felé vezető út mellett állóortodox temploma1723-ban épült, a19–20. században háromszor is átépítették.

• Bortermelés (fehér borszőlőfajták).

• Réthy László 1898: Két Árpádkori temető Arad megyében.Arch. Ért. XVIII, 124-130.

• ↑ Erdély története: Köpeczi Béla (főszerk) – Makkai László (szerk) – Mócsy András (szerk):Erdély története (három kötetben).Szász Zoltán (szerk). Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986.ISBN 963 05 4203 X 

• A falu a "www.virtualarad.net" honlapon(románul)

• Arad-Hegyaljai Motorosított Vasút

• Arad megye települései
• Arad vármegye települései

• Lapok térképekkel