Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Mosoni-Duna | |
 | |
| A Mosoni Duna Mosonmagyaróvárnál, 2013 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Szlovákia, Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 121,5 km |
| Forrás | Duna |
 é. sz. 48° 01′ 29″,k. h. 17° 12′ 59″48.024817,17.21630248.024817°N 17.216302°E | |
| Torkolat | Duna |
| é. sz. 47° 44′ 22″,k. h. 17° 47′ 31″47.73944444,17.7919444447.739444°N 17.791944°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazMosoni-Duna témájú médiaállományokat. | |
A Mosoni-Duna aDuna folyam jobbparti fattyúága. AszlovákiaiOroszvár (szlovákulRusovce) ésDunacsún(Čunovo) között ágazik ki a Dunából. Végig kanyarog aSzigetköz déli oldalán és 125 km megtétele utánVéneknél ömlik vissza a Dunába. Magyarországi szakasza 121,5 km.Győrnél ömlik bele aRábca és aRába.
A Mosoni-DunaGyőr legjelentősebb folyója. A középkorban avár védelmében volt szerepe, ma a városrészeket választja el egymástól.
AKisalföld egész területén hárommillió évvel ezelőtt még aPannon-tenger hullámzott. A nyugatról ebbe torkollt folyók hordalékának köszönhetően a terület félsós deltavidékké alakult, majd végleg szárazulattá vált. A pliocén kor végére az Ős-Duna Kárpát-medencébe való betörési pontja megváltozott folyásiránya, a korábbi déliről kelet felé fordult, így kialakult a mai vízrendszer ősi formája.
A Mosoni-Duna vízrendszere aLajta folyó, aLajta bal parti csatorna és aLajta jobb parti csatorna dombvidéki vízgyűjtőjét, valamint a Rábca vízgyűjtőjét foglalja magába. A Lajta magyarországi vízgyűjtő területe 71,2 km². Ezen területen a folyó alsó-szakasz jellegű, kis esésű. A Lajta-menti területek talaja erősen vízvezető, általában vékony fedőréteggel, ezért árvízkor nagy mennyiségű fakadóvíz keletkezik. A Rábca teljes vízgyűjtő területe 4 886 km². AFertő tó és aRépce árapasztó hatása miatt a redukált vízgyűjtő terület aHanság-főcsatorna torkolatáig 2 000 km². A csatorna belvizeken kívül külvizeket is befogad. Befogadója a Mosoni-Duna. A vízfolyás része az Ikva-Hanság-Rábca levezetőrendszernek. Felső szakasza a belvizek levezetésén kívül öntözésre szolgál a Nyirkai, a Királytói és a Kisrábatoroki duzzasztók segítségével.
A szabályozás előtt a Duna árhullámai szabadon folytak a medrében, ezért tekintélyes nagyságúmeder alakult ki, mely nagyobbnak látszik, mint amit a folyó mai vízhozama kialakíthat. Szélessége 100-120 méter, mélysége 3-4 méter. Szabályozás előtti vizei gyakran pusztítottak Győr környékén. Ezért a Mosoni-Duna alsó szakaszán a győri oldalon VénektőlMecsérig, a szigetközi oldalon a torkolattólDunaszentpálig árvízvédelmi töltéseket építettek. A szabályozáshoz tartozó munka volt azIparcsatorna megépítése is.
1980-1984 közöttGyőr felett elvégezték a „püspökerdei átmetszést”, amely aSzúnyog-sziget keleti végétől indulva, délkeleti irányban nyílegyenesen vezet aRábca torkolatához. Az „új” meder hossza 2200 méter, ami 4250 méter hosszú szakaszt rövidített le. A töltések magassága 115,9 méter. A fenékszélessége 75 méter, a tetőszélessége 120 méter. A töltések tengelytávolsága 250 méter. Az új folyószakasz 2,5-3 méter mély. Az új egyenes szakasz vize lassú folyású, így remek csónakpályává alakítható. Akár nemzetközi versenyek is megrendezésére alkalmas.[1]
Itt a régi medret az új kiágazásánál és a torkolatánál egy-egyzsilippel lezárták. Itt egy igen lassú folyású mesterségesmorotva alakult ki, amely fürdésre kitűnően alkalmas, és a győriekAranypartnak nevezik.
Az éles külpolitikai csatározásokkal kísért, valamint a zöldmozgalmi szervezetek részéről számos jogos kritikával kifogásoltBős–nagymarosi vízlépcső építése során a Duna elterelése1992.október 24-én történt meg: a csehszlovák építőkDunacsúnnál, a Duna 1851,75 folyamkilométerénél, mintegy 40 kilométer hosszúságban, a régi meder elzárásával a szlovák területen épült üzemvízcsatornába terelték a Duna vizét. A lépés folyományaként az eredeti főágban bekövetkezett jelentősvízhozam-csökkenés okozta kiszáradás, feliszapolódás éstalajvízszint-csökkenés felborította aSzigetközökológiai éshidrobiológiai egyensúlyát.[2][3]
Az ezt követő évtizedben a Mosoni-Dunaágon számos vízügyi beavatkozás (például fenékküszöbök és zsilipek építése) elvégzését tette szükségessé. 2017-2022 között a Szigetköz vízgazdálkodási problémáinak (azaz a korábbi medersüllyedés, majd pedig a szlovák erőmű miatt tartósan lecsökkent vízhozam és vízszint) hosszú távú megoldása érdekében aGönyűikikötővel szemben, avéneki torkolatnál elhelyezkedő Tordai-szigeten kétnyílású vízszintszabályozó műtárgy, zsilip és hallépcső épült.[4][5][6][7]
Dunakiliti -Feketeerdő –Mosonmagyaróvár[8] –Halászi –Máriakálnok –Kimle –Darnózseli –Hédervár –Dunaszentpál –Dunaszeg –Győrladamér –Győrzámoly –Győrújfalu –Győr[8] –Vének
Dunacsún (Cunovo) –Rajka –Bezenye –Mosonmagyaróvár[8] –Kimle -Mecsér –Kunsziget –Győr.[8]
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap