Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Mosdós | |||
_2.jpg) | |||
| A Pallavicini-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Keresztes József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7257 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 827 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 55,34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,95 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 21′ 30″,k. h. 17° 59′ 09″46.358311111111,17.985746.358311°N 17.985700°EKoordináták:é. sz. 46° 21′ 30″,k. h. 17° 59′ 09″46.358311111111,17.985746.358311°N 17.985700°E | |||
  Mosdós Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
| Mosdós weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazMosdós témájú médiaállományokat. | |||
MosdósközségSomogy vármegyében, aKaposvári járásban.
Kaposvártól 17 kilométerre keletre, a Külső-Somogyi-dombság lejtőin fekszik. Határát rétekkel, erdőkkel, szőlőkkel tarkított táj öleli és nyugat-keleti irányban átszeli aKapos folyó. Hozzá tartozikGázlópuszta,Sárkánypuszta ésJajvölgytelep is.
Bár nincs túl közel aBalaton déli partjához, a település szőlő- és borgazdasági szempontból mégis aBalatonboglári borvidék részét képezi.[3]
A közvetlenül határos települések: észak felőlKisgyalán, kelet felőlNagyberki, dél felőlGödre, délnyugat felőlKaposkeresztúr, nyugat felőlBaté, északnyugat felől pedigFonó.
Közúton csak a61-es főúton érhető el, Nagyberki vagy Baté érintésével; a többi környező településsel nincs közúti kapcsolata.
Bár közvetlenül a település mellett halad el aDombóvár–Gyékényes-vasútvonal, annak megállási pontja nincs a határai között, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget ígyBaté vasútállomás vagyNagyberki megállóhely kínálja. Jól ellensúlyozza viszont a vasúti kapcsolatok szűkösségét, hogy kitűnő buszközlekedése van.
Mosdós már az ókorban is lakott volt. Erre utal a falu határában feltártkelta telep is. A falu történetét a16. század elejéről ismerjük. Az1550 évi adólajstrom szerint ekkor Pető János volt a birtokosa. Az1563 évitörök kincstári adólajstromban 11, az1573-1574 évi török defterben 17 házzal van felvéve. Az1660 évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerintCsobánc várához tartozott. Az1700-1703 közötti években a Balogh család és Jankovics István birtoka volt. A falu a17. században elpusztult, az1715 évi összeírás adatai szerint „csak egy év óta települt”.
A falu az elnéptelenedése előtt a Szálláson élt, ami ma szántóföld. A visszatelepítés után,1732-ben iskolát alapított a katolikus egyház. AVigadó-hegyen lévő kápolnát1779-ben építették. A falu mai templomát1832-ben építették. GrófPallavicini Ede1892-ben épített itt magának kastélyt, amiben ma szanatórium működik.
A településen 1996. augusztus 4-én időközi polgármester-választás zajlott.[12]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 973 | 960 | 931 | 903 | 847 | 848 | 862 | 827 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,8% németnek, 1,3% románnak, 0,3% ukránnak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,8%, református 6%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 13,9% (15,4% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 8,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1% horvátnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,4% volt római katolikus, 4% református, 0,8% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 16,8% felekezeten kívüli (31,5% nem válaszolt).[14]
