Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Mogyoród. |
| Monyoród | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Bólyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Simon Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7751 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 171 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,12 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 00′ 28″,k. h. 18° 28′ 49″46.00784,18.4802646.007840°N 18.480260°EKoordináták:é. sz. 46° 00′ 28″,k. h. 18° 28′ 49″46.00784,18.4802646.007840°N 18.480260°E | |||
  Monyoród Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Monyoród weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazMonyoród témájú médiaállományokat. | |||
Monyoród (horvátul:Minjorod,[3]németül:Mun(j)erod[4])községBaranya vármegyében, aBólyi járásban.
A vármegye keleti részén fekszik, mintegy félútonPécs ésMohács között. Mindössze négy települési szomszédja van: kelet felőlVersend, dél felőlBóly, nyugat felőlSzederkény, északnyugat felől pedigMáriakéménd.
A község határai között, a belterülettől mintegy 2,5-3 kilométerre délre áthalad a Mohács–Pécs közt húzódó57-es főút és azM60-as autópálya is, ezek révén az ország távolabbi részei felől is könnyen elérhető. Központja tekintetében ezzel együtt iszsáktelepülésnek tekinthető, mivel csak az 57-es főútról letérve, az 56 116-os számú mellékúton érhető el. Határszélét délen érinti még az M60-as építkezése folytán megcsonkult5704-es út, és annak az ugyanezen okból csonkává vált szederkényi szakasza, amely ma az 57 134-es útszámozást viseli.
Vasútvonal az egész környéket nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget aVillány–Magyarbóly-vasútvonalBóly megállóhelye kínálja, bő 10 kilométerre délkeletre.
A községről az első fellelt írásos emlék egyAnjou-korabeli,1389-ből származó oklevél. Ez Monorod néven említi. Később előfordul Monyaród és Manyorod változatban is. Története során földesura voltTörök Bálint. Erről egy 1552. évi adólajstrom tanúskodik. A török hódoltság korában szerencsés fekvésének köszönhetően nem pusztult el. A18. század elejétől apécsváradi apátság birtoka, majd annak megszüntetése után aBudapesti Tudományegyetem tulajdonába kerül. Magyar település volt, csak néhány horvát család települt Monyoródra. A18. század végén erősen megcsappan a magyar lakosság létszáma, telkeiket a környező falvakban élő németek vásárolják meg. A németek közül1940-ben többen tagjai lettek aVolksbundnak, s aszovjet csapatok elől menekülve 23 családNémetországba távozott, ahonnan nem is tért vissza. Vagyonukat a vármegye különböző településeiről érkezett szegényparasztok kapták meg, s1947-ben aFelvidékről is betelepítettek 18 magyar családot.A közigazgatási átszervezések szinte évtizedenként hoztak változást. Kezdetben aszederkényi körjegyzőséghez tartozott, majd1950-től önálló tanács alakult.1965-től ismét a szederkényi közös tanács tagja lett.1990-ben önálló önkormányzatot hoztak létre.Az1907-es helységnévtár adatai szerint a lakóházak száma 115, lakónépessége 578, német és horvát nemzetiségűek, római katolikusok. A 20. század végén a falu három utcájában fekvő 96 lakóházat (ebből egy az önkormányzat tulajdona) 218-an lakták. A népességszám az elmúlt években is folyamatosan csökkenő.
2001-ben a lakosság 13%-a németnek vallotta magát.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 176 | 164 | 158 | 147 | 166 | 168 | 177 | 169 | 171 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 64,9%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 8,4% horvátnak, 14,9% németnek, 1,3% románnak mondta magát (33,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,5%, református 7,1%, felekezeten kívüli 8,4% (39% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 79,8%-a vallotta magát magyarnak, 14,3% németnek, 4,2% cigánynak, 2,4% horvátnak, 1,8% örménynek, 0,6% szlovénnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,7% volt római katolikus, 2,4% református, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 22,6% felekezeten kívüli (32,1% nem válaszolt).[14]
ABólyi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
