Azelső világháború utánJugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után, 2003-banSzerbia és Montenegró kikiáltották aföderációt. A 2006 májusában megtartott függetlenségi népszavazást követően az év nyarán kimondta a függetlenségét, és a konföderáció feloszlott.[4]
ACrna Gora elnevezésfekete hegyet jelent, vagyisa fekete hegyek országa. A legtöbb nem szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek a névnekújlatin fordítása, a Montenegró honosodott meg (monte=hegy,negro=fekete). Ugyanezt jelenti az ország török neve:Kara Dağ. Ugyanakkor agora szó a délszláv nyelvekbenerdőt is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevetfekete erdőnek is értelmezni.[8]
A Montenegró nevet hivatalosan 1296-ban említették először,István Milutin szerb király oklevelében. Az olasz források 1348-ban említették először eredeti formájában, Cerna Gora néven.[9]
Montenegró európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület aDinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját azAdria mentén. Legnagyobb öble aKotori-öböl(régi nevén Cattarói-öböl).
A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el,Horvátország ésAlbánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, azAdria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.
A parttal szinte párhuzamosan aDinári-hegység magas vonulatai követik egymást észak–déli irányt követve sorrendben: a Njegoš, a Golija, aDurmitor, a Ljubisilja és a Javorje, ettől délre az Orjen, aLovćen, a Maganik, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegység és a Prokletije, valamint a Rumija. Az északi vonulatok egyúttal aDinári-hegység és egész Montenegró legmagasabb csúcsai. Legmagasabb pontja aProkletije hegységben,Plav község területén levő 2534 méteresZla Kolata csúcs. Központimasszívuma a Durmitor, legmagasabb pontja a 2523 m magasBobotov Kuk csúcs.
Síkvidék igen kevés akad az országban, mindössze a Shkodrai-tótól északra, illetve a Nikšići-mezőségen található nagyobb összefüggő sík terület.
Egy keskeny csíkon azAdriai-tenger partjánHerceg Novitól aBojana folyóig van amediterrán zóna. Nyáron a középhőmérséklet júliusban 25,4 °C-27,6 °C körül alakul. A nyarak rövidek, de szárazak, a tél rövid és enyhe. A napos órák száma 2500, extrém adatai Ulcinjnak vannak, mintegy 2700 napos óra évente. A tengervíz is felmelegszik 26-27 °C-ra. Júliusban átlagosan naponta 11 órát süt a nap. A víz hőmérséklete már májustól kedvező és az marad augusztus közepéig.
Montenegró középső részén a hőmérséklet júliusban 26,4 °CPodgorica, 25,4 °C(Danilovgrad). Az abszolút maximum 40 °C. A Bojana folyó völgyéből, a Shkodrai-tavon és a Morača-folyón keresztül érkezik a forró levegő Podgoricába, ezért a voltJugoszlávia legmelegebb városa. A januári középhőmérséklet 5 °C körül van, a legkevesebb –10 °C. Hirtelen időjárás-változásra is számítani kell. Hőmérsékleti szélsőségek is jellemzik a középső területeket.
A nagy hegyek vonulata kezdődik aPiva-folyónál(en). A hegyek átlagos magassága 1700 méter. A csúcsok pedig elérik a 2000 métert. A hegyekben a szubalpesi klíma uralkodik, hideg havas telekkel, hűvösebb nyarakkal. Az időjárás hirtelen változik meg. Télen nem ritka a –20 – –30 °C-os hőmérséklet sem. Míg a tengerparton és a Shkodrai-övezetben ritkán esik hó, addig aDurmitorban elérheti az 5 métert is. Az alacsony kipárolgás miatt a hó megmarad májusig, van, ahol egész évben.
Öt nemzeti park található az országban. ADurmitor Nemzeti Parkban található Európa legmélyebb és a világ második legmélyebb kanyonja[11]: aTara szurdoka, melynek mélysége néhol eléri az 1300 m-t.
A kora középkorban a mai Montenegró területén három fejedelemség helyezkedett el:Duklja, amely nagyjából megfelel a déli felének,Travunia nyugaton ésRaška északon. A 14. és a 15. században a térségetZetának nevezték. A Montenegró elnevezést a 15. század végétől használják. Miután oszmán fennhatóság alá került, Montenegró 1696-ban aPetrović-Njegoš-ház uralma alatt nyerte vissza függetlenségét. Montenegró függetlenségét a nagyhatalmak az1878-as berlini kongresszuson ismerték el. 1910-ben az ország királysággá vált. Azelső világháború utánJugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlását követőenSzerbia és Montenegró együttesen államszövetséget alkottak. A 2006 májusában tartott függetlenségi népszavazást követően Montenegró kinyilvánította függetlenségét és a konföderáció békésen feloszlott.
Montenegró elnöke az államfő, akit közvetlen választásokon öt évre választanak meg. Az elnök képviseli az országot külföldön, törvényeket hirdet ki, országgyűlési választásokat ír ki, miniszterelnök-jelölteket javasol.
A montenegrói parlament egykamarás törvényhozó testület. A 81 fős parlament – a Skupština – tagjait négy évre választják.[13] Törvényeket hoz, szerződéseket ratifikál, kinevezi a miniszterelnököt, a minisztereket és a bíróságok elöljáróit stb.
AFreedom House 2022-es jelentése az országot a »részben szabad« kategóriába sorolta.[13] 2020 végén egy ellenzéki koalíció került hatalomra az augusztusban tartott választásokat követően, amely véget vetett a Szocialista Demokratikus Párt (DPS) három évtizedes uralmának.[13] A DPS azonban fenntartja az ellenőrzést azigazságszolgáltatás felett.[13] Akorrupció a 2020-as években továbbra is probléma.[13]
A 2010-es években az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek alapján a kis országhoz képest aránytalanul nagy, az 1990-es évek óta az államapparátusban feltűnőkorrupció van jelen.[14] Bírálták a kormányt a montenegróiállampolgárság könnyű megadása miatt, az útlevelek kiadásának laza kezelését. PéldáulThakszin Csinavat voltthaiföldi miniszterelnök, akit a thaiföldi igazságügyi hatóságok elfogatóparancs alapján kerestek, montenegrói útlevéllel is rendelkezik.[15][16]
2019 februárjában korrupcióellenes tiltakozások kezdődtekĐukanović és a Duško Marković miniszterelnök által vezetett kormány ellen.[17][18] 2020 táján a magas szintű korrupció továbbra is az országEU-s integrációjának egyik fő akadálya.[19]
Montenegró 21 községre(opština) oszlik, ezek közül a fővárost és környékét magába foglaló Podgorica községen belül két részönkormányzattal rendelkező úgynevezett városi község(gradska opština) is működik:
A helyi Parlament2004.július 12-én fogadta el az új zászlót, nemzeti ünnepet és himnuszt, ami a korábbi államszövetségtől való függetlenedési folyamat újabb lépését jelentette.
Montenegró aktuális zászlaja hasonlít a monarchia idején használt zászlóra: a piros háttérrel és aranyozott szegéllyel rendelkező lobogó közepénI. Miklós király aranyozott címere található(de a király nevének kezdőbetűi nem szerepelnek rajta).
Montenegró hadereje három haderőnemből, szárazföldi, haditengerészeti és légierőből áll, valamint kiegészítve egy különleges műveleti komponenssel. 2009-től a szervezet teljesen hadrafogható, a Védelmi Minisztérium alárendeltségébe tartozik, az ország szuverenitásáért felelős. Legfőbb külkapcsolati céljuk a NATO-ba való integrálódás a technikai és szervezeti modernizációval együtt. ENSZ és NATO műveletekbe is igyekszenek minél jobban bekapcsolódni. 2010 márciusától a magyarMH PRT-hez csatlakozott egy őrzés-védelmet ellátó montenegrói gyalogos szakasz, illetve egyéni feladatokat ellátó katonák is.[20]
A hadsereg létszáma2014 végén 1 850 fő volt, ebből 245 fő tiszt, 786 fő altiszt, 581 legénységi állományú katona és 238 polgári alkalmazott. A hadsereg állományának átlagéletkora 39 év, ebből a polgári alkalmazottaké 50, a legénységi állományúaké 31 év.[21]
2015.december 2-án aNATO külügyminiszterei meghívták Montenegrót, hogy csatlakozzon az észak-atlanti szervezetbe.[22]2017. június 5-étől aNATO huszonkilencedik tagállama.[7]
A 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint Montenegró legnagyobb számú nemzetisége amontenegrói: 278 865 fő, az ország lakosságának mintegy 45%-a. Ezenkívül jelentős aszerb (178 110 fő, 30%), abosnyák (53 605 fő, 8,65%), azalbán (30 439 fő, 4,91%) kisebbség. Ahorvátok 1%-ot tesznek ki, további 1,1%roma.
A romák némelyikeegyiptominak vallja magát,[23] mivel az ország elmaradott részein sokan még mindig hisznek abban aközépkori elképzelésben, hogy a cigányság Egyiptomból ered.
A lakosság 42,88%-a a szerb, 36,97%-a a montenegrói, 5,27%-a az albán és 5,33%-a a bosnyák nyelvet tartja anyanyelvének.[mikor?] Az ország nemzeti nyelvének ugyan a montenegróit nevezi meg alkotmányában, de számos magát montenegrói nemzetiségűnek valló személy szerbnek tekinti az anyanyelvét. Ráadásul a montenegróit elég kérdéses ténylegesen külön nyelvnek venni, hisz kevés különbség van közte és a szerb között.
A mezőgazdaság uralta a gazdaságát a 20. század közepéig,[12] de ma már gazdasága többnyire szolgáltatásalapú. AzEurostat adatai szerint az egy főre jutó montenegróiGDP 2018-ban az EU-átlag kevesebb mint felét, 48%-át tette ki.[37] Az országnem része azeurózónának, de 2002 óta hivatalos pénznemként egyoldalúan azeurót használja.[12]
A területének kevesebb mint egytizedét művelik, és ennek körülbelül kétötödéngabona terem.[12] A felvidéken a fő mezőgazdasági tevékenység a juhászat.[12]
Főbb iparágak :[38] acél- és alumíniumgyártás, mezőgazdasági feldolgozás, fogyasztási cikkek gyártása.
A legfontosabb ásványkincs abauxit. FőlegNikšić közelében termelik ki.[12] Továbbá ásványkincsek avasérc és alignit.
2020 táján a nikšići acélmű az ország legnagyobb ipari létesítménye.[12]Podgoricában a mezőgazdasági terményeket, köztük a dohányt dolgozzák fel, mígCetinjében hűtőszekrényeket gyártanak.[12]
Montenegró 240 kilométeres tengerpartja régóta turisztikai célpont. Vonzó tájak, festői régi kőházak és strandok vonzzák a hazai és külföldi turistákat. A 2010-es évek végén MontenegróGDP-jének több mint 20%-át adja, és évente háromszor annyi látogatót vonz, mint az ország teljes lakossága.[38]
A tenger miatt van méghalászat, de a kereskedelmi halászat elenyésző.[12]
Jelentős a feketegazdaság szerepe, sokan élnek(főlegcigaretta- és ember-) csempészésből. Ezeket a tevékenységeket részben az albán és az olaszmaffia irányítja.
A háború előtti Jugoszlávia királyainak nyári palotája volt Miločer közelében, és a háború utáni rezsimSveti Stefan ősi halászfaluját luxusüdülőhellyé változtatták.[12] Ulcinj – amelynek építészetére görögök, bizánciak, velenceiek és ázsiaiak voltak hatással – szintén fontos turisztikai célpont.[12]
A két legnagyobb útvonal Montenegró az Adriai főútvonal Herceg Novitól Ulcinjig, és a másik főútvonal pedig Petrovac-Podgorica-Kolašin-Bijelo Polje-Szerbia határa (összeköti a köztársaság északi és déli részét). A nyári hónapokban forgalmas a Šćepan Polje-Nikšić-Podgorica útvonal, valamint a Herceg Novi-Trebinje útvonal is, amely Montenegrót összeköti Bosznia-Hercegovniával. Jelentős a Budva-Cetinje-Podgorica útvonal is, mert a déli részt összeköti a székvárossal és a fővárossal.
Montenegróban két nemzetközi repülőtér van, a podgoricai és a tivati.A Golubovci-Podgorica repülőtérPodgorica központjától 12 km fekszik, Budvától 62 km, Bartól 65 km, Kolašintól 80 km és Žabljaktól 170 km.ATivat repülőtér Tivat központjától 4 km-re van, Budvától 20 km, Herceg Novitól 20 km, Bartól 58 km, Ulcinjtól 73 km ésPodgoricától 80 km.Információk: 082 671 337, 671 894
Montenegró nemzeti légitársasága a Montenegro Airlines, mely menetrendszerinti járatokat üzemeltet mind Podgorica, mind Tivat légikikötőjéből többségében Nyugat-Európa és a Balkán főbb városaiba.
Az utas- és teherszállító komphajók rendszeresen közlekednek a következő vonalakon: Bar-Bari, Bar-Ancona-Bar. A Lepetani – Kamenari hazai vonalon utasszállító komphajó közlekedik (nyári idényben a komphajó non-stop közlekedik).
Ostrog kolostorNemzeti Múzeum, CetinjeGuszle (hangszer)Fiatal férfiak a hagyományos viseletben
Montenegró egy kis ország aBalkánon, a természeti és a társadalmi kontrasztok mindig vonzották az ide látogató turistákat. Az országot különböző irányból érkező hatások érték, sokfajta hódító nép érkezett, felépítették a kultúrájukat és továbbálltak, itt hagyták az utókornak öröküket. Montenegróban különleges egységet képez a civilizációk találkozása a legrégebbi idők óta. A két világ találkozásának határa Kelet és Nyugat, az országban megtalálható mindkét világ kultúrájának nyomai, Velence, az iszlám, valamint Ausztria hatása. A legnagyobb hatás mégis a szlovén kultúrának köszönhető, a Vojisavljević, Nemajić, Balšić, Crnojević és a Petrović dinasztiáknak.
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Sveti Stefan
Amonostorok a kultúra és a művészetek központjává váltak. A15. században,Amerika felfedezésének idejében Montenegróban a könyvnyomtatás is megjelent. Egyházi könyveket nyomtattak, többnyirereneszánsz dekorációval. A montenegrói tengerparton a18. századig agótika és areneszánsz művészet uralkodott, de abarokk is megjelent azépítészetben. Egyik kitűnő képviselője ennek a művészeti ágnakTripun Koklji (1661–1713).
A népi művészet Montenegróban a nemzeti tudat születésével jött létre a19. században, a romantika korában. Ebben az időben nagyon sok fiatal indult világot látni, hogy mesterséget tanuljon. Külföldön tanult Petar Lubarda és Dado Đurić, Danilo Kiš. Mivel Montenegró nagyon sok vért áldozott a szabadságáért, ezért a népre nagyon nagy – szinte mágikus – hatással van aköltészet. A múltban és a jelenben is minden montenegróinak sokat jelent Petar II.Petrović Njegoš (1813–1851) költő és egyházi vezető műve, melyben a szabadság és hazaszeretet jelenik meg.[40]
Irodalom
II. Péter Petrović-Njegoš (Петар II Петровић-Његош) herceget Montenegró legnagyobb költőjeként emlegetik. Egy mauzóleuma is van a Lovćen-hegyen.
A bemutatkozás Montenegróban is hagyományosan köszöntéssel és kézfogással történik.[41] Nők és férfiak, illetve nők között ehhez még apróbb puszi is hozzátartozhat.[41]
A pontosságnak és az időnek csak az olyan hivatalos helyeken van jelentősége, mint a bíróságok.[42]
A beszélgetések alkalmával kerüljük pl. a születésszabályozás témáját. A vallásos és konzervatív montenegróiak ezt beavatkozásnak tekintik Isten dolgába.[43]
A személyes térnek nincs nagy jelentősége, ugyanis az ölelés és a váll megérintése fontos gesztus. Az ölelkezésnek azonos neműeknél van nagyobb szerepe, az ellenkező neműek esetében (hacsak nem rokon) a montenegróiak rosszalják az ilyet.[44]
A nőknek kimagasló szerepe van közműveknél és nagyvállalatoknál, egyéb szakmákban a férfiak dominálnak.[45] Montenegróban általában kevesebb tiszteletet tanúsítanak a nőkkel szemben, pl. nem engedik őket előre és nem tartják nyitva nekik az ajtót, ahol áthaladnak.[45]
A montenegróiak többnyire nem törődnek azzal, ha fiatalkorúak isznak, dohányoznak vagy részegek.[46] Törvényileg is elfogadott a 14 éves kortól folytatott nemi élet.[46] Az országban igen elterjedt a dohányzás, ezért különösen nyilvános helyeken erősen ki vannak téve a nem dohányosok a dohányosok füstjének.[47]
A vallás meghatározza a montenegróiak identitását,[48] az ezt érintő kérdések igen érzékeny területnek számítanak. A montenegróiak többnyire büszkék hovatartozásukra (még a magukat szerb nemzetiségűnek vallók is).[47]
A montenegrói konyha azolívaolaj használatán alapszik, a legrégebbi olajfa több mint 2000 éves,Stari Barban található. A legminőségibb és legegészségesebb amit hideg sajtolással készítenek. A legfinomabb az extra virgin, első sajtolással készül. Akontinentális konyha megőrizte eredetiségét, a tengerparti pedig azonos aFöldközi-tenger lakta népek specialitásaival.[49]
A különlegességhez tartozik a raštan, szárítottkecskehúsos kelkáposzta, a "čevap", 3 féle darált húsból készült, roston sütik és lepényt kérhetünk hozzá. A "pljeskavica" hasonló, mint a "ćevap" csak ahús lapos, ezt is lepényben kérhetjük, tetszés szerinti salátaadaggal.
Ražnjići: rablóhús.
Vješalica: roston sült szűzpecsenye
Džigerica sa roštilja: roston sült máj.
A halételek közül népszerű a bordettó, halleves.
Előételként fogyaszthatunk njeguši sonkát és kajmakot(sós, érlelt tejszín).
Burek: a déli népek, aBalkán nemzeti ételének is nevezhetjük, nagyon finomat sütnekHorvátországban,Szerbiában,Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is. A burek tésztája rétestészta jellegű, melyet hajszálvékonyra nyújtanak és ez után rétegezve töltenek meg. Az eredeti töltelék sós túró vagy darált hús, de árulnak sonkás-sajtos, sajtos-gombás, pizzás, meggyes, almás változatot is. Atúrós és húsos változathoz kérjünkjoghurtot, így a legfinomabb.
A montenegrói labdarúgás is 2006-ban kezdődött egy Magyarország ellen megnyert, 2-1-re végződő mérkőzéssel, amit Podgoricában rendeztek. A FIFA hivatalos ranglistáján 2006-ban még mint újonnan indulók az utolsó helyet foglalták el, de a szerb labdarúgó kultúrának is köszönhetően mára feljöttek a 40. helyre, és jelenleg vezetik a 2012-es Eb-selejtező csoportjukat. A csapat legmagasabban jegyzett játékosa a Juventus csatára,Mirko Vučinić.
Montenegró inkább vízilabdában teljesíti a követelményeket. Egyik legnagyobb sikerétMálagában aratta2008-ban, ahol a korábban 4 világbajnok játékost is felvonultató pólóscsapat a szerbeket verve nyerte meg a vízilabda Európa-bajnokságot.
A Budućnost Podgorica női kézilabda csapat azEHF-bajnokok ligája 2011-2012-es kiírásában a döntőben idegenben lőtt több góllal felülmúlta aGyőri Audi ETO KC együttesét, így története során először megszerezte a BL trófeát. A női kézilabdacsapat 2012-ben Norvégiát legyőzve Eb-győztes lett.
A nemzeti ünnepetjúlius 13-án ünneplik a montenegróiak, arra az1878-as eseményre utalva, amikor Montenegrót a világ 27. független országának nyilvánították, továbbá az1941. július 13-inépi felkelésre atengelyhatalmak ellen.
↑Gál Csaba: Nemzetközi katonai és haditechnikai szemle. A montenegrói hadsereg személyi állománya. In.:Honvédségi Szemle. 143. évf., 2015/4. sz., 161. oldal, ISSN 2060-1506
↑Census of Population, Households and Dwellings in Montenegro 2011. Monstat pp. 14, 15. (Hozzáférés: 2011. július 12.) For the purpose of the chart, the categories 'Islam' and 'Muslims' were merged; 'Buddhist' (.02) and Other Religions were merged; 'Atheist' (1.24) and 'Agnostic' (.07) were merged; and 'Adventist' (.14), 'Christians' (.24), 'Jehovah Witness' (.02), and 'Protestants' (.02) were merged under 'Other Christian'.
Hamza Gábor: Bemerkungen zur Privatrechtsentwicklung in Montenegro. In: Spomenica Valtazara Bogisica o stogodisnjici njegove smrti 24. ap. 2008. godine – Gedächtnisschrift für Valtazar Bogisic. Zur 100. Wiederkehr seines Todestages – Hypomnemata Valtazar Bogisic anno centesimo obitus eius dedicata. (Red. Breneselovic, L.) vol. 1. Beograd, 2011. 315-328. old.
Ez a szócikk részben vagy egészben aMontenegro című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
1 AzEurópai Központi Bank hozzájárulásával 2 Az Európai Központi Bank hallgatólagos beleegyezésével 3Státusza vitatott4 Az uniós csatlakozási tárgyalásokon kötött megállapodás szerint nem köteles bevezetni eurót
_sa_Karanfila_(2480).jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
