A„Monothalamea” alikacsosházúak (Foraminifera) korábban minden egykamrás likacsosházúra használt csoportja. 2013-ban kimutatták, hogyparafiletikus csoport, így nem alkot kládot, azonban továbbra is használt kifejezés.[1]
Ernst Haeckel hozta létre a csoportot 1862-ben az egykamrás likacsosházúaknak.[2]Thomas Cavalier-Smith 1993-ban aPolythalameával együtt osztály szintjére emelte.[3]
2013-ban egészítették ki definícióját Pawlowskiet al., és hagyományosan az Allogromiidába, az Astrorhizidába és a Xenophyophoreába sorolt fajokat soroltak ide.[1]
Háza nyílása nem mindig egyértelmű, és szilikátlemezei lehetnek. Egykamrás házát primitívnek tekintették.[4]
A legnagyobb likacsosházú, a 20 cm-esSyringammina fragilissima ide tartozik. Bár több sejtmagja van, ezek egy sejten belül vannak, így egysejtű.[5]
Sekély és mély vízben egyaránt 60–10 600 m mélységig igazoltan előfordul, vagyis megtalálható a fotikus, a batiális és az abisszális részeken is.[4][6][7]
Hagyományosan két csoportra bontják, melyek egyike se monofiletikus:
- Az „Allogromiida” hagyományosan a nem mineralizált, hanemtektinből álló házú fajokat tartalmazza. E csoport 2013-as eredmények alapján parafiletikus.
- Az „Astrorhizida” hagyományosan egykamrás összetapadt házú fajokat tartalmaz. 2013-as eredmények alapjánpolifiletikus csoport, mivel az összetapadt ház többször fejlődött ki fehérjeházakból a likacsosházúak fejlődése során.[1]
2003-as eredmények szerint a mélytengeriXenophyophorea összetapadt egykamrás likacsosházúakból áll, így ide sorolták.[8] Molekuláris eredmények alapján az édesvíziReticulomyxa ház nélküli csupasz likacsosházú, így a Monothalameába helyezték.[1][9]
Egy 2013-as molekuláris tanulmánySSU rDNS alapján kimutatta, hogy a Monothalamea legalább 22 egymástól független élő tengeri és 4eDNS alapján azonosított édesvízi kládot tartalmaz.[1]
Mivel a likacsosházúak kutatása gyakran amikropaleontológia felé irányul, és a Monothalamea kevéssé fosszilizálódik, diverzitása kevéssé ismert, a Monothalameáról szóló ismeretek nagyrészt hiányosak.[10]
- ↑abcdePawlowski J, Holzmann M, Tyszka J (2013. április 1.). „New supraordinal classification of Foraminifera: Molecules meet morphology” (angol nyelven).Mar Micropaleontol 100, 1–10. o.DOI:10.1016/j.marmicro.2013.04.002.ISSN0377-8398.
- ↑Gerdes K, Kihara TC, Martínez Arbizu P, Kuhn T, Schwarz-Schampera U, Mah CL, Norenburg JL, Linley TD, Shalaeva K, Macpherson E, Gordon D, Stöhr S, Messing CG, Bober S, Guggolz T, Christodoulou M, Gebruk A, Kremenetskaia A, Kroh A, Sanamyan K, Bolstad K, Hoffman L, Gooday AJ, Molodtsova T (2021. szeptember 28.). „Megafauna of the German exploration licence area for seafloor massive sulphides along the Central and South East Indian Ridge (Indian Ocean)”.Biodivers Data J 9.DOI:10.3897/BDJ.9.e69955.PMID 34720635.PMC 8516849.
- ↑Cavalier-Smith T (1993. december). „Kingdom Protozoa and its 18 phyla”.Microbiol Rev 57 (4), 953–994. o.DOI:10.1128/mr.57.4.953-994.1993.PMID 8302218.PMC 372943.
- ↑abLee S, Armynot du Châtelet E, Gooday AJ, Guillot F, Recourt P, Frontalini F, Lee W (2019. március 21.). „The chemical composition of a new "mica sandwich" foraminiferal species from the East Coast of Korea: Capsammina crassa sp. nov”.PeerJ 7, e6642. o.DOI:10.7717/peerj.6642.PMID 30923656.PMC 6431544.
- ↑Gooday AJ, Aranda da Silva A, Pawlowski J (2011). „Xenophyophores (Rhizaria, Foraminifera) from the Nazare Canyon (Portuguese margin, NE Atlantic)” (angol nyelven).Deep-Sea Research Part II 58 (23–24), 2401–2419. o.DOI:10.1016/j.dsr2.2011.04.005.
- ↑[sz. n.]: Giant amoebas discovered in deepest ocean trench. NBC News, 2011. október 22. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
- ↑Tendal, O. S..A Monograph of the Xenophyophoria (Rhizopodea, Protozoa) (Doctoral dissertation) (angol nyelven). Danish Science Press (1972)
- ↑Pawlowski J, Holzmann M, Fahrni J, Richardson SL (2003). „Small Subunit Ribosomal DNA Suggests that the Xenophyophorean Syringammina corbicula1 is a Foraminiferan” (angol nyelven).J Eukaryot Microbiol 50 (6), 483–487. o.DOI:10.1111/j.1550-7408.2003.tb00275.x.ISSN1550-7408.PMID 14733441.
- ↑Pawlowski J, Bolivar I, Fahrni JF, Vargas C, Bowser SS (1999). „Molecular rvidence that Reticulomyxa filosa is a freshwater naked foraminifer” (angol nyelven).J Eukaryot Microbiol 46 (6), 612–617. o.DOI:10.1111/j.1550-7408.1999.tb05137.x.ISSN1550-7408.PMID 10568034.
- ↑Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”.J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o.DOI:10.1111/jeu.12691.PMID 30257078.PMC 6492006.
- Gubbay, S., Baker, M., Bettn, B., Konnecker, G. (2002)."The offshore directory: Review of a selection of habitats, communities and species of the north-east Atlantic", pp. 74–77.
- NOAA Ocean Explorer."Windows to the deep exploration: Giants of the protozoa", p. 2.
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap