AMongol Birodalom valamikor avilág legnagyobb, összefüggő területtel rendelkező állama volt; bár utódállama még a világ18. legnagyobb országa, népessége 2025-ben csak mintegy 3,5 millió fő, a gazdasági ereje pedig elhanyagolható.
A Földlegritkábban lakott országában a lakosság mintegy 30%-a a 21. században is félnomád vagy nomád; a lóra épülő kultúra továbbra is szerves része a hagyománynak. Atibeti buddhizmus a lakosság többségének a vallása, de a hosszú vallásellenes múlt következményeként a nem vallásosak a második legnagyobb csoportot alkotják (kb. 40%). A lakosok túlnyomó többsége etnikaimongol, kis részétkazakok és más etnikai kisebbségek teszik ki, akik különösen a nyugati régiókban koncentrálódnak.
Felszínének legnagyobb része 1000 méter felettifennsík és hegyvidék. Délkeleti felén fekszik aGóbi kő- és homoksivatag. Nyugaton aMongol- ésGóbi-Altaj, az ország közepén aHangáj-hegység, Ulánbátortól keletre aHentij-hegység húzódik. Legmagasabb pontja aHujtun-csúcs (4374 m), ami a Mongol-Altajban található, míg az ország legalacsonyabb pontja aHoh-tónál van (518 m).
Nagyobb folyói aSzelenge, azOrhon és aHerlen, amik észak-északkelet felé folynak. Az ország kétharmad része lefolyástalan terület, ezért sok tava sós vizű. Ilyen például legnagyobb tava, azUvsz-tó (3350 km²) és az ugyancsak északnyugaton találhatóHjargasz-tó, de aGóbi sivatag tavai is nagyrészt sósak. Legmélyebb és egyben legnagyobb édesvizű tava az oroszhatár közelében találhatóHövszgöl-tó, aminek legnagyobb mélysége 262 méter.
Éghajlata száraz, szélsőségesenkontinentális, az évescsapadék mennyisége 200 mm. Október és március között Észak-Mongólia fölött egy hosszan tartó magas légnyomású terület megakadályozza a nedves, meleglevegő bejutását az országba, ezért a telek különösen hidegek és szárazak, ritkán esik hó. A januári középhőmérséklet -20 °C, de a mélyebben fekvő területeken elérheti a -50 °C-ot is. A rövid nyáron a meleg nappalok ellenére az éjszakák hűvösek, a júliusi középhőmérséklet északon 18, délen 26 °C. A fővárostUlánbátort – annak ellenére, hogy egy szélességi körön fekszikBudapesttel – a Föld leghűvösebb átlaghőmérsékletűfővárosaként tartják számon.
Jellegzetes mongol táj,Hövszgöl tartományTájkép a Karakorum és Ulánbátor közöttA Góbi Hanbumbat repülőtere mellettPrzewalski lovak hordája a Husztajn Nurú (Хустайн нуруу) Nemzeti ParkbanKétpúpú teve
Az ország túlnyomó része füves puszta, más névensztyeppe, amit csak a déli területeken vált fel sivatag. A szélsőségeséghajlat miatt összefüggő erdők csak a tavak, folyók környékén és a csapadékosabb hegyoldalakon alakultak ki. Ez mindössze 13,7 millióhektár, az ország területének csupán 8,8%-a.
Hangháj-hegység és környéke: (Az ország erdeinek háromnegyede ezen a területen található.) –szibériai vörösfenyő (Larix sibirica),nagylevelű nyír (Betula platyphylla).
Mongolul a 'gobi' köznév. Olyan száraz sztyeppet jelent, ahol ateve megél. Megkülönböztetik az igazisivatagtól, ahol a teve nem él meg. A különbség a kívülálló számára nem mindig egyértelmű.
Mongólia faunájának és különösen rovarvilágának úttörő jelentőségű, 1960-as évekbeli feltárása a magyarKaszab Zoltán nevéhez fűződik.
ŐsimegalitokMörön közelébenUlánbátortól 180 km-re talált 7. századi műtárgyakA térkép a 13. századiMongol Birodalom határait veti egybe a modern Mongólia határával. A pirossal jelzett területek a jelenleg mongol nyelvűekkel lakott régiókat mutatják.
Területe már az ősidőktől lakott volt, az i. e. 3. századbanhun törzsek hódították meg. A hun törzsszövetségek támadásai nagy veszélyt jelentettek a nem sokkal korábban létrejött kínai császárság számára, ezért azok aQin-dinasztia alatt elkezdték építeni akínai nagy falat. A hunok elvándorlása után a mongol területtürk törzsek birtokába került, a 6–8. században a türk kánság része volt, majd a 8. és 9. században azujgur kánsághoz tartozott.
Később területén mongol törzsek telepedtek le, elszigetelten, önálló kánságokat alkotva. A mongol törzseketDzsingisz kánnak sikerült egyesítenie1206-ban, és ezzel elkezdődött aMongol Birodalom virágzása.
A hódítások során a birodalom területe gyorsan nőtt, fénykorában elérte a 35 millió négyzetkilométert, és ezzel mindmáig a történelem legnagyobb összefüggő területű birodalma lett. A birodalom viszonylag rövid ideig állt fenn, nem sokkal azután, hogy elérte legnagyobb kiterjedését,Kubiláj kán uralkodása alatt a Dzsingisz kán fiai közt felosztott területek függetlenedtek, és önálló államalakulattá szerveződtek.
A kínai megszállást követően zűrzavar uralkodott el az országban. Az Ázsiai Lovashadosztály élénUngern báró1920-ban betört az országba, és az elmozdítottBogdo Kán megsegítésére sietett. Győzelmeinek köszönhetően elűzték a kínaiakat, és rövid időre1921.március 13-án kikiáltották a független monarchiát. Az Ungern kán néven is elhíresült orosz fehérhadseregét aVörös Hadsereg megsemmisítette. Ezek után a monarchia pártolói alulmaradtak aSzovjetunió által támogatott mongol kommunistákkal folytatott küzdelmekben, és1924-ben kikiáltották aMongol Népköztársaságot.
A Mongol Népköztársaság szorosan kötődött a Szovjetunióhoz. A mérsékelt politikusok háttérbe szorultak, majd1936-ban aMongol Forradalmi Néppárt vezetője,Horlógín Csojbalszan került Mongólia élére. Hogy hatalmát megszilárdítsa,Sztálint követve tisztogatásba kezdett, és egy kivétellel mindenlámaistakolostort felszámolt. A tisztogatások és a lámák tömeges kivégzése körülbelül 25-30 000 ember életét követelték.
1936-ban Mongólia kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Szovjetunióval, ennek köszönhetően amásodik világháború elején,1939-ben elhárítottákJapán támadását ahalhín-goli csatában.1945-ben a szovjet csapatok Mongóliát használva kiindulópontulBelső-Mongólia Autonóm Terület területén (amely ma isKína része) megtámadták a japán csapatokat. A kialakult helyzetet kihasználva Mongólia rákényszerítette aKínai Köztársaságot Külső-Mongólia függetlenségének elismerésére, ami egy népszavazás útján meg is történt (melyet a később megalakultKínai Népköztársaság is elfogadott).
Csojbalszan1952. január 26-i halála utánJumdzságín Cedenbal került hatalomra. CedenbalHruscsovot követte, aki elítélte Sztálin személyi kultuszát, így Mongóliában is hanyatlott az előző vezető, Csojbalszan népszerűsége. Szakítottak a háborús politikával, és megújították nemzetközi kapcsolataikatÉszak-Koreával és Kelet-Európával. Mongólia1961 óta azENSZ tagja. 1984-ben Cedenbal súlyosan megbetegedett, ezért nyugdíjazták, utódjaDzsambin Batmönh lett.
1990-ben a kommunista kormány lemondott. Az első szabad választásokat 1990.július 29-én tartották, amelyet a már működő több párt közül elsöprő többséggel a Forradalmi Néppárt nyerte meg.1992-ben elfogadták az újalkotmányt, ami eltörölte a népköztársaságot,1991-től az ország hivatalos neve Mongol Köztársaság.
AFreedom House 2022-es jelentése »szabad« kategóriába sorolta az országot.[9]
Az 1990-es békés forradalmat követően Mongólia többpárti választásokat kezdett tartani, és választási demokráciává nőtte ki magát.[9] A politikai jogok és a polgári szabadságjogok szilárdan intézményesültek, de a széles körben elterjedtkorrupció hátráltatja a további fejlődést.[9]
Mongóliának a megyei jogú fővároson,Ulánbátoron kívül 21 tartománya van, amiketmongol nyelvenajmagnak neveznek. Mindenajmag járásokra(szum) osztható, amikből összesen 315 található.
2025. január 1-től a hagyományos mongol írás is hivatalosan használható lett a jogi és a hivatalos dokumentumokban, – a régóta használt cirillbetűs írásmód mellett.[11]
Bogdo kán téli palotájának egy kapujaCsojdzsin láma kolostora (múzeum), UlánbátorErdene Dzú sztúpájaTemplom az Amarbajaszgalant kolostornálGandan templom, UlánbátorSzínházépület, UlánbátorNádam-fesztiválA Nádam-fesztivál lovasaiTara buddhista istennő szobraArgún ilhán levele a pápához, 13. század vége
Obó (овоо), szent kőhalom a mongolsámánizmus rendszerébenMongol zenészek népviseletbenPárizsban
Mongóliáról a legtöbb embernek ajurta, a nomádok hajléka jut eszébe, ami nem csoda, hiszen a mongol vidéki lakosság több mint fele még mindig ilyen sátorban lakik és ősei nagyállattartó életmódját folytatja.
A négy égtájat a korai mongolok színek szerint különböztették meg: a kelet kék, a dél vörös, az észak fekete és a nyugat fehér színű volt. Abuddhizmus előtti korszakban asámánok az északi, fekete oldalon tartották bálványaikat, valamint a nemzetiségi zászlót, az óvott meg az északról jövő rossz erőtől. A jurta tetőterén figyelik meg a mai napig a pásztorok az idő múlását, időszámításuk alapja a tizenkét állatjegy. Aszerint egy mongol óra két órának felel meg. A tizenkétállatöv egyébként is pontosan behatárolja anomádok néhány szokását. A jurta ajtaját például délre, vagyis a ló oldalra tájolják. A lakatlan pusztaság veszélyt jelent az utazók számára, valószínűleg ezért alakult ki a messziről jött idegenek befogadásának szokása. A vidéken élő pásztorok között ezen ősi hagyományok ma is léteznek. A ritkán lakott vidékeken úgy tartják, hogy a váratlanul betoppanó vendég szerencsét hoz a jurta lakóira, ezért különösen tisztelettel bánnak vele.
A nomád népek vándorló életmódja során a költözködésnek különleges szokásrendszerét alakították ki. Különösen aGóbi száraz és félsivatagos részein élő pásztoroknak kell évente többször jurtáikkal, állataikkal együtt költözködniük a sovány legelők gyors kimerülése miatt. Amikor a kimerült területet el kell hagyniuk, akkor a család legidősebb férfitagjai megtanácskozzák, majd közösen eldöntik, hogy merre induljanak el, majd elzarándokolnak a közeli szent halomhoz és a helyi szellemektől áldást kérnek. Ha a pásztorokhoz közel kolostor van, akkor azasztrológuslámától tanácsot kérnek, hogy milyen irányba induljanak el. A láma ilyenkor megmondja, hogy a különböző állatjegyben születetteknek melyik a szerencsés irány.
Mongóliában még napjainkban is számos területet részesítenek különleges tiszteletben. Legtöbbjük forráshoz vagy sziklához, esetleg egy egész erdőséghez kötődik. Némelyik országos hírű, mások csak a helyiek által ismertek. A szent helyeket szent szalaggal,hadaggal jelölik meg, vagy a közelbenobót (ovoo, овоо - szent kőhalom) emelnek. Ez utóbbit a két világ - földi és égi - közvetítőjének tartanak. A hegyen emeltobó azért bír nagy jelentőséggel, mert az közel van a mongolok ősi istenéhez, az Örökkévaló Kék Éghez. Sok család az év bizonyos időszakában, például költözés előtt és után, nagyobb események idején odamegy áldozatot bemutatni, ahol követ, ételt-italt, illetve pénzt helyeznek el. A férfiakobónál kötnek vértestvérséget. Ezek azobóban levő szellemi erőt erősítik. Szinte általános szokás az utazóknál, hogy az utak mellett felállított obók mellett megállnak, azt a nap járásával egyezően háromszor megkerülik, majd követ dobnak a halomra.[13]
Hagyományos viseletük alig változott valamit az évszázadok alatt, ami igaz zenéjükre, énekükre is. Igazi különlegesség a mongol torokének, ami inkább hasonlít egy hangszerre, mint emberi hangra.
A szocialista időkben aszovjet kultúra gyakorolt meghatározó hatást az országra, napjaink fiatalabb nemzedékei már inkább a nyugati kultúra felé kacsintgatnak.[14]
Időnktől függően érdemes hosszabb-rövidebb kirándulásokat tenni. Egy hétvégére a főváros mellettiDzunmod,Tereldzs ajánlott, amelyet 1 órányi autózással elérünk. Egy hosszú hétvégi túrába belefér egy gyorsGóbi-túraSzajnsand érintésével. A vonatnak köszönhetően gyorsan megjárható az út és ott elég látnivaló is akad. Továbbá megismerhetünk a különleges Góbi világából is egy keveset.
Közép-Mongólia történelemben gazdag, de természetileg is kiváló terület, ezért ha lehet nézzük meg a tájait. A fővárostól viszonylag könnyen elérhető és a vidék látnivalókban gazdag. Egy ilyen túrát kb. 1 hét alatt tudunk megtenni.
AGóbi-sivatag egyes területei csak gyakorlott utazóknak ajánlott, de a turisták számára kiépített területek könnyen megközelíthetők. AzAltaj-hegység vonulatait a természetet kedvelőknek ajánlott meglátogatni. Érdemes kora tavasszal vagy ősszel menni, mert nyáron az alacsonyan fekvő területeken sok abögöly és aszúnyog. A területet érdemes repülővel megközelíteni, mert autóval nagyon fárasztó az út.
Útiterv készítésekor mindig bőven számoljunk időt, mert a vidéki utakon könnyen tönkremehet a bérelt autó és akkor előfordulhat, hogy egy-két napot is kell állni.[15]
A mongol férfiak legfőbb versenyszáma a hagyományos, szabadfogású mongol birkózás. A birkózásnak sajátos szabályrendszere alakult ki. A mérkőzés nincs időhöz kötve, továbbá nincs kialakított súlycsoport sem.
A mongolok szinte összenőttek kedvenc állatukkal, a lóval, így az egyik legkedveltebb szórakozásnak is a lóversenyeket tartják, ez az ünnepségek mindenkori fénypontja is.
A mai és korabeli íjászat között nagy különbség mutatkozik. Régen a harcosok lóhátról nyilaztak és mozgó célpontra lőttek. Csak az íjászat sporttá szelídítése után kerültek elő a céltáblák és a versenyzők leszálltak a lóról.
A törzsön belüli viadalok, férfias erőpróbák eredete több évszázadra tekint vissza. Írásos feljegyzésekDzsingisz kánt tekintik az első hivatalos Nádam-verseny megalkotójának, aki azokat a népi játékokat emelte birodalmi rangra, amelyeket a háborúban is hasznosíthatott.
↑Shugart, Matthew Søberg (2005. december 1.). „Semi-Presidential Systems: Dual Executive And Mixed Authority Patterns”.French Politics3 (3), 323–351. o. [2016. március 4-i dátummal azeredetiből archiválva].DOI:10.1057/palgrave.fp.8200087.ISSN1476-3419. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.) „Even if the president has no discretion in the forming of cabinets or the right to dissolve parliament, his or her constitutional authority can be regarded as 'quite considerable' in Duverger's sense if cabinet legislation approved in parliament can be blocked by the people's elected agent. Such powers are especially relevant if an extraordinary majority is required to override a veto, as inMongolia, Poland, and Senegal.”
↑2010 Population and Housing Census of Mongolia. Data recorded in Brian J. Grim et al. Yearbook of International Religious Demography 2014. BRILL, 2014.
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják