Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Monda

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2024. november 24.

Pontosságellenőrzött

Nem tévesztendő össze a következővel:Rege (keresztnév).
Ludwig Rohbock: Beckó[1] várának romjai (1863)

Amonda, vagy régebbi nevénrege[2]epikus népköltészetiműfaj, amely valamely valós jelenséghez kapcsolódik, de gyakran csodás elemekkel átszőve meséli el az illető helyhez, személyhez, jelenséghez fűződő történeteket/hiedelmeket. A szó a nyelvújítás korában keletkezett, a mendemonda ikerszóból vonták el, korábban a 17. században már használták a monda-monda kifejezést költött történet értelemben. A népnyelv azonban nem jelölte meg konkrétan a műfajt, igaz történetet, históriát, régiséget emlegettek. Hasonló a helyzet más európai nyelvekben is, az angol és a francia műfaji megfelelője legendának nevezi az ilyen mondákat.

Jellemzői

[szerkesztés]
Wagner Sándor: Mátyás király legyőzi Holubárt

Elsősorban történeti hagyományokat dolgoz föl egy kultúrközösség hőskorából. Részben amítosszal, részben amesével rokon. Verses ésprózai egyaránt lehet. Fő csoportjai ahiedelemmondák (pl. ahalálról), a történeti mondák (pl. királyokról, Szent László füve),eredetmagyarázó mondák (pl. Arany János: Rege a csodaszarvasról). Gyakoriak avándormondák. A különböző nemzetek mondakincsét a 19. században kezdték el gyűjteni, feldolgozni, esetenként kiegészíteni.

Mint műfaji megjelölést először a mesével párhuzamban kezdték alkalmazni. AGrimm testvérek meghatározása szerint a mese költőibb, a monda történetibb. A későbbi definíciók formai, stilisztikai, funkcionális szempontokon nyugszanak. A mondák rövidebbek a meséknél, a nép igaznak tartja őket, előadásuk tárgyilagosabb.

Két fő csoportjuk van: történeti és helyi monda.[3] A történeti mondákban az emberi hősön van a hangsúly, helyi mondák természeti jelenségek, földrajzi képződmények leírására tesznek kísérletet. Az újabb csoportosítások különböző szempontokból indulnak ki:

  • kisebb csoportnál ismert monda - széles körben elterjedtvándormonda
  • társadalmi fejlődés korábbi szakaszában keletkező mondák (többnyire hősmondák) - újkori mondák[4]

Tartalom szerint megkülönböztetik:

  • eredetmagyarázó mondák
  • történeti mondák
  • kultúrtörténeti mondák
    • ezen belül helyi mondák
  • hiedelemmondák
    • ezen belül halászmondák és kísértetmondák
  • vallásos mondák
  • alegendák egy része is mondának mondható

A modern mondakutatás megkülönböztette a mondaalakulás különböző szakaszait:közlésmemoratfabulat. E téren különösen fontosC. W. von Sydow munkássága. Von Sydow megkísérelte továbbá különválasztani azokat a történeteket, melyek csak formájukban utánozzák a mondákat (álhiedelem-monda).

A magyar mondakincset leginkábbVörösmarty,Arany,Jókai,Mikszáth,Krúdy használta föl.Benedek Elek állította össze a legteljesebb és legismertebb magyar mondagyűjteményt.

Források

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Lengyel Dénes: Régi magyar mondák (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1972)
  • Szendrey Zsigmond: Történeti népmondáink (Ethnographia,[5] 1923–26)
  • Brüder Grimm: Deutsche Sagen (München, 1965)
  • Ferenczi Imre: Történelem, szájhagyomány, mondahagyomány (Ethnographia, 1966)
  • Dömötör Tekla: A mondakutatók nemzetközi értekezlete Budapesten (Ethnographia, 1964)
  • Voigt Vilmos: A mondák műfaji osztályozásának kérdéséhez (Ethnographia, 1965)
  • Vehrer Adél: Templomos lovagok az európai néphagyományban, Saarbrücken, Németország : GlobeEdit (2018)ISBN 9786138242765
  • Vehrer Adél: Tényő történeti mondavilága, Győr, Tényő Világa Egyesület az Élhetőbb Településért, 2019.ISBN 978-615-00-6129-0

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A várhoz fűződő monda.
  2. Rege. InA Pallas nagy lexikona. Szerk.Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998.ISBN 963 85923 2 X 
  3. AGrimm fivérek meghatározása szerint, ezt a meghatározástSolymossy Sándor fejlesztette tovább.
  4. Ez a felosztás Európára vonatkozik.
  5. A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Monda&oldid=27623529
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp