A lapot nem ellenőrizték
| Minimoog | |
.jpg) | |
| Feltaláló | Bill Hemsath Jim Scott Chad Hunt Robert Moog |
| Feltalálás ideje | 1969 |
| Rokon hangszerek | Moog-szintetizátor |
 AWikimédia Commons tartalmazMinimoog témájú médiaállományokat. | |
AMinimoog (kiejtése „minimóg”, „minimoug”[1]) egy egyszólamú (monofón)analóg szintetizátor, amelyet azMoog Music gyártott eredetileg 1970 és 1981 között. A modulárisMoog-szintetizátor megfizethetőbb, hordozható változatának szánták és ez volt egyben az első szintetizátor, amelyet hangszerboltokban is értékesítettek. Először aprogresszív rock ésjazz zenészek körében volt népszerű, majd széles körben alkalmazták adiszkó,pop,rock éselektronikus zenei műfajokban.
A Minimoog gyártása az 1980-as évek elején leállt miután a Moog Music cég eladásra került. 2002-ben az alapító,Robert Moog visszaszerezte a Moog cég jogait, és kiadta a Minimoog modern változatát, aMinimoog Voyagert. A Moog Music 2016 és 2017 között, majd pedig 2022 óta napjainkig[a] gyártja az eredeti Minimoogot minimális módosításokkal.
%2c_MIM_PHX.jpg)
Az 1960-as években azR.A. Moog Co. cégMoog-szintetizátorokat gyártott, amelyeknek köszönhetően az évtized végére egyre elterjedtebbé váltak az elektronikus hangzások, viszont ezek a hangszerek a hétköznapi emberek számára továbbra is elérhetetlenek maradtak. Ezeketmoduláris szintetizátorokat nehéz volt használni, mert a felhasználóknak maguknak kellett összekötniük a modulokatkábelekkel a hangok létrehozásához. Továbbá a hőmérsékletre és a páratartalomra is érzékenyek voltak, ezen felül több tízezer dollárba kerültek.[2] Ezek miatt a legtöbb Moog-szintetizátor egyetemek vagy lemezkiadók tulajdonában volt és leggyakrabban filmzenék vagy szignálok készítésére használták őket. 1970-re mindösszesen csak 28 darab volt zenészek magántulajdonában.[2]
Abban a reményben, hogy létrehozható egy kisebb, megbízhatóbb szintetizátor, Bill Hemsath, a Moog cég mérnöke egy prototípust készített. Ehhez kettévágott egy billentyűzetet, majd a Moog-szintetizátorban is használt alkatrészekből egy kis szekrénybe beépített egy egyszerűbb szintetizátor elektronikát.[2] A Moog cég alapítója és elnöke,Robert Moog jópofának találta a prototípust, de kezdetben nem látta, hogy lett volna rá piaci igény.[2] Ennek ellenére kísérletként Moog és a mérnökök számos további prototípust készítettek, valamint ekkor fejlesztettek ki egy bőröndöt is, amelyben a hangszer könnyebben volt szállítható.[2]
1970 elején a Moog cég veszteségessé vált, mivel a moduláris szintetizátorok iránti érdeklődés csökkent. Miután Moog elutazott egy több hetes nyaralásra, távollétében a mérnökök kifejlesztették Hemsath miniatűr szintetizátorának egy változatát, aMinimoog Model D-t, mivel attól tartottak, hogy elveszítik a munkájukat, ha a cég tönkremegy.[2] Miután Moog visszaérkezett, először nem örült a mérnökök külön akciójának, de ekkor meglátta a Model D-ben rejlő lehetőségeket és végül engedélyezte a gyártását.[2]
A mérnököknek nem sikerült megfelelőenstabilizálniuk a tápegységet, emiatt a Minimoog háromoszcillátora soha nem volt teljesen szinkronban egymással. Bár nem szándékosan, de ez létrehozta a szintetizátor jellegzetes melegként és teltként jellemzett hangzását.[2] Habár a Moog-szintetizátorén alapult, végső soron a Minimoogfeszültségvezérelt szűrője egyedülálló volt, lehetővé téve a zenészek számára, hogy gyakorlatilag „bármit az éles, funky basszusoktól… az űrhangzásokig” létrehozhassanak vele. A Minimoog volt az első szintetizátor, amelyhajlítókerékkel rendelkezett, amely lehetővé teszi a zenészek számára, hogy úgy hajlítsák meg a hangokat, mint egy gitáros vagy szaxofonos, így kifejezőbb játékmódok is elérhetővé váltak a számukra. A Moog cég volt alkalmazottja,David Borden szerint Moog rendkívül meggazdagodhatott volna, ha szabadalmaztatja a hajlítókereket.[2]
A Moog cég 1970-ben adta ki az első Minimoogot.[3][4]:232 Moog megfogalmazása szerint a hangszert session zenészek számára, hordozható szintetizátornak tervezték és a cégnél úgy számoltak, hogy jó ha „talán 100 darabot” adnak el belőle.[5] Moog megismerkedett David Van Koevering egykori hittérítővel és zenésszel, akit annyira lenyűgözött a Minimoog, hogy bemutatókat rendezett zenészek és hangszerboltok részére. Van Koevering barátja,Glen Bell, aki aTaco Bell étteremlánc alapítója volt, rendelkezésre bocsájtott számára egy épületet a floridai magánszigetén a bemutatókhoz. Van Koevering itt szervezte meg az általa „Electronicus Szigete” névre keresztelt rendezvényt, ami egy „pszeudo-pszichedelikus élmény volt, amiaz ellenkultúrát (a drogok kivételével) a hétköznapi családokhoz eljuttatta és összekapcsolta a Minimoog hangjával”.[2]
A Minimoog 13 évig folyamatosan gyártásban volt, és több mint 12 000 darab készült belőle.[4]:215,317 Ez volt az első szintetizátor, amelyet kiskereskedelemben, hangszerboltokban is árultak.[4]:214 A termék sikere ellenére a Moog cég nem tudta kielégíteni a hatalmas keresletet, és fedezetük sem volt ahhoz, hogy hitelt vegyenek fel, ezért Moog 1971-ben eladta a céget Bill Waytenának, egy kockázatitőke-befektetőnek.[2] Van Koeveringet felvették értékesítési és marketingvezetőnek, ezzel az egész világra kiterjesztve a Minimoog árusítását.[4]:238–255 A Minimoog gyártása 1981-ben végül leállt, az eredeti Moog cég pedig 1993-ban hivatalosan is teljesen megszűnt.
Az 1980-as években a Moog Music Egyesült Királyságra vonatkozó névhasználati jogait a walesi Caerphillyből származó Alex Winter vásárolta meg, aki 1998-ban megkezdte egy frissített Minimoog változat korlátozott példányszámú gyártásátMoog Minimoog 204E néven.[6] A 204Eimpulzusszélesség-modulációt ésMIDI-t adott az eredeti Model D specifikációjához.[7]
2002-ben Robert Moog több éves pereskedés után visszaszerezte a Moog cég névhasználati és egyéb jogait, és az akkori cégét, a Big Briart átnevezte Moog Music-ra. 2002-ben az immáron újra működő Moog cég kiadta aMinimoog Voyagert, ami egy Minimoog által ihletett, de teljesen új és modern analóg szintetizátor volt. Több mint 14 000 darab kelt el belőle a gyártás 2015-ös befejezésig, ezzel az eredeti Minimoog eladásait is túlszárnyalta. Bár a „walesi Moog” nem sokkal később fizetésképtelenné vált és csődeljárás alá került, Winter megtartotta a Moog név jogait az Egyesült Királyságban, a Minimoog Voyagert ott emiattVoyager by Bob Moog néven árulták.[7]
2016-ban a Moog Music elkezdte gyártani az eredeti Model D modernizált változatát, amely külön LFO-val rendelkezik vibratohoz, valamint MIDI-vel, nyomás és leütésérzékeny billentyűzettel is bír.[8] A gyártás alig egy évvel később, 2017 augusztusa körül ért véget.[9] 2018-ban a Moog Music kiadta a Minimoog Model D alkalmazástiOS-re.[10] 2022-ben, több mint öt év szünet után, a Model D harmadszor is gyártásba került. Alapvetően ugyanaz maradt, mint a 2016-os verzió, de a hajlítókerék immáron rugóval van ellátva, továbbá frissítették a MIDI specifikációkat is.[11]
TJ Pinch,az Analog Days szerzője szerint a Minimoog volt az első szintetizátor, amely „klasszikussá” vált.[4]:214 AWired úgy jellemezte, hogy „a zenetörténet leghíresebb szintetizátora... egy mindenütt megtalálható analóg billentyűs hangszer, amely számtalan pop, rock, hip-hop és techno számban hallható az 1970-es, 80-as és 90-es évekből". A Minimoog a hordozhatósága miatt is jelentős volt.[12] David Borden, a Moog cég volt munkatársa úgy fogalmazott, hogy a Minimoog „kihozta a szintetizátort a stúdióból, és áthelyezte azt a koncertterembe”.[13] AGuardian szerint: „Mostanra a fejlesztéseknek köszönhetően elérhetővé vált, hogy a szintetizátor megbízhatóan működjön egyaránt dallamokra, vagy erőteljes basszusokra (vagyis az eddigiektől eltérően már nem bonyolult hanggeneráló gépként). A Minimoog mindent megváltoztatott... a Moogokból csak úgy áradt a karakter. A hangzás lehetett furcsa, giccses, aranyos, vagy már-már szinte pusztító erejű is, de mindig egyértelműen felismerhető volt, hogy ez egy Moog.”[14]
A Minimoog megváltoztatta arockbandák dinamikáját. A billentyűsök most először játszhattak a gitárosok stílusában szólókat, vagy karakteres basszusokat.[2] AYes együttes billentyűse,Rick Wakeman így emlékezett vissza: „Először mehettél fel [a színpadra] úgy, hogy megdolgoztathattad a gitárost a pénzéért... A gitárosok reakciója az volt hogy: "Ó, hogy az a... Minimoogja van!". Ezután kétségbeesetten próbálkoztak 11-esre tekerni a hangerőt – csak így tudtak versenyre kelni vele.” Wakeman szerint a hangszer „teljesen megváltoztatta a zene világát.”[15]
A Minimoog jelentős szerepet kapott a fősodorbeli afroamerikai zenében, leginkábbStevie Wonder munkásságában.[4]:8 Basszusok játszására különösen népszerűvé vált afunk műfajban, erre jó példa aParliament együttes "Flash Light" című száma.[2]A jazzben is népszerű volt ésSun Ra volt talán az első zenész, aki élőben fellépett vele és a stúdiófelvételeken is ezen a hangszeren játszott (Például az 1970-esMy Brother the Wind című albumán).[2]Herbie Hancock,Dick Hyman ésChick Corea szintén a korai Minimoog felhasználók közé sorolhatóak.[2]
A Minimoog aprogresszív rock egyik alappillére lett. Az 1970-es évek elejénKeith Emerson (Emerson, Lake & Palmer) az élő fellépésein időnként Minimoogon is játszott az elhíresült szintetizátora, a moduláris „Monster Moog” mellett.[4]:200–212 Wakeman öt Minimoogot használt a színpadon, így különböző hangokat tudott lejátszani anélkül, hogy újra kellett volna őket konfigurálnia.[2] Olyan elektronikus előadók is használták, minta Kraftwerk, akikaz Autobahn (1974) ésa The Man-Machine (1978) albumaikon játszottak rajta, majd későbba Tangerine Dream,Klaus Schulze ésGary Numan is használták.[2] Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején széles körben használták az akkoriban feltörekvődisco műfajban is olyan előadók, mintaz ABBA ésGiorgio Moroder.[2]
2012-ben Bob Moog születésnapjának megünneplésérea Google egy interaktívGoogle Doodle-t készített, amely egy Minimoogra emlékeztető szoftverszintetizátor volt.[16]
Magyarországon előszörBenkő László játszott Minimoogon azOmega együttes tagjaként, amelyet 1973-ban használtak először. A hangszer az egyik legmeghatározóbb eleme volt az együttes 1976-tól 1979-ig tartóspace-rock korszak hangzásának. Ezen belül is kiemelendő a "Nem tudom a neved" című dal azOmega 6: Nem tudom a neved (1975) albumról, amelyben kiválóan hallható a Minimoog jellegzetes, karakteres hangzása.[17] Egy 1975-ös Minimoogon játszik Pálvölgyi Géza azEast (például az 1981-esJátékok című lemezen) és az iLAND együttesekben.[18][19]Papp Gyula, aSkorpió együttes billentyűse szintén játszott Minimoogon.[20]
Ez a szócikk részben vagy egészben aMinimoog című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.