Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Minder Frigyes | |||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||
| Születési dátum | 1880.október 28. | ||||||||||||||||
| Születési hely | Budapest,Magyarország | ||||||||||||||||
| Halálozási dátum | 1968.június 23. (87 évesen) | ||||||||||||||||
| Halálozási hely | Budapest,Magyarország | ||||||||||||||||
| Sírhely | Fiumei úti sírkert(27/2-1-9)[1] | ||||||||||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||
| Becenév | Frici | ||||||||||||||||
| Poszt | balösszekötő | ||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||
 AWikimédia Commons tartalmazMinder Frigyes témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||
Minder Frigyes (Budapest,1880.október 28. – Budapest,1968.június 23.)labdarúgó, amagyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, nemzetijátékvezető,jégkorong bíró, sportvezető. 1927–1933 között a jégkorong válogatott kapitányi posztját is betöltötte. ApjaMinder András, az első budapesti gőzmalom építője, fiaMinder Sándor jégkorongozó. 1900-tól 1925-ig a postafelügyelőként dolgozott.
1897–1900 között aBudai Futballcsapatok,[2] 1900–1902 között az első magyar bajnokcsapatnak, aBudapesti TC játékosa. 1901-ben a BTC első bajnokcsapatának tagja. 1903–1908 között aPostás SE labdarúgója,balösszekötője volt. Gyors, munkabíró csatár összjátékra törekedett, ami akkoriban úttörő játékfelfogásnak számított.
1903-ban aCsehország (2–1) ellen egyszer volt válogatott és győztes góljával alakult ki a végső eredmény.
Mielőtt aMagyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.
Rekorderként négy időszakban volt a válogatott szövetségi kapitánya, több válogató bizottság kapitánya volt. 1908 és 1911 között 13, 1914 és 1917 között 14, 1919-ben 2, 1930-ban 4, összesen 33 mérkőzésen irányította a nemzeti tizenegyet. Mérleg 18 győzelem, 5 döntetlen és 10 vereség volt. Ő vezette a magyar labdarúgó válogatott első külföldi túráját1911 januárjában, amikor a híreskeménykalapos, frakkos csapat körbejártaEurópát.
1927 és 1933 között aMagyar férfi jégkorong-válogatott szövetségi kapitánya volt.
Játékvezetésből1903-ban Budapesten azMLSZ Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtti elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Vizsgatársai között szerepelt Herczog Ede, Gillemot Ferenc,Stobbe Ferenc és sokan mások a labdarúgás hőskorából. Az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. AZ MLSZ BB javaslatáraNB II-es, majd1904-tőlNB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. 1904–1908 között a futballbíráskodás második generációjának legjobb játékvezetői között tartják nyilván. A nemzeti játékvezetéstől1909-ben sportvezetői tevékenysége miatt visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 8.
| Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
|---|---|---|---|---|---|
| 1904. október 2. | Margitszigeti Sportpálya, Budapest | első NB I-es mérkőzése | MAC–MAFC | 3 – 0 | Zárt kapus |
| 1909. március 28. | Hölgy utcai pálya, Budapest | utolsó NB I-es mérkőzése | Bp. Törekvés SE–Fővárosi TC | 2 – 3 | Zárt kapus |
1914-től 1918-ig és 1925-től 1944-ig azMLSZ háznagya volt. 1910-től a Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE) jéglabdázója, 1930-tól 1945-ig a Magyar Golf Club (MGC) titkára, a Magyar Jéghockey Szövetség igazgatója volt. A Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IHF) első magyarországi képviselője, valamint az első magyar nyelvű jégkorongos szakkönyv szerzője.
 Magyarország | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 1. | 1903.április 5. | Budapest,Millenáris-pálya | Magyarország  | 2 – 1 |  Csehország | barátságos | 1 |  78' |
| Összesen | 1 | mérkőzés | 1 | gól | ||||
Első időszak
Második időszak
Harmadik időszak
| Magyarország | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 28. | 1919.október 5. | Bécs,WAC-Platz | Ausztria  | 2 – 0 |  Magyarország | barátságos | - | |
| 29. | 1919.november 9. | Budapest,Hungária körúti pálya | Magyarország | 3 – 2 | Ausztria | barátságos | - | |
| Összesen | - | mérkőzés | - | gól | ||||
Negyedik időszak
| Magyarország | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 30. | 1930.június 1. | Budapest,Hungária körúti pálya | Magyarország | 2 – 1 | Ausztria | barátságos | - | |
| 31. | 1930.június 8. | Budapest,Üllői úti pálya | Magyarország | 6 – 2 |  Hollandia | barátságos | - | |
| 32. | 1930.szeptember 21. | Bécs,Hohe Warte | Ausztria | 2 – 3 | Magyarország | barátságos | - | |
| 33. | 1930.szeptember 28. | Drezda,Ostragehege | Németország  | 5 – 3 | Magyarország | barátságos | - | |
| Összesen | - | mérkőzés | - | gól | ||||
Elődje: | Jégkorong szövetségi kapitány | Utódja: |
Labdarúgásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
