Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Milejszeg | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tráj Anita (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8917 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 300 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 36,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,08 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 47′ 34″,k. h. 16° 44′ 37″46.792738888889,16.7436546.792739°N 16.743650°EKoordináták:é. sz. 46° 47′ 34″,k. h. 16° 44′ 37″46.792738888889,16.7436546.792739°N 16.743650°E | |||
  Milejszeg Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Milejszeg weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazMilejszeg témájú médiaállományokat. | |||
MilejszegközségaprófaluZala vármegyében, aZalaegerszegi járásban, aZalai-dombság területén, aGöcsejben. A 908 hektáros területen fekvő faluban háromszázkilencen laknak és 40,64 fő/km² a népsűrűség.
Észak-Göcsej dombvidékén épült település aCserta folyó partján és a mellette fekvő két dombháton helyezkedik el. A falu külterületének nyugati részén ered aJám-patak,Babosdöbréte és Milejszeg közt pedig aPálosfai-patak folyik.
A település belterületi része jellegzetes U alakot formáz, teljes lakott területén a 74 114-es út húzódik végig, amelynek kezdő- és végpontja is a7405-ös út egy-egy kiágazásánál van. A községZalaegerszegtől 14 kilométerre található,Teskánd–Dobronhegy irányában.Lenti felől 23 kilométer megtételével ugyancsak a 7405-ös úton (Pórszombat–Becsvölgye) és az abból kiágazó 74 114-es úton közelíthető meg. A település közelében található megGöcsej legmagasabb pontja, aKandikó, 302 méteres magasságával.
Első írásos említése (Miley néven) 1178-ból való, amikor isIII. Béla király a területet három zalaiszerviensnek adományozta.[3] A település 1233-tól számít lakott helynek, „ősi egyházas hely”. A település két faluból – Milejből és Rózsásszegből – egyesült 1950-ben. Mindkét településrész neve családnévre vezethető vissza. Milej személynévre már 1358-ból találhatunk írásos dokumentumokat. Rózsásszeg pedig a „Rózsás” – melyet már egy 1453-as okmány is említ – családnév és a szeg – „a nagycsalád, had házcsoportja” – főnévnek az összetétele. A település lakosainak száma 390 fő. A lakosság vallási megoszlása római katolikus és református. A felekezetek híveinek száma közel azonos. A település infrastruktúrával – a szennyvízelvezetés kivételével – ellátott.
A település nem rendelkezik iskolával és óvodával. A 14 év alattiak részben a szomszédosCsonkahegyhátra járnak tanulni, a középiskolások pedig a megyeszékhelyre,Zalaegerszegre utaznak naponta a tudomány elsajátításáért.A községben 2007-ben 314 fő élt és összesen 153 lakás volt.[4]
A településen a hagyományos göcseji kézművességből még napjainkban is foglalkoznak kosárfonással és szalmából készült tárolóedények –szakajtók – készítésével. Hagyomány ahúshagyókedd ünneplése, ahol maskarával űzik el afarsangot.
A település mellett dombhátakon terül el két szőlőhegy: a Perjászlói hegy és a Balásfai hegy. Utóbbin egy műemlék hegyi kápolna is található. A Kandikó csúcsáról – tiszta időben – szép kilátás nyílik az ausztriai Alpokra. Értéke e vidéknek az erdők övezte, szép természeti környezet, amelyet az országos kék és piros túra is keresztez.
A településen 2014-ben 267 választópolgár volt jogosult a szavazásra, akik közül 170 fő jelent meg a szavazáson. A polgármester választáson leadott szavazatok közül csak egy darab volt érvénytelen, míg 169 érvényes szavazat gyűlt össze. A2014-es magyarországi önkormányzati választáson Fonyadt Róbert József független jelölt 90 szavazatot (54,55%) kapott, míg ellenfelei közül Salamon József független jelölt 69 darab (41,82%), Kerkai Imre független jelölt pedig 6 (3,64%) szavazatot szereztek. A képviselő-testületre leadott szavazatok közül 3 érvénytelen volt, így végül 167 érvényes szavazólap döntött a testület összetételéről. Összesen 9 független jelölt indult a 4 mandátumért, melyeket végül Szak Enikő (114 szavazat), Egyed Gyula (83 szavazat), Benkő Szabolcs (74 szavazat) és Kovács Márk (73 szavazat) szereztek meg. A testületbe be nem jutott jelöltek pedig Pálfi Tamás László (63 szavazat), Szekér Gergő (61 szavazat), Mázsa László (43 szavazat), Horváth László (32 szavazat), valamint Kerkai Imre (30 szavazat) voltak.[11]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 308 | 314 | 309 | 321 | 317 | 305 | 299 | 300 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,9%, cigány 2,4%. A lakosok 65,7%-a római katolikusnak, 12,7% reformátusnak, 6,8% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,4% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% bolgárnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,2% volt római katolikus, 9,5% református, 1,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 4,7% felekezeten kívüli (32,8% nem válaszolt).[14]
A településen egy 1792-ben,Szily Jánosszombathelyi püspök által építtetett római katolikus műemlék templom található. AzAssisi Szent Ferencnek szentelt templom freskóit egyesekid. Dorffmaister, mások Cymbal alkotásának tudják. A templom falán a világháborús áldozatok neve látható. A település másik nevezetessége a református imaház. Megtekintésre érdemesek a településen megtalálható régi pitvaros göcseji házak is.
Milejszeg címere háromszög alapú, álló pajzs, amelynek alsó negyedét a göcseji tájra utaló zöld halom foglalja el, felső részén kék mezőben találhatóak a címer elemei. A halom tetején oldalnézetben ábrázolt aheraldika szabályai szerint jobbra forduló arany színű oroszlán található. Az oroszlán bal mancsában három szál vörös rózsát tart, melyek mindegyikén két levél található. Jobb mancsában kivont ezüstkardot tart a nyelvét kiöltő címerállat. A címerpajzs alatt lebegő ezüstszalagon a Milejszeg felirat olvasható. A település Rózsaszeg elnevezésű része miatt szerepel rózsa a falu címerében.[15]
.svg)
