Regnálása alatt fokozódtak atörökkel szembeni harcok (ekkor zajlottSzigetvár ostroma is), valamint tovább fokozódott aHabsburg-ház spanyol ágával való versengés, mivel unokatestvére,II. Fülöp spanyol király acsászári címre pályázott. Miksa uralkodásának megítélése kettős: egyrészt nem sikerült stabilizálnia a birodalmi kormányzás struktúráját, egységesíteni a keresztény csapatokat azOszmán Birodalommal szemben és kiűzni a törököket Magyarországról, ugyanakkorvallási toleranciája révén, valamint a művészetek és tudományok támogatásával sikerült fenntartania a békét birodalmában.
1527. július 31-én születettBécsbenI. Ferdinánd ésJagelló Anna elsőszülött fiúgyermekeként. Tizenöten voltak testvérek, de a három fiúgyermek közül ő volt a legidősebb, s ő lett a kijelölt trónörökös. Habitusát tekintve nem számított átlagos Habsburg uralkodónak, hiszen kimondottan életvidám természete volt, emellett műveltségével, művészi hajlamaival, továbbá aprotestantizmus iránti rokonszenvével is kitűnt a család tagjai közül. Ezek miatt később a „rejtélyes császár”, illetve a némileg jogos „Lutheránus Habsburg” elnevezést kapta. Trónörököshöz méltó neveltetésben részesült, tanítói között neveshumanistákat is számon tartunk. Az alapos képzésen a német mellett elsajátította a spanyol, francia, olasz, cseh, magyar éslatin nyelvet is. Aprotestáns vallásmagyarázat alapelveit alighanem az egyik tanára ismertette meg az ifjú és mindenre nyitott Miksával. Az „eretnek tanok” iránti érdeklődését nagyban erősítette, hogy már1543-ban szoros, baráti kapcsolatba került a protestánsÁgost szász választófejedelemmel, akitől később apja megpróbálta elszigetelni. Evégett Ferdinánd1544-ben bátyjára,V. Károly német-római császárra bízta fia további – elsősorban politikatudományi – nevelését, ám a spanyol királyi udvarban inkább csak a képmutatást sajátította el, a buzgókatolicizmusra érzéketlen maradt. Pedig a császárnak nagy tervei voltak vele, mivel Miksát1548-ban összeházasította leányával,Máriával, hogy majdan a halála után az ő ága, elsősorban fia,Fülöp járjon jól az utódlás alkalmával. Ebben a kérdésben viszont Miksa teljesen egyetértett apjával, Ferdinánddal, így Károlynak a fellázadt fejedelmektől1552-ben elszenvedett veresége után a császár ez irányú tervei kudarcot vallottak. Miksa a feleségével – akit visszahúzódó természete ellenére nagyon szeretett, s tizenöt gyermekük született, köztük két későbbi császár,Rudolf ésMátyás – hosszú és eseményekben bővelkedő utazás után ugyanebben az évben tért vissza véglegBécsbe. Utazgatásai alattTridentben – a katolikus egyház nagyreformzsinata idején – a protestáns nézetei miatt állítólag egybíboros meg akarta mérgezni. ASpanyolországból hozott elefántjai is nagy érdeklődést keltettek birodalomszerte, s Miksa utazása után „Az elefánthoz” nevet viselő fogadók száma rendkívüli módon megszaporodott.
Ferdinánd diplomáciájának eredményeképpen a már régóta tartó vallásháborút1555-ben azaugsburgi békével sikerült lezárni, ám az apjára jellemző kompromisszumos katolicizmus határát Miksa már átlépte. Apja, a pápa és az új spanyol király, II. Fülöp nyomására Miksa színleg ismét visszakozott, s nem pártolt át a protestáns fejedelmek táborába, sőt1562-ben formálisan esküt tett, hogy élete végéig a katolikus vallás híve marad. A betegeskedő Ferdinánd ezt azzal honorálta, hogy engedélyt adott fia királlyá koronázására. A trónörökös főherceget1562.szeptember 20-ánPrágában cseh, 1562.november 30-ánFrankfurtban német-római, majd1563.szeptember 8-ánPozsonybanmagyar királlyá koronázták.
Ferdinánd még az1564 júliusában bekövetkezett halála előtt kevéssel is aggódott Miksa lutheránussága miatt, ám az új császár megpróbálkozott ugyan egy protestánsok számára kedvező valláspolitikával, a katolikus fejedelmek, a pápa és II. Fülöp miatt azonban kénytelen volt visszatérni az 1555-ös kompromisszum elveihez.
I. Miksa (császárként II. Miksa) apja halála után,1564.július 26-án foglalta el a trónt. Tizenkét évig tartó uralkodásának a vallás mellett a másik nagy problémáját atörök kérdés jelentette.1565 februárjában háborút indított a török Magyarországról való kiűzése érdekében.Schwendi Lázár császári fővezér elfoglaltaTokajt ésSzerencset, de a keresztény sereg sikerei nem maradtak török részről megtorlatlanul. Az idősSzulejmán szultán1566 tavaszán hatalmas – több mint 100 000 fős – sereggel aMagyar Királyság ellen indult. A törökök hadi célja elsősorbanGyula,Szigetvár ésEger elfoglalása volt. Miksa azonban jól felkészült, mivel egy igen tekintélyes összeget (1,7 millió forintot) szavaztatott meg a birodalmi gyűléssel, aminek folytán 86 000 fős hadsereg védte a körülbelül 1000 kilométer hosszú határvonalat.
I. Miksa
AGyőr mellett várakozó császári fősereg azonban elszalasztotta a lehetőséget a felvonuló ellenség megtámadására, s ígySzigetvár hős védőinek esélyük sem volt a vár megvédésére.Zrínyi Miklós és katonái1566.szeptember 7-én inkább a hősi halált választották, mint a török fogságot, áldozathozataluk azonban nem volt hiábavaló, mivel a törökök Szigetvár alatt 25-30 000 embert vesztettek. Ez a tekintélyes veszteség akkor is véget vetett volna a hadjáratnak, ha az idős Szulejmán szultán nem halt volna meg a táborbanszeptember 6-án. A szigetvári hősök tette az egész keresztény világ csodálatát kivívta, Magyarországra nem közvetetten békét is hozott, mivel az új török szultán,II. Szelim a birodalom belső problémái miatt hajlott a békekötésre az óvatos, kockázatot nem vállaló Miksával. A törökök számára előnyösdrinápolyi békét1568.február 17-én kötötték meg, amelyben Miksa jogilag is elismerte a török hódítást és atörök portának évi 30 000 arany adó fizetésére kötelezte magát.
Miksa az erdélyi kérdést a törökkel ellentétben sikeresebben rendezte el, s nem rajta múlott, hogyErdély és aPartium nem tudott egyesülni a Magyar Királysággal. Schwendi katonái a török segédcsapatok támogatása ellenére1565 és1567 között elfoglalták a török által pártfogoltJános Zsigmondtól az ország északkeleti-tiszántúli részét, s ennek következtében János Zsigmond az1570 augusztusában megkötöttspeyeri egyezményben lemondott a választott királyi címről, elismerte Miksát, s hűségesküt fogadott neki. Emellett vállalta, hogy amennyiben fiú örökös nélkül hal meg, Erdélyt is aHabsburgok öröklik. Ám négy nappal azután, hogy az erdélyi országgyűlés jóváhagyta a szerződést, váratlanul elhunyt János Zsigmond. Az erdélyi rendek – tartva egy Erdély elleni török támadástól –1571 májusában mégis új fejedelmet választottakBáthory István személyében, így az esély a két országrész egyesítésére ismételten elszalasztódott.
Miksa Spanyolország, a pápa és az itáliai államok szövetségéhez sem csatlakozott, holott a közösen és összehangoltan megindított török elleni szárazföldi és tengeri támadás alighanem sikerrel járt volna (1571-benLepantónál V. Károly törvénytelen fia,Don Juan de Austria szétverte a török flottát, de a szövetségesek nem tudták kihasználni a győzelmet, pedig az véget vetett a törökökmediterráneumi térségben lévő erőfölényének). A törökellenes szövetséghez Miksa valószínűleg a II. Fülöppel szembeni személyes ellentét miatt nem csatlakozott. A nagy hatalmú spanyol király ugyanis szintén a császári trónt kívánta megszerezni. A megegyezés pedig évtizedekkel megrövidíthette volna a török magyarországi jelenlétet.
Miksa figyelme az erdélyi kérdés megoldása helyett inkább a lengyel korona megszerzése felé kezdett irányulni, ugyanis1572-benII. Zsigmond Ágost halálával kihalt aJagelló-dinasztia férfiága. Miksa már korábban isLengyelország trónjára törekedett, s – amellett, hogy rokoni szálak fűzték Zsigmond Ágosthoz, mivel Miksa anyai nagyapja,II. Ulászló magyar király és Zsigmond Ágost apja,I. Zsigmond fivérek voltak – két leánytestvérét is feleségül adta Zsigmond Ágosthoz.Erzsébetet azonban állítólag anyósa mérgezte meg,Katalint pedig visszaküldték Bécsbe. Ennek ellenére a császár a kijelölt trónörökös, Rudolf idősebb öccsét, Ernő főherceget, majd saját magát jelöltette lengyel királynak. A lengyel nagyurak többsége azonban inkábbValois Henrik herceget, majd annak francia királlyá választása utánBáthory István erdélyi fejedelmet választotta királlyá,1576-ban.
Miksa már hosszú ideje betegeskedett – valószínűleg szívbeteg volt –, amikor hivatalosan is megkoronáztatta legidősebb fiát, a Spanyolországban nevelkedett, hithű katolikusnak látszóII. Rudolfot, aki1572-től a magyar királyi,1575-től a cseh és német-római királyi címet is viselte. A „protestáns császár”1576.október 12-én aregensburgibirodalmi gyűlés ideje alatt hunyt el. Országlása alatt többé-kevésbé rendezte a török és az erdélyi kérdést, ami viszonylagos nyugalmat hozott az ország számára.Szorgalmas, jóindulatú fejedelem halt meg benne, aki azonban a reá várakozó nagy feladatok közül mondhatni egynek sem bírt megfelelni. A vallási ügyben tanúsított mérsékletét dicsérettel említhetjük.[1]
Devich Andor:Társadalom és művelődés Miksa király magyar törvényeiben; Új Nemzedék Ny., Szeged, 1934 (Kolozsvári-szegedi értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből)
.PNG)
.svg)
