Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Mihályfa | |||
 | |||
| Műemlék Nepomuki Szent János-szobor (18. sz. második fele, barokk) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaszentgróti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sélley Géza (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8341 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 339 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,07 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 58′ 45″,k. h. 17° 11′ 08″46.97915,17.1856146.979150°N 17.185610°EKoordináták:é. sz. 46° 58′ 45″,k. h. 17° 11′ 08″46.97915,17.1856146.979150°N 17.185610°E | |||
  Mihályfa Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Mihályfa weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazMihályfa témájú médiaállományokat. | |||
 | Ez a szócikk Mihályfáról szól. Hasonló címmel lásd még:Mihályfa (egyértelműsítő lap). |
Mihályfa községZala vármegyében, aZalaszentgróti járásban található.
A vármegye északkeleti részén,Zalaszentgrót ésSümeg között található.
A település aSümegtőlSzalapán ésZalabéren átZalaegerszegig vezető7328-as út mentén fekszik, Sümegtől mintegy 7 kilométerre. Központjából ágazik ki déli irányban a 73 166-os útÓhíd község felé, a falutól keletre pedig a 73 165-ös északnak,Kisvásárhely központjába.
A település neve1340-ben bukkant fel oklevelekben Mihalfalwa néven. Egy1382-ben azalavári konvent előtt kötött birtokeladási szerződés latin szövegében található Mihalfalwa neve ismét. A község több, aközépkor folyamán elpusztult település területét olvasztotta magába.Legendás népi hagyományként él még ma is, hogy a községtől keletre egy kisebb falu állott, melynek neve Misefa.
Az Erzsébet malom környékén szintén falu volt. Atatárok pusztítása után egy okos Mihály nevű birtokos a két kis falu lakóit arra kérte, hogy a felperzselt faluk között építsenek egy új falut. A nép hálából ezt a falut Mihályfalvának nevezte el. Ezt a legendát írásos emlékek és ásatások is igazolják. Így az Erzsébeti dűlő területén volt Szenterzsébetfalu, melyet a16. század közepén atörök felégetett. Tótvár major mellett volt a hajdani Szentmárton község és a Bécsi mező Újbécs falu maradványait őrzi.Az elsődleges Myhalfalwa névváltozatot a Mihály személynévnek és a birtokos személyraggal ellátott falu főnévnek az összetétele. Az utótag idővel rövidült, így lett Mihályfa.
A települést a török korszak után több nemesi származású család lakta, azonban a legjelentősebb aforintosházi Forintos család volt.Forintosházi Forintos Gábor (1723-1782), királyi tanácsos, Zala vármegye első alispánja, táblabíró, jogász, mihályfai birtokos volt. Egyik unokája,Forintos György (1792–1857), alszolgabíró, a Deák-párt ellenzékének a vezére volt, és a közös teherviselést ellenezte a reformkorban. Forintos Gábor alispán egy másik leszármazottja, forintosházi dr.Forintos Géza (1868-1954), minisztériumi tanácsos, a vármegyei törvényhatósági bizottságnak a tagja, jogász, szintén mihályfai birtokos volt, majd idős korára a kitelepítést szenvedte a kommunizmus bejövetelekor.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 368 | 366 | 352 | 295 | 333 | 339 | 351 | 339 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,6%, német 1,17%. A lakosok 88,2%-a római katolikusnak, 2,6% reformátusnak, 2,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (5,4% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% németnek, 1,8% cigánynak, 0,3% ukránnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,3% volt római katolikus, 1,5% református, 0,6% evangélikus, 1,8% egyéb katolikus, 4,8% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).[12]
.svg)
