Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
AMicrosoft Corporation a világ legnagyobbszoftvervállalata, 134 ezer alkalmazottat foglalkoztat a világ több mint 153 országában. SzékhelyeRedmondban,Washington államban van. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből aDow Jones Ipari Átlagot számítják.
Magyarországi képviselete aMicrosoft Magyarország Kft. A Microsoft széles körben fejleszt, állít elő, licencel és támogat szoftvertermékeket különbözőszámítástechnikai eszközökre. Legismertebb termékük aWindowsoperációsrendszer-család, mely szinte mindenhol megtalálható azasztali számítógépek piacán. A vállalat agresszív üzletpolitikája számos kormányvizsgálathoz vezetett, és azEgyesült Államok szövetségi bírósága vétkesnek találta monopolhelyzetével való visszaélés miatt.
Ahogy a Microsoft BASIC népszerűsége nőtt, más gyártók átvették annakszintaxisát, hogy megőrizzék a már létező Microsoft BASIC-implementációkkal a kompatibilitást. Emiatt a Microsoft BASIC valóban szabványossá vált, és a termék uralta a saját piacát.
1980 végén azIBM-nek szüksége volt[forrás?] egy operációs rendszerre az új otthoni számítógépükhöz, azIBM PC-hez. A MicrosoftTim Paterson Seattle Computer Products nevű cégétőllicencelte aQDOS rendszert, hogy eladhassa azt az IBM-nek az IBM PC szabványos operációs rendszereként. A Microsoft így megvásárolta a QDOS összes jogát 50 000 dollárért, és átnevezteMS-DOS-ra (Microsoft Disk Operating System –lemezes operációs rendszer). Ezt IBMPC-DOS 1.0-ként adták ki aszemélyi számítógép1981-es bevezetésekor. Viszont az IBM-mel való szerződéskötéskor a Microsoft megtartotta azon jogait, hogy más számítógépgyártóknak MS-DOS néven licencelhesse a szoftvert. Az1980-as évek elején hatalmas mennyiségű IBM PC-klón került gyártásra, és a Microsoft gyorsan reagált erre, így megalapozta vezető helyét az operációsrendszer-piacon.
A PC-hardveren futó szoftver nem volt feltétlenül jobb technikailag, mint a lecserélt alapszoftver, viszont sokkal olcsóbb volt. A Microsoft sikere a PC kirobbanására alapult.
A Microsoft ekkorra sokféle szoftverterméket gyártott, beleértve:
Sok esetben a Microsoft-szoftverek első verziói tele voltak hibákkal, és versenytársaikénál jóval gyengébb minőségűek voltak, de a későbbi változatok gyorsan javultak, és később már a konkurenciánál több funkciót kínáltak kevesebb pénzért. A legjobb példa erre talán aWordPerfect, amely az1990-es évek elején látszólag egyedül uralkodott a PC-s szövegszerkesztők piacán, de később a második helyen találta magát.
A szoftverek használhatósága igen fontos volt a Microsoftnak, és ez is hozzásegítette őket korai sikereikhez. Ennek néhány főbb aspektusa:
Egységesfelhasználói felület: az összesMicrosoft-alkalmazás ugyanazokat a menüparancsokat, billentyűkombinációkat és folyamatokat használta a hasonló feladatokhoz. Így jóval kevesebb idő volt megtanulni egy másik szoftver használatát.
Visszafelekompatibilitás: a Microsoft biztosította, hogy a régebbi kódok és adatok az újabb rendszereken is működni fognak. Ezzel ellentétben körülbelül 1986-ig néhány kiemelkedően fontos hardver–szoftvergyártó új gépeket vezetett be új operációs rendszerrel, úgy, hogy azok csak kicsit vagy egyáltalán nem voltak kompatibilisek az előzőekkel. Gyakori Microsoft-demó volt az, hogy régiVisicalc szoftvert futtattak újabb verziójú Windowson.
Összekapcsolhatóság: általában, de főleg a Microsoft Office esetében az egyik Microsoft-alkalmazásban létrehozott adat más Microsoft-alkalmazásokba is átmozgatható.
A Microsoft sok pénzt és erőt ölt termékeinek és szolgáltatásainak kifejlesztésébe, integrálásába,hirdetésébe és értékesítésébe. Azezredfordulóra a piac nem elhanyagolható részét a Microsoft szoftvertermékei uralták.
Magyar vonatkozású adat, hogy a cég egyik fő fejlesztője már a korai időktől 2002-igCharles Simonyi volt. A Microsoft Imagine Cup 2014-es döntőjén a szegedi TEP csapat mozgásra serkentő ötletével egy tízezer dolláros díjat és egy húszezer eurós különdíjat kapott. A 2015-ös döntőn a magyarMistory fejlesztő csoport nyerte meg a TechReady-s Microsoft-dolgozók közönségdíját, a „People’s Choice Awardsot”
A Microsoft sokféle szoftverterméket árusít. Ezen szoftverek közül sokat a cégen belül fejlesztettek, míg néhányat megvásároltak ésmódosították, hogy azt a Microsoft terjeszthesse. Utóbbi kategóriába tartozik például aMicrosoft Project,projektkezelő csomag; aVisiodiagramcsomag; és maga azMS-DOS, a cég sikerének alapja.
2002 áprilisában a Microsoft újraszerveződött hét alapvető üzleti egységbe, amelyek közül mindegyiknek saját pénzügyei vannak, és szorosabb teljesítményellenőrzés az egységeken belül. Ezek az üzleti egységek:
Windows ügyfél (Windows ügyfél-, kiszolgáló- és beágyazott operációs rendszerek)
Információmunkás (irodai szoftvertermékek)
Microsoft üzleti megoldások (üzleti szolgáltatások és folyamatalkalmazások)
Kiszolgáló és eszközök (fejlesztői eszközök és integrált kiszolgálói szoftverek)
Mobil- és beágyazott eszközök (kézi és telefonos eszközök)
MSN (webalapú szolgáltatások)
Otthon és szórakoztatás (otthoni felhasználói hardver és szoftver)
Ezeken kívül van még egy Macintosh üzleti egység – a Microsoft a legnagyobb gyártó azMacintoshra fejlesztett szoftverek körében.
AMicrosoft Office formálja a cég irodaiszoftver-vonalát. Az Office-ba többek közt beletartozik aWord szövegszerkesztő, azAccess személyesadatbázis-kezelő, azExcel táblázatkezelő, azOutlook üzenetküldő és együttműködési szoftver (amelyet főleg aExchange kiszolgálóval használnak együtt) és aFrontPage webhelyszerkesztő program.
A MicrosoftApple Macintosh számítógépekre is készít Microsoft Office-t. A Mac-változatban egyEntourage nevű program van az Outlook helyett.
A Windowshoz hasonlóan az Office is monopóliumhoz közeli állapotban van sok téren. A legújabb Office-változat – ami egyben azOffice Rendszer 2013 magja is – az Office 2016.
Az üzleti megoldások csoport (Business Solutions Group)2001 áprilisában jött létre. Ez a csoport pénzügyi és üzletvezetési szoftvereket fejleszt cégek számára.
AVisual Studio fejlesztői rendszer a cég programozási eszközeit ésfordítóprogramjait foglalja magában.Grafikus felhasználói felület köré orientált, és könnyen kapcsolható a Windows API-khoz, de különlegesen kell beállítani, ha nem microsoftos könyvtárakkal akarjuk együtt használni. A legnagyobb mérföldkő a Visual Studio életében aVisual Studio .NET volt, a legújabb változat a Visual Studio 2013.
A.NET egy nagyon fontos marketingkezdeményezés a Microsofttól, amely számos különböző technológiát takar. A Microsoft .NET-definíciója idővel folyamatosan bővül.
A Microsoft megpróbálta az erőteljes Windows márkát más piacokra is áttenni, az olyan termékekkel, mint például a Windows CE (személyi digitális segédeszközökhöz), és a „Windows rendszerű”okostelefon termékek. A Microsoft eredetileg a kézi eszközökhöz fejlesztett Windows CE-vel lépett be a mobilpiacra, mára azonban erre aWindows Phone-t használja. A Microsoft olyan vállalatokkal dolgozik együtt, mint aHewlett-Packard, aMotorola, Inc. és aDell, hogy megfelelő operációs rendszert fejlesszen ki az eszközökhöz.
A Microsoft nemrég egy csapatba gyúrta a mobil csoportot és a beágyazott készülékek csoportját. A beágyazott rendszerekkel foglalkozó csoport az olyan készülékekre összpontosít, melyeknél az operációs rendszer nem feltétlenül látszik közvetlenül a végfelhasználó szempontjából (például autók esetében). A cég megvette a WebTV-t (ma MSN TV), ami egytelevízió alapú internetes készülék.
Az1990-es évek közepén a Microsoft elkezdte kiterjeszteni termékvonalát ahálózati számítógépes világra.1995.augusztus 24-én elindította internetes szolgáltatását, az MSN-t(Microsoft Network), ami azAOL közvetlen konkurenciája lett. Az MSN vált a Microsoft összes internetes szolgáltatásának fedőszolgáltatásává.
1996-ban a Microsoft és az NBC amerikai hálózat közösen létrehozta az MSNBC-t, egy kombinált, 24 órás hír-televíziócsatornát és internetes hírszolgáltatást.
1997 végén a Microsoft megszerezte a Hotmailt, a legelső és legnépszerűbb webes e-mail szolgáltatást. MSN Hotmail néven folytatta útját, és ez volt az a platform, amiről elindították a Passportot, egy univerzális bejelentkezési szolgáltatást.
AzMSN Messengerazonnaliüzenet-küldő alkalmazást1999-ben vezették be, az AOL Instant Messenger (AIM) versenytársaként. A később Windows Live Messenger néven elérhető programot 2013. április 8-án állították le, helyét aSkype vette át.
A Microsoft árusít Windows PC-ken futószámítógépes játékokat is, melyek közt olyan nevek is vannak, mint azAge of Empires vagy aMicrosoft Flight Simulator sorozat. Továbbá referenciával foglalkozó munkákat is gyártanak, köztükenciklopédiákat és atlaszokatEncarta név alatt.
A Microsoft2001-ben az Xboxszal belépett a játékkonzolok piacára is, amit aSony és aNintendo dominált. Jelenleg csak a SonyPlayStation 2 konzolja előzi meg az Xboxot. A Microsoft sajátvideójátékait is fejleszti és terjeszti erre a konzolra, valamint az olyan gyártók is fejlesztenek Xboxra, mint például azElectronic Arts és az Activision.
További támogatottság érdekében a Microsoft sok céget vásárol fel. Az így bekebelezett cégeket a már régebben is létező Microsoft Game Studios csoportba rakja, és a játékok jogi nyilatkozatában is ez a név szerepel a fejlesztőcsoport mellett. 2005-ben a Microsoft átcsábított több japán fejlesztőt is, hogy olyan játékokat készítsenek, mint a méltán híresFinal Fantasy sorozat. Ezzel akarják elérni, hogy a japán piacon is sikeres legyen az Xbox és a 2005 végén megjelentXbox 360. 2014 szeptember 4-én megjelent Magyarországon az Xbox széria legújabb darabja, azXbox One.
A Microsoft hatalmas vagyonára főleg azMS-DOS révén tett szert. AWindows XP előtt aWindows NT és aWindows 2000 kivételével az összes Windows-verzió MS-DOS-ra épült.
A Microsoft Bob Windows 3.1-re készült programkezelő kiegészítő egy rövid életű, és sokak szemében nevetséges elképzelés volt.
Az 1980-as évek elején számos céggel együttműködve a Microsoft létrehozta az MSX otthoni számítógépes rendszert. Igen népszerűvé váltJapánban ésEurópában, de az IBM PC dominanciája egyre csak nőtt, így az MSX és a hozzá hasonló rendszerek fejlesztését megszüntették.
A Microsoft számos oktatási kezdeményezést is elindított, amelyek többválaszos vizsgákon alapulnak. Ezek révén olyan szakmabelieket tudnak képezni, akiknek főleg a Microsoft termékeiről vannak mélyreható ismereteik. Ezek közül a legismertebb az MCSE („Microsoft Certified Systems Engineer” – Microsoft okleveles rendszermérnök) képesítés.
A Microsoft ezen kívül számos számítástechnikával kapcsolatos hardvert is gyárt, többek köztegereket,billentyűzeteket, joystickeket és gamepadeket.
2015. június 2-án az amerikai Venturebeat képernyőmentést készített[2] a microsoftwifi.com oldalról, amelyre feltehetőleg véletlenül kikerült a Microsoft új, Microsoft Wi-Fi nevű projektjének leírása. A kiszivárgott adatok szerint a vállalat új szolgáltatása 130 országban 10 milliówi-fi hotspottal tenné könnyebbé a felhasználóinak az internetezést.[3]
A Microsoft üzleti kultúráját gyakran fejlesztő-központú kultúrának írják le. Igyekeznek olyan az egyetemről kikerülő fiatalokat toborozni, akik megfelelnek a szigorú követelményeknek. Később hasonló erőfeszítéseket tesznek, hogy ezen embereket a cégen belül tartsák. A fejlesztők 1-2 személyes irodákban dolgozhatnak, és feletteseik is közülük kerülnek ki. Míg például azIBM-nél az értékesítők a vállalat „sztárjai”, a Microsoftnál a szoftverfejlesztők kerülnek előtérbe. A TechReady a Microsoft fejlesztő csoportjainak közössége, akik bemutatják fejlesztéseiket, szolgáltatásaikat illetve technológiai javaslataikat juttatják el a Microsoft közösségéhez. A TechReady önálló díjat is létrehozott a technológiai innováció támogatására – a People's Choice Award-ot. 2015-ben az Imagine Cup 2015-ön a People's Choice Award-ot magyar csapat, a Mistory nyerte.
A kifejezés (angolul: "eating our own dog food") azt az irányelvet írja le, ami szerint a Microsoftnál kötelező a cég által fejlesztett termékeket használnia minden alkalmazottnak a mindennapi munka során. Ennek az irányelvnek az egyik hatása, hogy a fejlesztőknek olyan termékeket kell kifejleszteniük, amelyek a pillanatnyi igényeiknek felelnek meg, függetlenül a piac várható igényeitől.
A Microsoft hosszú távú stratégiai óvatosságra neveli a menedzsereit, akiktől elvárják, hogy készen álljanak bármilyen kihívására. A cég méretét nem tekintik garanciának a sikerre a jövőben. A jövő versenytársai jöhetnek más iparágakból. Előfordulhat, hogy egyes hardvergyártók megpróbálnak kitörni a Microsofttól való függőségükből, esetleg a vásárlók úgy dönthetnek, hogy nem frissítik szoftvereiket a kívánt gyakorisággal.
A Microsoft éberséget és az új piacokon való dinamikus terjeszkedés fenntartását követeli meg a menedzsereitől.
A Microsoft igen erős monopolhelyzetet élvez az operációs rendszerek piacán. Ez akkor kezdődött, amikor majdnem mindegyik eladott asztali számítógépben előre fel volt installálva a Microsoft Windows.
A '90-es években a Microsoft egy olyan licencet talált ki, amelynek során a számítógépgyártók kötelesek voltak fizetni egy MS-DOS licencért, még akkor is ha egy másik operációs rendszerrel működött a számítógép. Ezenkívül ragadozó taktikát is alkalmaztak az árban, hogy kiszorítsák a konkurenciát a piacról, és technikai gátakat szabtak, hogy a konkurens cégek termékei ne működjenek a Windowson. A Szövetségi Igazságszolgáltatói Szerv 1993. augusztus 21-én úgy ítélte, hogy ez illegális, továbbá ennek következményeként 1994. július 15-én a Microsoft belement, hogy más dolgokkal karöltve nem fogja szabotálni más cégek nyújtotta programokat a Windowsban, és többet nem fogja ebben a tekintetben a saját malmára hajtani a vizet.
Miután a késői '90-es években kiadták az Internet Explorer webböngészőt, a Windows számára, és elértek egy igen említésre méltó piaci részesedést a webböngészők piacán, aMicrosoft antitrust caset alkották meg és hozták fel a Microsoft ellen, így a céget megvádolta azEgyesült Államok államszövetségi bírósága, hogy nem tartotta be az előzőleg általa is elfogadott rendeletet, és hogy visszaélt a monopolhelyzetével, az asztali számítógépek piacán. A bíró a Microsoft kettéosztását javasolta, ám később a cég peren kívül megegyezett az Igazságügyi Minisztériummal. Ám a mai napig maradt az üggyel kapcsolatosan letisztázatlan vádpontok.
2002 elején a Microsoft egyezséget javasolt a ellene indított magánperek lezárása érdekében, egymilliárddollárnyi pénzt, szoftvert, szolgáltatást és képzést, beleértve a Windows licenceket és a felújított számítógépeket, mintegy 12 500 hátrányos helyzetű állami iskolának adományozva. Ez hatalmas bevételt jelentett volna a Microsoft számára, nemcsak az iskolás gyerekek Microsoft-megoldásokra való oktatásában, hanem további licenc- és szolgáltatási díjak beszedésében is, ha az iskolák valaha is frissíteni akartak volna; de azApple Computer tiltakozása után, amely az oktatási piaci részesedésének további elvesztésétől tartott, egy szövetségi bíró elutasította a javasolt egyezséget.[1]
2003–2004-ben azEurópai Bizottság kivizsgálta a médialejátszó szoftverek Windowsba történő csomagolását, amely gyakorlatról a versenytársak panaszkodtak, hogy tönkreteszi a saját termékeik piacát. A Microsoft és a Bizottság közötti tárgyalások2004 márciusában megszakadtak, és a vállalatot ezt követően rekordösszegű, 497 millióeurós (613 millió dolláros) bírsággal sújtották azEurópai Unió versenyjog megsértése miatt. Az ítélet ellen fellebbezés volt lehetséges az európai bíróságokon. Ezzel egy időben külön vizsgálatok is folytak a szerverpiaccal kapcsolatos állítólagos visszaélések miatt.
2004 márciusában, egy minnesotai fogyasztói csoportos kereset során a Microsoft által idézett belső dokumentumokból kiderült, hogy a vállalat hét évvel korábban megsértette a titoktartási megállapodásokat, amikor üzleti terveket szerzett be aGo Corporationtől, azokat felhasználva egy PenWindows nevű versenytárs termék fejlesztésére és bejelentésére, valamint meggyőzve az Intelt a Go-ba történő befektetésének csökkentéséről. (Miután a Go-t felvásárolta azAT&T, és a Go táblagép-alapú számítástechnikai fejlesztéseit félretették, a PenWindows fejlesztését is leállították.)[2][3]
2004 májusában, miután egy kaliforniai bíróság 258 millió dollárra büntette a Microsoftot, amiért túl magas díjakat számított fel az állambeli ügyfeleinek, a Microsoft figyelmeztetett, hogy a bíróság döntése magasabb díjakat eredményez majd a fogyasztóknak a büntetés miatt. Egy Microsoft-ügyvéd azt mondta: „Valaki végül megfizet ezért. Ezeket a nagy összegű díjakat a fogyasztókra hárítjuk át.”[4]
2004 júliusában a japán Fair Trade Commission (FAIR) figyelmeztette a Microsoftot, hogy távolítson el licencszerződéseiből egy olyan rendelkezést, amely szerint a PC-gyártók nem indíthatnak szabadalmi jogsértési pert, ha a Windows jövőbeli verziói a saját technológiájukhoz hasonló funkciókat adnak hozzá. A Microsoft tervei szerint fellebbez a figyelmeztetés ellen.
A Microsoft jogi csatákat folytatott a következők ellen is:
Caldera, amely azzal vádolta a Microsoftot, hogy módosította a Windows 3.1-et, így az nem futott DR DOS 6-on, bár nem volt technikai ok arra, hogy ne működjön[5]
Stac Electronics, amely azzal vádolta a Microsoftot, hogy ellopta az adattömörítő kódját, és azt az MS-DOS 6-ban használta[6]
Spyglass, amely minden eladásból származó százalékért cserébe licencbe adta böngészőjét a Microsoftnak; a Microsoft Internet Explorerré alakította a böngészőt, és ingyen elajándékozta; a Spyglass megtévesztésért pert indított;
Sun Microsystems, amely szerződésszegésben vonta be a Microsoftot, amiért a Java egy módosított verzióját beépítette a Microsoft Windowsba; A Microsoft válaszul felhagyott a Java használatával, és teljes mértékben az ActiveX-re váltott.
Sendo, amely azzal vádolta a Microsoftot, hogy felmondta a partnerségüket, hogy ellophassa a Sendo technológiáját a Windows Smartphone 2002-ben való felhasználásra[7]
Be Incorporated, amely azzal vádolta a Microsoftot, hogy kirekesztő és versenyellenes magatartással próbálta kiszorítani a Be-t a piacról[8] (A Be még azt is felajánlotta, hogy ingyenesen licencbe adja aBeOS operációs rendszerét minden olyan PC-gyártónak, aki előre telepítve szállítja, de a gyártók a Microsoft árképzési megtorlásától tartva elutasították: egy adott PC-gyártó Microsoft Windows árának emelésével a Microsoft árazással kiszoríthatta volna az adott gyártó PC-it a piacról)
Opera, amely azzal vádolta a Microsoftot, hogy többször is szándékosan inkompatibilissé tette MSN szolgáltatását az Opera böngészővel.
Apple Számítógép]], amely azzal vádolta a Microsoftot, hogy ellopta a QuickTime-kódot, és azt a Windows Media Playerben használta.
Az utóbbi években aLinux egyre népszerűbb szerver operációs rendszerré vált, különösen az alacsony haszonkulcsú, árérzékeny hosting piacon, és elkezdett betörni az asztali piacra is. AWal-Mart most olcsó fogyasztói PC-ket árul, amelyekenLinspire (korábban Windows néven ismert, átnevezve a Microsoft védjegykifogása után) fut, amely a Linux egy olyan verziója, amelyet úgy terveztek, hogy úgy nézzen ki és úgy működjön, mint a Microsoft Windows. A közelmúltban számos kormányzati felhasználó jelentette be asztali számítógépének Windows-ról Linuxra való átállását, köztükBrazília (ország);München városa Németországban; és a franciaországi Berendezési és Közlekedési Minisztérium. A Microsoft vezérigazgatójaSteve Ballmer kijelentette, hogy a Linux egy „kemény versenyelőny… Nem hagyományos,szabad szoftver és olcsó. Meg kell tanítanunk az embereket, hogy miért ellensúlyozza az általunk nyújtott érték azt, amit [ajánlatainkért] fizetnek. Régen mi voltunk az olcsók. Olcsóbbak voltunk, mint a Novell, olcsóbbak, mint az Oracle. Ezt ezzel nem tehetjük meg.” (CRN.com, 2002. június 17.)
A Microsoftot számos kritika érte, különösen az 1980-as évek óta. A legtöbb vitát kiváltó területek a következők:
Kezelhetőség: kritikusai szerint a Microsoft termékeinek felhasználói felülete sokszor túl komplikált, aminek következményeképp egy újabb rétegre, az interaktív "varázslókra" van szükség a megfelelő működéshez.
Biztonság: a Microsoft termékei az általános vélekedés szerint fokozottan sérülékenyek a számítógépes vírusokkal és a rosszindulatú támadókkal szemben.
Üzleti gyakorlat: sokak szerint a Microsoft tisztességtelen és a versenyt gátló üzleti stratégiákat alkalmaz. Ezt trösztellenes vizsgálatok tényekkel is alátámasztották, és a Microsoft számos pert veszített versenytársaival szemben programkódok illetéktelen felhasználása, tisztességtelen árazás és licencelés, vagy a Microsoft operációs rendszereinek szándékos inkompatibilissé tétele miatt az ő termékeikkel szemben.
Felhasználási költségek (TCO): a Microsoft termékei bírálói szerint drágábbak, és nagyobb költséget jelent használatuk és fenntartásuk, mint versenytársaié. Habár a személyi számítógépek ára csökkent, a Microsoft Windows-é nem.
Legutoljára megjelent verzió aWindows operációs rendszerből aWindows 11 nevet viseli. Ez az operációs rendszerek fejlődésének továbblépése, a Windows 10 -hez képest. Az újdonságok között szerepel a Windows Store, a továbbfejlesztett csempés felhasználói felület (eredetileg Metro lett volna a felület neve, de egy per miatt átnevezték Modern felhasználói felületre), fejlettebb alkatrészek (processzorok, videókártyák) támogatása, a merevlemezek virtuális összevonása, és a barátságosabb kékhalál, aMicrosoft Edge, Illetve a Windows 8.1-hez képest ez egy sokkal letisztultabb rendszer.
A Microsoft dolgozik azon, hogy növelje befolyását a jelenleg elterjedt sikeresoperációs rendszerének segítségével. Ezt úgy teszi, hogy új irányokba is terjeszkedik abban, mint aMedia Player, szerverprogramok, kéziszámítógép-eszközök, és videójátékok, ezenfelül még az utóbbi időben több-kevesebb sikerrel próbálkozott keresőszoftverekkel is. A Microsoft most úgy próbálja az otthoni személyi számítógépet a felhasználók számára beállítani, mint egy Windows XP Media Centert, az otthoni szórakozás központját.
Ez lassan már úgy néz ki, mint a szoftverek használatának periodikus licenc modellje. A Microsoft jelenlegi bevétele függ a folyamatost frissítést vásárlófelhasználóktól, de ez mindinkább bonyolultabbá válik, ahogy minél több felhasználó a régebbiszoftvercsomagot használja. Az előfizetési rendszerben a felhasználóknak évesdíjat kell fizetniük a Microsoft szoftvereinek használatáért.
Az alapoktól a maiMicrosoft vezetőség megjegyzi, ezek a kísérletek megjelennek a mai élénkülő piacon, helyzetük függ a termékük minőségétől és javítócsomagjaitól, hogy mindezeket magas színvonalon és mindinkább alacsony áron szolgáltassa.
Abefektetők aggodalma között nem lesz nehéz életben tartani a célul kitűzött növekedési nagyságot. A Microsoft2004 júliusában kijelentette30 milliárd dolláros (átszámítva 6300 milliárd forint) nyereséget szeretne elkönyvelni az azt követő 4 év alatt. Emellett még bejelentették, hogy egy speciálisan még32 milliárd dollárral (átszámítva 6720 milliárd forint) szeretnék növelni a Microsoft részvényeinek értékét, és így a történelemben még soha nem látott módon, a legnagyobbalaptőkével rendelkezne a cég.
.svg){kind=logo}
