Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Mezeta(Meseta Central) | |
 | |
| Őszi tájkép | |
| Közigazgatás | |
| autonóm közösség |
|
| Legnagyobb település | Madrid |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Madrid népessége | 3 416 771 fő(2024)[1]+/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | fennsík |
| Terület | 210000 km² |
| Legalacsonyabban fekvő pont | 640 |
| Időzóna | CET |
| Elhelyezkedése | |
  Mezeta Pozíció Spanyolország térképén | |
 é. sz. 41°,ny. h. 5°41,-541.000000°N 5.000000°WKoordináták:é. sz. 41°,ny. h. 5°41,-541.000000°N 5.000000°W | |
 AWikimédia Commons tartalmazMezeta témájú médiaállományokat. | |
AMezeta (spanyolul:Meseta Central) azIbériai-félsziget központi fennsíkja, azIbériai-hegységrendszer része. Területének nagy többsége Spanyolországban, egy kis hányada Portugáliában van.
Északi határa aKantábriai-hegyvidék, keleti aKatalóniai-hegység és azIbériai-peremhegyvidék, déli aSierra Morena — ez utóbbi csak délről, azAndalúziai-medence felől tűik hegységnek, a fennsík felől a domborzat emelkedése alig észlelhető. Nyugaton, nagyjából a két ország határvidékén lépcsős törésekkel süllyed azAtlanti-óceán felé. Ennek megfelelően folyói is nyugatnak, az óceán felé folynak.
Középen a nagyjából K–Ny futásúKasztíliai-választóhegység két részre osztja:
A sokáig alsó–középső szakasz jellegű folyók a fennsík pereméhez érve hirtelen felső szakasz jellegűvé válnak, és zuhatagok sorával ereszkedtek le e tengerparti síkságra. A helyzeti energiát kihasználó vízi erőműveknek köszönhetően ezek a folyórészek mára tavak (víztározók) sorozataivá alakultak.
Éghajlata szélsőségesen kontinentális; a mediterrán jelleg dél felé erősödik. Az éves csapadék az északon 400–650 mm, délen még ennél is kevesebb. Megoszlása szélsőségesen egyenlőtlen nyári minimummal és őszi-téli maximummal. Eből adódóan szélsőségesen egyenlőtlen a folyók vízjárása is.
A hegyes-dombos részek talajai az egykori erdőirtásoknak köszönhetően lepusztult, sovány váztalajok. A domboldalak kopárak, a növényzet gyér és szegényes. A folyók hordalékával feltöltött völgyekben virágzó mezőgazdaság alakult ki. Az ártereken többnyire vízigényes és ezért rendszerint öntözött zöldségféléket termesztenek, a legfelső teraszokon pedig többnyire gabonát — a szőlőt e kettő közé telepítik, bár egyes szőlők felkúsznak a domboldalakon is, „ahol a bor megfagy”. Ezeken az ültetvényeken általában kisebb hozamú, különleges fajtákat termesztenek. A szőlőtermesztésre használt teraszok talaja többnyire agyagos, a fölső teraszoké erősen meszes.[2] Az Északi Mezeta Spanyolország
A Déli Mezetában gyakoriak azolajfaültetvények.
Spanyolország fővárosa,Madrid a Déli Mezeta északi peremén, aKasztíliai-választóhegység lábánál épült. Az Északi Mezeta SpanyolországKasztília és León autonóm közössége; fővárosaValladolid; a Déli MezetaMadridon kívül mégKasztília-La Manchára terjed ki; ennek székhelyeToledo.
