Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Mezei András | |
 | |
| ASzép versek című antológiában. (Balla Demeter fotója, 1970) | |
| Született | 1930.december 23. Budapest[1] |
| Elhunyt | 2008.május 30.(77 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar[2] |
| Házastársa | Székely Magda(1964–2007) |
| Gyermekei | Anna Gábor |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem(–1966) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti izraelita temető[3] |
Mezei András, születettMeisler Andor (Budapest,1930.december 23. – Budapest,2008.május 30.)magyar író, költő, szerkesztő.
Meisler Dezső és Deutsch Emma (1902–1976)[4] fiaként született.[5] GyermekkorátNógrádmarcalban töltötte. Négy polgárit és négy ipari gimnáziumot végzett, majd vasesztergályos és lakatos lett. Amásodik világháború idején apjátAuschwitzba deportálták, ahol a tábor felszabadításának első napján felakasztotta magát.[6] Családjából édesanyjával ketten maradtak életben.[4] 1949–1950-benIzraelben élt.[7] Hazatérése után technikumi érettségit tett, szaktanári főiskolát végzett, 1951–1957 között tervező technikus volt. 1957–1958-ban aMagyar Távirati Iroda gyakornoka, majd aMűvelődésügyi Minisztérium sajtóosztályának előadója volt. 1958–1992 között azÉlet és Irodalom rovatvezetője, főmunkatársa volt. 1966-ban azELTE-n diplomát szerzett. 1992-től aBelvárosi Könyvkiadó alapító igazgatója, 1993-ban aCET című folyóirat alapítója, majd főszerkesztője volt.
AbudapestiSzent János Kórházban hunyt el2008.május 30-án.
A budapestiFarkasréti izraelita temetőben nyugszik.[8]
ATűz-tánc költői csoportosulásához tartozott, közéletiség jellemezte verseit. ADe profundis című négy hangra írt rapszódiában az akkori közelmúlt lírai értelmezését kísérli meg. Az Újhold és az „elvont tárgyiasság” hatott lírájára. Verseiben az ókori kultúrák iránti vonzódás számtalan jelét tapasztaljuk. Verseskötetei mellett regényeket is írt.Szerencsés Dániel című regényéből 1983-ban nagy sikerű tévéfilm készült. Polemikus, szenvedélyes hangú közírói munkáit kötetekbe gyűjtötte, esettanulmányai a magyar valóság kényes területeire irányítják a figyelmet. Útirajzokat, rádiójátékokat is írt. Publicisztikái közül a magyar gazdaság és közélet kétségbeejtő állapotát jellemzőIlyen gazdagok vagyunk? (1981), aMagyar kocka (1984) (Rubik Ernő találmányáról) és aKi beszél itt már Mexikóról? (1986) (labdarúgás-témájú, alcíme: válaszVégh Antalnak) című esettanulmányai ismertebbek.
