Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Mezőtelegd(Tileagd) | |
 | |
| Telegdy-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Mezőtelegd |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417585 |
| Körzethívószám | 0259 |
| SIRUTA-kód | 31725 |
| Népesség | |
| Népesség | 3445 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 838[1] |
| Népsűrűség | 53,03 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 64,96 km² |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 04′,k. h. 22° 12′47.066666666667,22.247.066667°N 22.200000°EKoordináták:é. sz. 47° 04′,k. h. 22° 12′47.066666666667,22.247.066667°N 22.200000°E | |
| Mezőtelegd weboldala | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazMezőtelegd témájú médiaállományokat. | |
Mezőtelegd (románul:Tileagd,szlovákul:Tilegda) falu ésközségközpontRomániában,Bihar megyében.
Nagyváradtól 18 km-re keletre, aSebes-Körös bal partján, a nagyvárad–kolozsvári főút mellett fekszik.
Neve amagyartelek szó-dképzős alakjából való. Először egy1294-es oklevél1572-ből való másolatában említik:Thelegd. Előtagja először1773-ban tűnik föl:Mező-Telegd.
A13. század elején környékén élt aszékelyek egyik csoportja. Innen költöztek a későbbiUdvarhelyszék területére, ahol őkettelegdi székelyeknek, a széket kezdetbenTelegdiszéknek,Székelyudvarhelyet pedigTelegdnek hívták.
1291-ben költözött ide a későbbiThelegdy család megalapítója, aCsanád nemzetségbeli Tamás. A14. század elejétől vámja volt.1335-benThelegdy Csanád esztergomi érsekferences kolostort alapított.1347-ben itt tartották a magyarországi ferencesek tartományi gyűlését.1456-ban iskolamestere volt.1503-ban románok is lakták. A16. század elejénmezőváros ésuradalom központja volt.
A 16. században várat építettek a mai református templom, római katolikus templom, a kastély és a református parókia által határolt területen. Külső árkaiba bevezették a Koppány-patak és a Sebes-Körös vizét.
Lakossága1557-ben jórésztprotestáns hitre tért, de Telegdi Mihály még1571-ig tartatott miséket.1608-tól Varkoch György birtoka volt, majd1611-benForgách Zsigmond felsőmagyarországi főkapitány foglalta el.1660-ban, Várad elfoglalása után lett atörököké.1688 februárjábanHeissler császári tábornok a falu közelében verte megThököly Imrekurucait.
1716-ban Baranyi Gábor nevű birtokosakatolikus házikápolnát építtetett,1736-ban pedig újraszervezték a plébániát. A18. század elejétől1838-ig a reformátusok leányiskolát is működtettek. A 18. század elején települtek be első zsidó lakói. Zsinagógája még1820 előtt épült. Az1739–1744-espestisjárvány 668 áldozatot szedett.
1870-ben megépült a vasút és ezzel föllendült az állat- és terménykereskedelem.1890-ben megalakult aMezőtelegd vidéki Takarékpénztár Rt. Az1900-as években peremén kőolajfinomító, körülötte pedig gyártelep létesült. Az1910-es években a következő iparvállalatok működtek a településen: aBihar–Szilágyi Olajipari Rt., aHazai Aszfalt Rt., aMagyar Aszfalt Rt., aBihari Szénbánya és Villany Rt., a Kállai-féle téglagyár, Sátori Mór vegyészeti gyára, Biehm János fedéllemezgyára és a Kollár-féle kocsikenőcsgyár. Az1920-as években ezekhez fatelep, telítőtelep, bútorgyár és szeszgyár csatlakozott. Anagy gazdasági világválság idején üzemeinek többsége tönkrement. Az asztfaltgyár a kommunizmus ideje alatt is működött, a volt „La Roche–Darvas” fűrésztelep az erdők kiirtása miatt2001-ben zárt be.1955 és1990 között perzsaszőnyegszövő üzem is működött a településen. A bútorgyár1930–31-ben jött létre Velkó József asztalos műhelyéből.1980-ban ötszáz munkást foglalkoztatott és ma is termel.
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lapBihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||