Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Mezőtúr | |||
 | |||
| A városháza épülete | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Járás | Mezőtúri | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Szűcs Dániel (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 5400 | ||
| Körzethívószám | 56 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 15 257 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 56,96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 289,72 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Közép-Tisza-vidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Szolnok–Túri-sík[3] | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 00′ 15″,k. h. 20° 37′ 05″47.004166666667,20.61805555555647.004167°N 20.618056°EKoordináták:é. sz. 47° 00′ 15″,k. h. 20° 37′ 05″47.004166666667,20.61805555555647.004167°N 20.618056°E | |||
  Mezőtúr Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén | |||
| Mezőtúr weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazMezőtúr témájú médiaállományokat. | |||
Mezőtúr (németül:Thur,szlovákul:Medzitur)városJász-Nagykun-Szolnok vármegyében, aMezőtúri járás székhelye.
A vármegye keleti részén, aTiszántúlon található. A várost keresztezi aHortobágy-Berettyó csatorna. Szomszédai: észak felőlÖrményes, északkelet felőlTúrkeve, kelet felőlGyomaendrőd, dél felőlSzarvas, délnyugat felőlBékésszentandrás ésMesterszállás, nyugat felőlMezőhék, északnyugat felől pedigKétpó.
Közúton a legegyszerűbben a46-os főúton érhető el,Törökszentmiklós és a4-es főút felől éppúgy, mintGyomaendrőd ésBékés vármegye központi részei irányából. Szomszédai közül Túrkevével a4202-es, Szarvassal a4631-es, Mezőhékkel a4628-as, Kétpóval pedig a4632-es út köti össze.
Vonattal aMÁV 120-as számú (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán, illetve a 125-ös számúMezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal érhető el.Mezőtúr vasútállomás a városközpont északi szélén található, közúti elérését a 46 302-es út biztosítja. Ezen felül a város területén mindkét vasútvonalnak egy-egy megállási pontja van még: a fővonalonCsugar megállóhely a nyugati határszélen, ahová a 46 346-os út vezet, az orosházi vonalon pedigPusztabánréve megállóhely, a déli határban, az azonos nevű külterületi városrész mellett.
1885–1975 között létezett még aMezőtúr–Túrkeve-vasútvonal is.
A mező előtag amezővárosi jellegre utal.
A Túr név a Berettyó (Ma:Hortobágy-Berettyó) alsó szakaszára utal, a város e mellett a folyó mellett épült.Az első írásos emlék e településről az1205–1235 közötti időszakból való: a Váradi Regestrum Tur (villa Tur) név alakban említi. Ettől kezdvekirályi okleveleinkben már gyakrabban előfordul, 1562-ből pedig ismerünk adatot a Nagy-Túr névhasználatra is, mint például „Nagytúr báránytized jegyzéke” a törökkorból.[4]
A14. századtól az árutermelés kibontakozásával egyre inkább előnyös helyzetbe került a környező településekkel szemben. ASárrét mocsárvilágán át az egyetlen járható út a mezőtúri révnél kezdődött. Ez volt a legrövidebb út a szolnoki réven keresztül aBudárólErdélybe vezető utak közül. Az átkelőhely fontos városfejlesztő tényező lett, így a század második felében Túr is a mezővárosok sorába lépett. Mezővárossá nyilvánító oklevele1378-bólNagy Lajos királytól származik, aki több ízben is megfordult Túron. AzAnjou-uralkodóra utal a város régi címerében az Anjou-liliom is. Mint mezőváros, vásártartási jogot kapott, vámmentességet, sőt vámszedési jogot élvezett.A túri vásárok már a15. században látogatottak és nagyon híresek voltak, jelentőségük atörök hódoltság idején tovább nőtt. Akereskedelem mellett virágzott akézműipar. Különösen ismertek voltak acsizmadiák, atímárok, akorsósok, a szűcsök.
Mezőtúrkulturális térenszázadokon át központja volt e vidéknek. A város korán csatlakozott areformációhoz.1530-ban alapítottprotestáns iskolája rövidesen - adebreceni után, amelynek partikulája volt - aTiszántúl legjelentősebb oktatási intézménye lett. A 16. században awittenbergiegyetemen tíz túri származású diák tanult, akik azzal hálálták meg volt iskolájuk gondoskodását, hogy könyveket, térképeket hoztak magukkal, s odaajándékozták az iskolakönyvtárának. Areformátus gimnázium 16 000 kötetes régi, ritka könyveket tartalmazó könyvtárának is ilyen ajándékok vetették meg az alapját.A19. században megindulótőkés fejlődésnek nem sok hasznát látta Mezőtúr. Agyáripar olcsó termékeivel fokozatosan háttérbe szorította a városkisiparát. Anagyipart pedig csupán a téglagyár, néhány malom és egy szövőüzem képviselte. A város lakossága 25 000 fő körül stabilizálódott. A19. század derekán még lényegesen kisebb Szolnok a századfordulóra utoléri, majd elhagyja Mezőtúrt.AII. világháború után az újgazdasági-társadalmi viszonyok hosszúidőn át szintén kedvezőtlenül befolyásolták a város életét. Amezőgazdaságitermelőszövetkezetek megszervezése, majd atechnikai színvonal emelkedése jelentős számú munkaerőt szabadított fel. Ipar hiányában ez a munkaerő elvándorlásra kényszerült. Különösen nagy az elvándorlás az'50-esévek második felében, amikor az éviátlag megközelítette a300-at. Javulást csak az1970-es évek hoztak, amikor is a múlt kisiparihagyományaira támaszkodó szövetkezeti ipar mellett több középüzem települt a városba.
A kiváltságos területen kívül eső, főúri birtokhoz tartozó mezővárosban már a 19. század első felében is éltek zsidók, klasszicista stílusú zsinagógájuk (Damjanich utca) 1862-ből[5] (más források szerint tévesen: 1835-ből) való. 1850-ben itt élt a vármegye második legnépesebb zsidó közössége, 348 fővel. 1890-ben 902 izraelita vallású lakost írtak össze a városban (3,8 százalék), ez a létszám a harmincas évek végére a felére esett vissza.
Szathmáry Imre polgármester javaslatára Alexander alispán eredetileg a város belterületén, a Rigó utcában és környékén jelölte ki a gettót az 1944 áprilisában 360 lelket számláló helyi zsidóság részére. A tervet azonban a helyi lakosság erőteljes tiltakozása nyomán megváltoztatta, így a zsidóságot a délnyugati újvárosban, a Márer-féle téglagyár ipartelepéhez – Balassa utca és Földvári út – tartozó gazdasági épületekben, tisztviselő- és munkáslakásokban, három különálló tömbben helyezték el. A zsidó tanács – tagjai között Vass Sándor malomtulajdonossal és Schulcz Fülöp rabbival – egészségügyi okokra hivatkozva kérvényezte a döntés megváltoztatását, ám nem járt eredménnyel.
A gettó számára május 23-án szigorú rendszabályokat léptetett életbe vitéz Mihályi Endre, a rendőrkapitányság vezetője. A helyieket június 17–18. körül vasúton vitték a szolnoki gyűjtőtáborba. A zsidóüldözés áldozatainak száma 220-240 főre becsülhető, köztük volt a rabbi is. Ezzel együtt 1949-ben a városnak még 127 izraelita lakosa volt.[6]
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
| Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
A településen 2022. július 17-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2022. május 1-ji hatállyal lemondott tisztségéről.[17]
2001-ben a város lakosságának 98%-amagyar, 2%-acigánynemzetiségűnek vallotta magát.[18]
2015-ben a város etnikai összetétele a következő volt; 99,6%magyar, 0,3%cigány, 0,1%ruszin.
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak és románnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A2017-es felmérés szerint a lakosság 98%-akeresztény (ezen belül 63,2%református, 20,4%római katolikus, 6,3%keleti katolikus, 10,1%evangélikus.) és 2%-aateista.
2022-ben vallásuk szerint 17,2% volt református, 7,2% római katolikus, 0,5% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 37,6% felekezeten kívüli (36% nem válaszolt).[19]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 17 111 | 16 898 | 16 086 | 15 699 | 15 785 | 15 644 | 15 469 | 15 257 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
Mezőtúron régi hagyományai vannak afazekasságnak. A jelenlegi fazekasok is őrzik a helyi hagyományokat.[20]
Minden évben, augusztus első hétvégéjén rendezik meg a hagyományos Túri Vásárt és2002 óta a vásárt megelőző Mezőtúri Művészeti Napokat (arTúr fesztivál).[21][22]
Programok, rendezvények szervezése, lehetőség biztosítása a sport és a kultúra területén a polgári közösségek tevékenységeihez.[23]
A nemzetközi képzőművészeti alkotótelepHolt-Körös partján működik1981 óta.[24]
Anépzenei hagyományokat őrzi a Mezőtúri Szivárvány Népzenei Egyesület, mely 1998-ban alakult. Fenntartója a Szivárvány citerazenekar[25] (1970), a Tücsök és a Méhecske citerazenekaroknak, szervezője az évi 2-3 népzenei rendezvénynek. Támogatója volt az Iringó (1996) és a Lókötők citerazenekaroknak[26] (2004) azok aktív működése alatt. Az egyesület szorosan együttműködik a Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskolával. A népzenei hagyományok tovább éltetése érdekében közművelődési megállapodást tart fenn a város önkormányzatával.
1991-ben alakult meg Mezőtúron a mai Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskola falain belül Szúnyogh József tanár úr vezetésével a Mezőtúri Ifjúsági Fúvószenekar, amely régi és új fúvószenekari hagyományokat ápolt.
A zenekar eddigi karmesterei voltak:
A RE*FLEX BAND2009 augusztusában alakult a Mezőtúri Ifjúsági Fúvószenekarból. Tagjai az a 20 lelkes fiatal, akik a zenére, a fúvószenére életmódként tekintenek. Megalakulásuk után célul tűzték ki maguknak, hogy a fúvószenét egy más nézőpontból is bemutatják a nagyközönségnek. Eleinte úgynevezett Flex-Band, illetve Young-Band felállásban hangszerelt zeneművek előadását helyezték előtérbe, de ma már Concert Band és Marching Band átiratokat is megszólaltatnak. Repertoárjuk legfőképp a 60-as évektől napjainkig terjedő időszakot felölelőpop,rock, latin, film és tánczenék fúvószenekarra áthangszerelt műveit tartalmazza.Megtalálhatók többek közt benne:The Doors,Aerosmith,Nickelback,Lady Gaga,Michael Jackson,Adele,Jon Bon Jovi,Linkin Park,The Black Eyed Peas,Cee Lo Green s más egyéb feldolgozások. Az együttes fesztiválokon, városi rendezvényeken, egyéni meghívásos felkéréseken ad színpadi koncerteket.[27][28]
 | Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során.Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segítsmegbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még:A Wikipédia nem az első közlés helye. |
PETŐFI DALKÖR 1873. május 10-én megalakult Mezőtúri Dalárda utódjaként működik. Tevékenységük legfőbb állomásait és eredményeit a kezdetektől 2003-ig a 130 éves fennállás ünneplése alkalmából kiadott önálló kiadvány foglalja össze. A Petőfi Dalkör felnőtt vegyeskórusként működik, melynek tagjai aktív dolgozók, nyugdíjasok és középiskolás diákok.
A jelenlegi törzslétszám 25-30 fő. A kórus maga is számos nívódíj, arany oklevél és elismerés birtokosa, több önálló múzeumi hangversenyt adtak a fővárosban, állandó résztvevői a megyei kórustalálkozóknak. Kiterjedt zenei cserekapcsolatokat ápolnak több település kórusaival. Több alkalommal képviselték városunkat és hazánkat külföldön is. 2008-ban, egy nagyszabású kórushangversennyel ünnepelték a dalkör megalakulásának 135, majd 140 évfordulóját is. A 135. évfordulón örökös karnagyuknak választották Kávási Sándort, aki közel 60 éven át vezette a dalkört. 2008 óta a kórust Karsai Krisztina vezeti, aki korábban is énekelt a csoportban.
VIVACE KAMARAKÓRUS
A Vivace Kamarakórus 2007-ben jött létre a Kossuth Lajos iskola ének-zene tagozatos diákjaiból. Az iskola elvégzése után a tagokban felmerült az igény, hogy továbbfolytassák az énekkari munkát.
Többször részt vettek az Országos Társaséneklő Versenyen, ahonnan mindig nagyon szép eredményekkel tértek haza. 2009-ben Franciaországban , 2010-ben Torockón, 2011-ben Belgiumban adtak hangversenyeket.
Városunkban, Mezőtúron rendszeres fellépői az adventi ünnepi sorozatnak, valamint az augusztusban megrendezett Artúr Fesztiválnak.
Két alkalommal is részt vettek az Erkel Színház által rendezett Dalárnapon.
Baráti kapcsolataik révén számos magyarországi és külföldi településen adtak már önálló hangversenyt.
2014 óta rendszeres résztvevői a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Felnőttkórusok találkozójának.
Hagyományteremtő céllal 2024-ben megrendezték a Kórusok éjszakáját, a 2025-ben már 3 vendégegyüttessel.
Szívesen vállalnak fellépéseket kiállítások megnyitóján, kulturális rendezvényeken vagy jótékonysági eseményeken.
2025-ben írtak alá együttműködési szerződést a Túri Kamrával, akik támogatásukkal segítik működésüket.
2007 óta nagyon sok személyi változáson esett át az énekkar. A fiatalok más városokban, országokban tanulnak, dolgoznak, élnek. Új tagokkal bővültek, akik ugyanolyan lelkesedéssel szentelik szabadidejüket a közös éneklésnek. Vannak olyan tagjaik, akik csak nagyon ritkán tudnak próbára járni. A nem túl ideális körülmények ellenére az énekkar évről évre képes megújulni, melyet önálló hangversenyeikkel is bizonyítják.
A kórus repertoárja sokszínű: szakrális és világi művek különböző zenei korszakokból, de szívesen énekelnek mai, modern, szórakoztató darabokat is. Fontosnak tartják a magyar zeneszerzők műveinek tolmácsolását. A kórus kedvenc műsorszámai közé tartoznak a népdalfeldolgozások.
Különböző hazai és külföldi versenyeken és fesztiválokon mérették már meg magunkat.
Magyar városok, ahol énekeltek már:
Törökszentmiklós, Szarvas, Gyomaendrőd, Szolnok, Kisújszállás, Szécsény, Hollókő, Noszvaj, Keszthely, Budapest, Rácalmás, Kalocsa, Szeged, Martfű, Mesterszállás, Tiszaföldvár, Fegyvernek, Tiszakürt.
Eredményeink:
A kórus vezetője: Csiderné Csizi Magdolna
2012 nyara óta rendezik Mezőtúron azEast Fest zenei fesztivált, melyen az élőzenei színpad mellett egyhiphop és egy elektronikus helyszínen vonulnak fel amagyar könnyűzenei élet élvonalbeli képviselői. Az igazi nyári életérzés emeléséhez a kempingen kívül hozzájárul az is, hogy a fesztiválnak az a Városi Strandfürdő ad helyet, ahol 14 évig az ország egyik legnagyobb s legrégibb nemzetközi zenei fesztiválja aWAN2 Fesztivál zajlott. Az EAST FEST nem a WAN2 folytatása, csupán a helyszín ugyanaz, de a hangulat évről évre fokozódik.
Mezőtúri Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda
Középfokú oktatási intézmények
Mezőtúrtestvérvárosai:
| Autóbusz |  | |
|---|---|---|
| Vasút | ||
| Üzemeltető |
| |
