Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Mezőtárkány | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Füzesabonyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tóthné Szabó Anita (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3375 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1483 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 39,08 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 40,61 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Mezőtárkány weboldala | |||
AWikimédia Commons tartalmazMezőtárkány témájú médiaállományokat. | |||
MezőtárkányközségHeves vármegyeFüzesabonyi járásában.Jellegzeteshalmazfalu.
Füzesabony délkeleti szomszédságában helyezkedik el, a város központjától mintegy 3-4 kilométerre délkeletre. A további szomszédos települések: észak felőlSzihalom, északkelet felőlMezőszemere, kelet felőlEgerfarmos, dél felőlKömlő, délnyugat felőlÁtány ésBesenyőtelek, nyugat felől pedigDormánd. Délkelet felől ugyancsak Besenyőtelekhez tartozó, de jobbára lakatlan külterületek határolják.
AzM3-as autópálya füzesabonyi lehajtójától mindössze 6 kilométerre található, így a sztráda tekinthető az egyik legfontosabb közúti megközelítési útvonalának, de könnyen elérhető a3-as és a33-as főutakról is. Központját viszont mindkettő elkerüli, azon csak a 33 101-es számú mellékút halad keresztül. Határszélét délnyugaton, egy egészen rövid szakaszon érinti még a3212-es út is.
A hazai vasútvonalak közül aDebrecen–Füzesabony-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt;Mezőtárkány megállóhely a belterület északi szélén helyezkedik el, közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják.
MezőtárkányÁrpád-kori település. Nevét1279-benterra Tharkan néven említette először oklevél.
1323-ban az egri káptalan birtoka volt, ekkorEgyházastárkány néven szerepelt.1329-ben Egyházastárkány és Altárkány,1358-ban Egyházastárkány és Kápolnástárkány, másként Altárkány, a káptalan birtokai voltak.1380–1481 közötti oklevelekben, hol Egyházas-Tárkány, hol Törpeszeg, hol Mező-Tárkány vagy Közép-Tárkány néven fordult elő.
1423-ban Mező-Tárkány névenországos vásártartásra kapott jogot a királytól, ekkorravárosi jelleget nyert. A helység többi részeiben a köznemesek, a Tárkányi Bodó család voltak a földesurak.
1493-ban azegri püspökség számadásai szerint AlsótárkányBorsod vármegyéhez tartozott. Az egri püspökség1494 évi számadáskönyvei szerint szintén az egri káptalan földesúri hatósága alá tartozott, az1546 évi adóösszeírás szerint pedig az egri püspökség birtoka volt, 5 portával.Eger1552. évi ostroma során a felvonuló török hadak Mezőtárkányt is elpusztították.1552-ben csupán 1 portát írtak itt össze, s megjegyzi az összeírás, hogy e helységtől az adó második részlete már nem volt behajtható. A 17-18. század fordulóján többször is elnéptelenedett, majd ismét betelepült:1635-ben fél,1647-ben 1 1/4, 1675-ben 1 1/4 portája volt ugyanekkor egy malmot is felvettek az összeírásba.1686-ban itt 1 1/4 porát vettek fel. 1693-ban az egri káptalan birtokában találjuk.
Anapóleoni háborúk idején a vármegyenemesi felkelő lovasságának egyik állomáshelye volt. A község mindvégig az egri káptalan tulajdona maradt, de a20. században a grófMilványi Cseszneky család is birtokot vásárolt Mezőtárkányban.
1910-ben 2980 lakosából 2977 magyar volt. Ebből 2916 római katolikus, 52 izraelita volt.
A20. század elejénHeves vármegye Egri járásához tartozott.
Amásodik világháborút követően került sor a település villamosítására, s atermelőszövetkezet megszervezésére.
Mezőtárkány határában feküdt egykorLaskó (Lakso) falu is, a hasonló nevű patak partján, melyetSzéchenyi Tamás vajda, később országbíró,1350-benBék nemzetségbeli Szentdomonkosi Varju Miklósnak adományozott, hű szolgálataiért.
1484-ben, már csak puszta; ekkor az egri káptalan birtokában volt.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1589 | 1598 | 1612 | 1563 | 1508 | 1514 | 1496 | 1483 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 95%-amagyar, 5%-acigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 12,4% cigánynak, 0,5% németnek, 0,7% románnak mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,4%, református 3,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 12,2% (20,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 8,2% cigánynak, 0,9% románnak, 0,5% németnek, 0,5% ukránnak, 0,1-0,1% szlováknak, szlovénnek és görögnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,3% volt római katolikus, 4,3% református, 0,6% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% izraelita, 3,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 16,8% felekezeten kívüli (30,4% nem válaszolt).[13]
Mezőtárkányrómai katolikus plébániája a Hevesi Főesperesség Kápolna-Füzesabonyi Kerületéhez tartozik, Füzesabonyból ellátva. A R.k. anyakönyvei1678 és1710 közöttMezőkövesden,1720-tól1895-ig helyben maradtak fenn.1895-től önálló állami anyakönyvi kerület.
Műemlék jellegű épülete a római katolikus templom és a plébániaház. VédőszentjeOlajbafőtt János evangélista. A templomban lévő1776-ban készült főoltárkép és a XVIII. század végéből származó mellékoltárképKracker János Lukács egri festő alkotása. Az1776-ban készült,copf stílusúszószékSteinhauser Antal műve, a keresztelőmedencét1815-benGiovanni Adami ésMózer József készítette.A templom szépítésére1996-ban is sor került:Kriston Endre kőfaragó mester irányításával felújították a kripta lépcsősorait; az oltár vörösmárvány misekönyvtartót és ambót kapott.
A két világháború áldozatainak száma 133 fő, emléktábla őrzi nevüket.
| Füzesabony | Szihalom | Mezőszemere |
| Dormánd | Egerfarmos | |
| Besenyőtelek | Tiszanána | Újlőrincfalva |