Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Meződ | |
| A főutca részlete | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Hegyháti |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Merk Zsolt (független)[1] |
| Irányítószám | 7370 |
| Körzethívószám | 72 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 114 fő(2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 12,39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,41 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Meződ weboldala | |
AWikimédia Commons tartalmazMeződ témájú médiaállományokat. | |
MeződközségBaranya vármegyében, aHegyháti járásban.
Baranya vármegye északi határszélén fekszik, a Hegyhát tájegységben,Sásdtól mintegy 4 kilométerre északra. Közigazgatási területét érinti aDombóvár-Sásd közti611-es főút is, de a központján csak aKaposszekcsőtőlJágónakon idáig húzódó6519-es út halad végig.
Meződ és környéke már azókorban is lakott hely volt, területénrómai korból származó leletek kerültek felszínre.
Nevét az oklevelek1475-ben említették először,Mezeedként, mint a dombói uradalomhoz tartozó birtokot. Atörök hódoltság utánEsterházy Pál herceg birtoka lett.
A18. században amagyarok mellénémet telepesek is érkeztek a faluba.
A településen 2008. október 19-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 129 | 129 | 129 | 113 | 123 | 127 | 123 | 121 | 114 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 7,5% cigánynak, 3% németnek, 0,7% románnak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,4%, református 1,5%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 6% (26,9% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 78%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% cigánynak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,8% volt római katolikus, 0,8% református, 0,8% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 26,8% felekezeten kívüli (33,1% nem válaszolt).[14]