Mexikóváros (spanyolul:Ciudad de México, ejtsd: [szjudá de mechiko]kiejtéseⓘ)Mexikó fővárosa és legnagyobb városa, aMexikóvárosi főegyházmegye érseki székvárosa. Lakossága elővárosokkal együtt (az ún.Zona Metropolitana) több mint 21 millió fő (2020-as adat), ezzel a világ egyik legnagyobb városa.[2] A települést magában foglaló közigazgatási egység2016-ig aDistrito Federal (D. F.), vagyis a „Szövetségi Körzet” nevet viselte. Mexikóváros az országon belül önálló közigazgatási egységet alkot (melynek hivatalos rövidítése 2016 óta:CDMX), amely egyetlen államhoz sem tartozik.
Mexikóváros aMexikói-fennsík déli részén terül el, délről aVulkáni-kereszthegység csúcsai határolják. Területének nagy része a tengerszint felett körülbelül 2230–2250 méter magasságban fekvő sík terület, de a külső kerületek utcái már a hegyekre kúsznak fel. Legmagasabb pontja a délnyugati részen, aTlalpan nevű kerületben emelkedőAjusco (ennek két csúcsa aCruz del Marqués és aPico del Águila), melynek magassága a 3900 métert is meghaladja.[3]
A város nagy területe miatt a hőmérsékleti és a csapadékadatok is eltéréseket mutatnak a különböző városrészekben. A belváros évi átlagos hőmérséklete 17–18 °C körül van, a csapadék mennyisége kb. 700 mm. A legmelegebb hónap a május 20 °C feletti átlaghőmérséklettel, a leghidegebb a január 15 °C alattival. Minden hónapban mértek már 30 °C feletti hőséget, a téli hónapokban időnként gyenge fagyok is előfordulhatnak. A csapadék időbeli eloszlása igen egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszakban hull az egész éves eső mintegy háromnegyed része, novembertől márciusig pedig alig esik néhány mm.
1519 novemberében érkezett a vidékreHernán Cortéskonkvisztádor több száz katonával. A feljegyzések szerint elámultak a város szépségén, épületein, a kődomborművekkel ésstukkókkal díszített piramisépítményeken.[5] Később, 1521 májusában azonban megkezdődött a város három hónapig tartó ostroma. A bosszúra vágyó leigázott népek segítségévela spanyolok megtörték azaztékok szervezett ellenállását. Augusztus 13-án partra szálltak a városban és aznap több mint 200 ezer lakost öltek meg.[6] Becslések szerint a hódítás során közel 300 ezer embert mészároltak le.[forrás?] Az azték főváros nagy része elpusztult az ostrom alatt; ami megmaradt belőle, azt a hódítók lerombolták.
A piramisok köveiből, azok helyén építették fel palotáikat, templomaikat és az új várost, ami bölcsője lett a mai metropolisnak,Mexikóvárosnak.
Az újjáépülés után az indián lakosság lassan visszatért ősei városába, és 1525-ben már 30 ezer lakosa volt.[5]1535-ben az elsőalkirály megérkezésekorÚj-Spanyolország fővárosa lett. Az első egyetemet1551-ben alapították.
A gyarmati időszak alatt viszonylag békésen fejlődött. Miután a környező sekély tó részben kiszáradt, részben feltöltötték, terjeszkedésre is volt lehetőség.[5]1821-ben lett a függetlenMexikó fővárosa.
AzENSZ 2016-os becslése alapján azagglomeráció lakossága 2030-ban mintegy 24-25 millió fő lehet, de már a 2010-es években is meghaladta a 20 millió főt.[7]
A város népességének változása (elővárosok nélkül):
Apesero tipikus félhosszú utasbusz (mikrobusz), amelyek 22 ülő utast és 28 álló utast szállíthat. 2007-ben a hozzávetőlegesen 28 ezer pesero a város utasainak 60%-át szállította.[8]
Mexikóváros nemzetközi repülőtere aBenito Juárez nemzetközi repülőtér, ahonnan Mexikó és a világ többi országának számos más városa elérhető.[9] Bár az országban ez a legforgalmasabb reptér, világszinten nem tartozik a szűk élmezőnybe: egy 2011-ben és 2012-ben végzett felmérés szerint éves utasszáma (28 723 306 fő) alapján csak az 52. helyet foglalja el, a felszálló és leszálló járatok száma (370 136) alapján a 26., míg teherforgalma szerint (403 885 tonna) az 50. a világon. Latin-Amerika repülőterei között viszont kiemelkedő helyet foglal el: a járatok számában első, utasszám alapján csakSão Paulo, teherforgalom alapján pedig csak São Paulo ésBogotá előzi meg.[10]
Mexikóváros metróhálózata 12 vonalból áll: az első kilencet 1-től 9-ig számozták, a következő kettő jele A és B lett, majd a 12-es következik. Mindegyik járat saját színnel rendelkezik. Üzemideje munkanapokon 5–24 óra, szombaton 1, vasárnap 2 órával később kezdődik.[11] A hálózatnak összesen 195 állomása van, melyekből 44-en van átszállási lehetőség más vonalra. A 195 állomás közül 115 föld alatti, 54 felszíni és 26 föld feletti emelt szintű.[12] A jegy ára igen alacsony, a világ legolcsóbbjai közé tartozik: 2013-ban is csak mindössze 3peso volt (kb. 54 Ft).[13]
Igazi különlegesség aCuauhtémoc kerületben, aColonia Juárez városrészben találhatóCsokoládémúzeum (Mundo Chocolate, rövidítveMUCHO), ahol mindent megtalálhatunk kiállítva, ami csak akakaóbabbal, akakaóval és acsokoládéval kapcsolatos, és a hozzá tartozó csokoládézókban a látogató meg is ízlelheti, az üzletekben meg is vásárolhatja, amit a kiállításokon látott.[14]
A Chapultepec kastély kertjeUtcakép a város belső részén
Chapultepec Kastély (Castillo de Chapultepec):A kastély építését 1795-ben kezdték, későbbHabsburg Miksa birodalmi palotája lett, majd elnöki otthonként szolgált.
Chapultepec Park (Bosque de Chapultepec)
Guadalupei bazilika (Basílica de Nuestra Señora de Guadalupe):A város északi végében emelték. Itt vannak Mexikó legfontosabb vallásos témájú festményei.
Három kultúra tere (Plaza de las Tres Culturas):Itt együtt láthatjuk három kultúra építészetének darabjait; egy azték szertartási központ romjait, egy 16. századi spanyol gyarmati templomot és a Külügyminisztérium modern épületét.
A városLatin-Amerika egyik legfontosabb gazdasági központja. Egy tanulmány szerint a MexikóvárosGDP-je 2009-ben 390 milliárd dollár volt, amellyel a világ nyolcadik leggazdagabb városa és a leggazdagabb Latin-Amerikában.[18]
Egy 2014-es tanulmány szerint Mexikóváros tágabb régiója 404 milliárdamerikai dollár (PPP)bruttó hazai terméket termel. Gazdaságilag ekkor a világ legerősebb nagyvárosi régióinak rangsorában a 19. helyet szerezte meg.[19]
Az ország ipari termelésének több mint a fele Mexikóvárosban vagy annak közelében keletkezik. Gyógyszereket, vegyszereket, textil- és elektronikai cikkeket, acél- és szállítóeszközöket, valamint könnyűipari termékeket, élelmiszereket és fogyasztási cikkek széles választékát gyártják itt.
A nagyváros egy kialakulóban lévő ipari öv központja, amely a nyugatiGuadalajarától a keleti Mexikói-öböl partján fekvőVeracruzig húzódik. Atőzsdéje Latin-Amerikában az egyik legnagyobb.
2015 márciusában magyar kereskedőház is nyílt itt.[20]
Guadalajara mellett Mexikóváros az ország legkedveltebb sportjának, a labdarúgásnak az egyik fellegvára. Amellett, hogy amexikói labdarúgó-válogatott legtöbb mérkőzését itt, azEstadio Azteca stadionban játssza, a legsikeresebb klubcsapatok többsége is mexikóvárosi. AClub América, aCruz Azul és aPumas UNAM egy 2013-as felmérés szerint az ország négy legnépszerűbb csapata közé tartozik,[22] de sokáig itt játszott aNecaxa is, amely 2003-ban költözöttAguascalientesbe.[23] Szintén mexikóvárosi klub aCF Atlante, amely azonban 2007 és 2020 közöttCancúnban szerepelt.[24]
.png)
.jpg)
