Az ország neve a középkori spanyol íráskép alapjánx-szel, azaz „ksz”-szel ejtve terjedt el a nagyobb nemzetközi nyelvek közvetítésével, így amagyarban is ebben a formában honosodott meg. Fontos tudni azonban, hogy csupán egy megtévesztő írásmódról van szó, ezt a nevet ugyanis eredetileg soha nem ejtették x-szel. Azóspanyolban, illetve középspanyolban azx betű (jóllehet, a legtöbb szóban ugyancsak alatinx folytatása volt, bár időközben a kiejtése eltávolodott a latin hangzásétól) a magyar „s” hangot –IPA[ʃ] – jelölte. Amikor aspanyolok meghódították azAzték Birodalmat, az indián nevek lejegyzésére alatin írásukat használták és az országot amexica (mexikák) nevűazték törzsrőlMéxico-nak nevezték el, eredetileg „mesiko” kiejtéssel. E hang a modern spanyolban „ch”-ként (IPA[x]) folytatódott, amelyet konvencionálisan ma aj (illetveg is) jelöl, azonban – bárSpanyolországban a régebbi helyesírási norma szerintMéjico-t írtak és sokan még ma is azt követik – történelmi hagyományokból (és a mexikóiak tiszteletére) megtartották a név és származékaix-szel történő írásmódját; ezt a formát javasolja aSpanyol Királyi Akadémia (RAE) is.[13] Maga amexica szóazték nyelven belüli eredete homályos, erről többféle elmélet is született.
Területének központi része a füves, 1000–2500 m magasMexikói-fennsík vagy Mexikói-magasföld. Ennek északi fele 1500 m, déli része kb. 2300 m. magas. A magasföld déli részén található aMexikói-medence a fővárossal.
Mexikó északkeleti részén, aMexikói-öböl partján meleg éghajlatú mocsaras síkság húzódik, a Campeche-alföld. Ettől délre aYucatán-félszigetre a mészkőtáblák és szintén a mocsarak jellemzőek.
AKaliforniai-félsziget átlagos magassága 1000–1500 m között alakul. Északi felén magashegységi gyűrődéssel keletkezett láncok fekszenek, melyeknek csúcsai elérik a 3000 m-t. Itt is vulkáni kúpok meredeznek az ég felé. A partvonal sziklás és meredek a nyugati részen, lagúnás és korallzátonyokkal tarkított a keleti felén.
Működő tűzhányók aPopocatépetl (5452 m), aColima (3820 m) és aCitlaltépetl (5700 m, ez utóbbi a 19. században tört ki utoljára), jelentős alvó vulkán azIztaccíhuatl (5230 m).
Növényvilága: északon préri és élettelen homoksivatag, délen trópusi esőerdő jellemzi.
Domborzati térképe
Műholdas képe
ARéz-kanyon (Barrancas del Cobre) Mexikó északi részén
ARáktérítő ténylegesen kettéosztja az országot egymérsékelt és egytrópusi éghajlatú övre. A Ráktérítőtől északra a téli hónapokban érezhetően hidegebb van, délre a hőmérséklet egész évben állandó, csak a tengerszint feletti magassággal változik.
A Ráktérítőtől délre fekvő, 1000 méternél alacsonyabb területeken az évi középhőmérséklet 24 és 28 °C közötti. Egész évben magas a hőmérséklet és csak 5 °C a téli és nyári középhőmérséklet különbsége. Északabbra az alacsonyan fekvő területeken a nyár ugyan a párás, meleg, de az évi középhőmérséklet alacsonyabb (20–24 °C), mert télen hűvösebb van.
A Mexikói-völgyben fekvő nagyvárosok tengerszint feletti magassága meghaladja a 2000 métert. Éghajlatuk egész évben mérsékelt (az éves középhőmérséklet 16-18 °C), éjjel egész évben erősen lehűl a levegő.
Mexikó nagy részén, különösen északon, száraz az éghajlat, szórványos a csapadék. A Nyugati- és Keleti-Sierra Madre hegyláncai között északonzonális sivatagi és szárazszavannai övek alakultak ki. Az országban dél ill. délkelet felé haladva a csapadékmennyiség növekszik, a trópusi alföldeken meghaladja a 2000 mm-t az éves csapadékmennyiség.
Sivatagos és félsivatagos területek jellemzőek északon
Mexikóban 170 000 km² a védett természeti területek kiterjedése. Ezek közé tartozik 34 bioszféra rezervátum, 66 nemzeti park, 4 természeti emlék (esztétikai, tudományos vagy történelmi okból védett terület), 26 terület védett növény- és állatvilággal, 4 olyan terület, amely a természeti erőforrások védelme érdekében védett (a talaj megőrzése, vízbázis, erdők), és 17 vadrezervátum.[16]
Az európaiak érkezése előttimezo-amerikai történelmet prehispán vagy prekolumbiánus korszaknak nevezik.
Azújkor elején azaztékok voltak a domináns népek a mai ország területén.Ekkor az aztékok fővárosa,Tenocstitlan, a maiMexikóváros helyén a világ egyik legnagyobb városa volt, becsült lakosságát 200–300 ezer fő közé teszik.[17]
Hernán Cortés spanyol területhódító és kalandor hajói1519.április 22-én vetettek horgonytVeracruznál. Kezdetben a spanyolokat isteneknek gondolták a kardot, lovat és vaspáncélt addig nem látott aztékok. Cortést az azték istennek,Ketzalkóatlnak vélték, mivel a korabeli azték krónikák 1519-re jósolták a visszajövetelét. Cortés élt is ezzel a lehetőséggel, és kihasználta az aztékok hiszékenységét: aranyat és ezüstöt követelt tőlük. Miután az indiánok kezdték kiismerni a spanyolok valódi szándékát, fellázadtak ellenük. Bár1520.június 30-án az aztékok tönkreverték a spanyolokat az úgynevezett Szomorú Éjszakán(Noche Triste), 1521-ben sikerült legyőzniük az aztékokat, és elfoglalták fővárosukat,Tenocstitlant. A mai MexikóÚj-Spanyolország néven 300 évre spanyolgyarmattá vált. Új-Spanyolország területét hatalmas birtokokra osztották, amelyek mintegy 500 spanyol földesúr kezébe kerültek. Az elfoglalt területek megmaradt indiánjait áttérítették katolikus hitre és európai módon nevelték őket.
Benito Juárez, a zapoték indián származású, liberális elnök és jogász (1857–72) 1855-ben megújította a mexikói törvényeket. Ez az időszak a liberális reformok kora, spanyolulLa Reforma.
Az 1860-as években az ország ismét katonai megszállás alá került. AIII. Napóleon által küldött francia csapatok segítették a mexikói császári trónra Ferdinánd Miksaosztrák főherceget.Miksa császárt akatolikusklérus és a konzervatív mexikóiak támogatták. Ez a második mexikói császárság csak néhány évig állt fenn. A köztársaság elűzött elnöke, Benito Juárez, 1867-ben helyreállította a köztársaságot.
Ezután következett az úgynevezettPorfiriato, amelynek névadója,Porfirio Díaz 1877 és 1911 között volt Mexikó elnöke (megszakítással). A korszak viszonylagos nyugalma és fejlődése (például vasútépítés) végső fokon a jövedelmi különbségek fokozódásával járt. Díaz erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat, főleg a sajtót ellenőrizte.
Porfirio Díaz antidemokratikus uralma ellen1910-ben, újraválasztása után tört ki a forradalom. A forradalmárok ugyan legyőzték a szövetségi hadsereget, de a belső egység hiánya miatt az országban zavaros viszonyok uralkodtak 1920-ig, mígnem létrejött a szocialista színezetű PRI (Intézményes Forradalmi Párt).
A forradalom bukása után a PRI vette át a hatalmat 70 évre.Lázaro Cárdenas elnöksége idején (1934–1940) földreformot ésállamosításokat hajtottak végre.
1994.január 1-jénChiapas állambanzapatista felkelés tört ki a NAFTA ellen. A hadműveletek két hét harc után társadalmi nyomásra leálltak, azóta azEZLN (A Nemzeti Felszabadulás Zapatista Hadserege) által ellenőrzött területek autonóm önkormányzatot, oktatást és egészségügyi rendszert kaptak. A zapatista felkelés aTequila-válság okainak egyike, de annak mégsem meghatározó oka.
A mexikói kormány a hadsereget is beveti a szervezett bűnözés és akábítószer ellenes harcban (2007)
A2000. júliusi választáson a jobboldali PAN nyert.
A2006-os választáson ismét a PAN nyert. A PRI tovább gyengült; már csak a harmadik legnagyobb frakciót tudhatta magáénak, mert a második helyre a PRD(Partido Revolucionario Democratical) futott be. Az új elnök a PAN színeiben indultFelipe Calderón lett. 2012-ben viszont visszatért a PRI: az ő jelöltjüket,Enrique Peña Nietót választották elnökké.
A Mexikói Egyesült Államok egy olyanszövetségi köztársaság, amelyelnöki rendszeren alapul. Az alkotmány három kormányzati szintet határoz meg: a szövetségi kormány, a tartományi kormányok és a települési önkormányzatok.
A három szövetségi hatalmi ág: végrehajtó, törvényhozó és az igazságszolgáltatás.
A szövetségi törvényhozás Mexikó kétkamarás kongresszusa, amely a Szenátusból és a Képviselőházból áll. A kongresszus szövetségi törvényeket hoz, adót vet ki, jóváhagyja a nemzeti költségvetést és a nemzetközi szerződéseket stb.A végrehajtó hatalom az elnök kezében összpontosul, aki az állam- és kormányfő, valamint a katonai erők főparancsnoka.Az elnököt hat évre választják, és nem választható újra.
AFreedom House 2022-es jelentése az országot a »részben szabad« kategóriába sorolta.[19]
Ahatalmi ágak szétválasztását alkotmányosan rögzítik, és a mexikói elnököt viszonylag gyenge pozícióba helyezik a Kongresszussal szemben, kivéve, ha a kormánynak van többsége ott, mint a 2020-as évek elején. MivelAMLO egyértelműen uralja a pártját, a végrehajtó hatalom és a Kongresszus közötti elválasztás gyakorlatilag nem létezik. AMORENA elfogadja a kormány törvényeit, és nem kell tárgyalnia más pártokkal.[20]
Andrés Manuel López Obrador (AMLO) kormánya, amely 2018 decemberében lépett hivatalba, kihirdette a „neoliberalizmus végét”. Ennek ellenére egyértelmű jelek érkeztek, hogy elnöksége nem nagyon fog eltérni a korábbi modelltől. A hatalom azonban egyre inkább az elnök kezében összpontosul.[20]
AMLO elnök megtámadta és megfenyegette azokat az autonóm intézményeket, amelyek bizonyos szintű átláthatóságot és éberséget biztosítanak a kormány intézkedései felett. A kormány igen szigorú megszorító programot írt elő, ami jelentősen befolyásolta az állam hatékonyságát.[20]
A Legfelsőbb Bíróságon kívül sem a szövetségi, sem az államiigazságszolgáltatás nem független a végrehajtó hatalomtól. Állami és helyi szinten az igazságszolgáltatás egyértelműen elfogult a végrehajtó hatalommal szemben, és akorrupció tombol. Nem sok minden változott az átlagpolgárok számára, akik továbbra is egy nagyon korrupt igazságszolgáltatási rendszerrel szembesülnek, amelyben a bűnözőket szabadon engedik, ártatlan embereket pedig évekig fogva tartják, mielőtt még bíróság elé állítanák őket.[20]
AMLO kormánya prioritásként kezelte a korrupció elleni küzdelmet, de az eddigi eredmények ritkák, ha nem ellentmondásosak. Az a tény, hogy a korábbi kormányok és kormányzók néhány kulcsfontosságú tisztviselője ellen nyomozás folyik, és börtönben vagy házi őrizetben vannak, a helyes irányba tett lépésnek tűnik.AMLO egy nagyszabású hadművelettel kezdte az olajlopás elleni küzdelmet, láthatóan némi sikerrel. Ugyanakkor megpróbálta kijátszani vagy gyengíteni a korrupcióellenes intézményeket. Emellett a választási kampánybiztonsági tanácsadóját nevezte ki az Országos Ügyészség élére.[20]
Az állampolgári jogokat bár törvény rögzíti, de a gyakorlatban a legalapvetőbb jogok is sérülnek.[20]AMLO-t három különböző kampányígéret alapján választották meg: véget vetnek a korrupciónak, a gazdaságot a szegények szolgálatában fejlesztik és véget vetnek az állampolgári jogok megsértésének. Ez utóbbi tekintetében azonban alig változott valami; az állampolgári jogokat továbbra is megsérti a rendőrség, a hadsereg, sőt az igazságszolgáltatás is.[20] Ez mindig is állandó jellemző volt az őslakosok, a szegények és azLMBT kisebbségek számára.[20] A börtönök tele vannak olyan emberekkel, akik kisebb bűncselekményeket követtek el, de nincs lehetőségük ügyvédet fogadni; a tárgyalásuk megkezdése előtt évekig börtönbe kerülhetnek.[20] A helyzet drámaian romlott azokon a helyeken, aholdrogháborúk dúlnak. Nőtt a bűnbandák, a hadsereg vagy a rendőrség által elrabolt több ezer ember száma. A bűncselekmények áldozatai a bűncselekmények büntetlensége és a hivatalos szervek bűncselekményekben való részvétele miatt ritkán jelentkeznek a rendőrségen; a bűncselekmények 97%-a büntetlenül marad.[20]
Mexikó közigazgatásilag 31 szövetségi államra(estado) és 1 szövetségi körzetre (Distrito Federal) tagolódik. Minden államnak saját alkotmánya és törvényhozó testülete (kongresszusa) van, élükön a kormányzó áll.
A Distrito Federal (Mexikóváros) Mexikó fővárosa; területén találhatóak az ország működését irányító minisztériumok (secretarias). 1997-ig a Distrito Federal élén egy, a mindenkori elnök által kinevezett régens állt. 1997. július 6-a óta a fővárosiak demokratikusan választják a fővárosi kormányfőt(Jefe de Gobierno del Distrito Federal). Mandátuma 6 évre szól.
Pacific Standard Time (PST) = UTC-8 (Alsó-Kalifornia és a Clarión-sziget). Nyári időszámítás szerint UTC-7.
2015. október 25-én, amikor a nyári időszámítás véget ér,Quintana Roo nem áll vissza, hanem maradnak egy órával előrébb állítva az órák, ezzel egy újidőzóna jön létre. Quintana Roo (fővárosaChetumal) Mexikó keleti csücskében helyezkedik el. Kedvelt turistacélpont, így az intézkedéstől a turizmus további fellendülését várják.[22]
A népesség 2021 táján elérte a 130 millió főt. A lakosság mintegy fele az ország 59 nagyvárosának egyikében él.
Képek
Mexikóváros, Földünk egyik legnagyobb városaMexikóvároskatedrálisaSanta Prisca18. századi római katolikus templom, TaxcoMaja indián asszonyok,ChetumalNahua indián férfiak, ZacatlánMexikóvárosi gyerekekTaraumara indián asszonyok
A2000. évi népszámlálás idején még a népesség 90%-a vallotta magát katolikusnak, a2020-as népszámlálás alapján már csak a népesség 77,7%-a, továbbá 11,2%-aprotestánsnak és egyéb kereszténynek, 8,1%-a vallástalannak, 0,2%-a más vallásúnak.[35]
Mexikó azAPEC,OECD ésWTO tagja. 1994 óta az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) tagja.
Képek
A mexikói értéktőzsde épületeiOlajkút aMexikói-öbölbenA világkereskedelmi központ épülete MexikóvárosbanFügekaktusz-farm, Tlayacapan. Afügekaktusz a mexikói konyha egyik alapanyagaA mexikói Meebox által gyártotttáblagép ésérintőképernyő
A regisztrált munkanélküliség Mexikó államaiban (2011. dec.)
A 2020-as évek elején az országnak továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenéznie a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentése terén, amelyet súlyosbít a szűkös gazdasági növekedés.[20] AzECLAC szerint 2018-ban a lakosság 41,5%-a élt szegénységben és 11,7%-a mélyszegénységben.[20]
A legfontosabb termények a kukorica, a cirok, a búza, a bab, a paradicsom, a szójabab és a cukornád. Északnyugaton zöldséget, gyümölcsöt, kávét és gyapotot termelnek. Óriási állami beruházások révén az öntözött területek nagyságát jelentősen megnövelték.
Az ország megtermeli élelmiszerszükségletének nagy részét és az USA-nak is egyre több élelmiszert szállít.[50]
Számos exportcikket termel, így gyapotot, zöldség- és gyümölcsféléket, kávét, cukornádat és dohányt.
2003-as adatok alapján a világranglistán kávétermelésben a 4., cukornádtermesztésben pedig az 5. helyen állt.
Legfontosabb tenyésztett állatai a szarvasmarha, a ló és a baromfi. Nagyüzemi marhatenyésztés folyik.
Jelentős iparág: vasérc, ólomérc, cinkérc, arany, ezüst , higany, kén és nemesfém bányászata. Ezüstkitermelésben első a világon, ólomkitermelésben 5., cinkkitermelésben 6. a világon (2006-ban). Kiemelkedő a kőolaj- és földgázkitermelés (2006-ban a világon a 4. volt kőolaj-kitermelésben).[51] Az ország gazdasági életét a szénhidrogén-kitermelésre alapozzák. A mexikói kormány bevételének kb. 30%-a származik az állami olajtársaságtól, aPEMEX-től.[14]
Élelmiszeripara is jelentős. Gépiparából kiemelkedik az autógyártás (például a németVolkswagen).Az utóbbi évtizedekben felgyorsult aziparosodás. Rohamosan fejlődik amezőgazdasági termények feldolgozása, azacélgyártás és akőolaj-vegyipar. Északon sok atextilgyár és acélüzem. de az iparvállalatok 50%-a a főváros körzetében található.
A turizmus jelentős. 2004-ben a 20,5 millió látogató zöme Kanadából és az USA-ból érkezett.
Az idegenforgalom fő központjai: aYucatán-fsz. keleti partja aKarib-tengernél, aCsendes-óceán partja, többek közt Acapulco és Puerto Vallarta; továbbá Mexikóváros.
Jelentős a kábítószer előállítás és csempészet.[14]
Az ország továbbra is a Dél-Amerikából származó és az Egyesült Államokba irányulókokain elsődleges átrakodó országa; azextasy egyik fő gyártója és forgalmazója; aheroin, valamint a többnyire külföldi eredetűmarihuána ésmetamfetamin egyik fő szállítója az amerikai piacra.[14]
A becslések szerint Mexikó a világ harmadik legfontosabb máktermesztésű alapúópiumtermelője. 2015-ben 28 ezer hektárra becsülték az ópiummákföldek területét.[14]
Mexikó két legforgalmasabb nemzetközi repülőtere amexikóvárosiBenito Juárez és acancúni, de az ország emellett még számos nemzetközi repülőtérrel (Guadalajara, Acapulco, Mérida, León, Puerto Vallarta, Monterrey, Aguascalientes, Tijuana) repülőtérrel rendelkezik. Több légitársasága van (pl: Méxicana), nemzeti társasága az AEROMéxico.
Mexikó úthálózata fejlett, a fizetős autópályák hálózatának rendszere Mexikóváros központtal eléri az ország számos területét. Kiemelhető a Mexikóváros – Veracruz – Villahermosa útvonal, a Oaxacába vezető gyorsforgalmi út, az Acapulcóba vezetőAutopista del sol és a Guadalajarába vezető autópálya, ami részben Tijuanáig kiépült. Fontos útvonal a Mexikóváros – León – Zacatecas – Ciudad Juárez és a Mexikóváros – Monterrey – Nuevo Laredo autópálya is. Az autópályák mellett számos híd is fizetős. Az úthasználati díjak magasak. Az ingyenes utak állapota is megfelelő, de éjszakai közlekedésre kevésbé ajánlottak. Mexikóváros esetében a közúti behajtást speciális szabályokkal korlátozzák. Az országban az amerikai közlekedési szabályokhoz hasonlóan vezetnek, jelentős a teher és autóbuszos forgalom. A nagyobb utakon ellenőrző pontok is találhatóak, a fekvőrendőrök gyakoriak és sok esetben az utak a hegyi terepeken/hágókon rendkívül kanyargósak. A sivatagi / szubtrópusi körülményekre érdemes az utazás során felkészülni. Az óriási távolságok miatt az országon belül több napos utazások is lehetségesek és megszokottak. Az országnak közúti határátkelői vannak mindhárom szomszéd országba (USA, Guatemala, Belize).
Az országon belül az autóbusz a tömegközlekedés legolcsóbb és legelterjedtebb formája. Van első- (primero), másodosztályú (segunda) és kiemelt (ejecutivo) járat. A buszok az egész országot lefedik Mexikóváros központtal, ahol több hatalmas autóbusz-pályaudvar található. Több magáncég versenyez az utasokért. A Collectivók (amik általában Volkswagen minibuszok) elsősorban a nagyvárosokban járnak meghatározott útvonalon.[53]
Amennyiben valaki autót szeretne bérelni, autókölcsönzők az idegenforgalmi központokban nagy számban találhatók. Az autók többsége automata. Mexikóvárosban csak nagyon gyakorlott sofőrnek ajánlott autót vezetnie. Az USA-ból történő átlépést speciális szabályokkal / biztosítással kezelik.
Mexikónak a 2010-es években 76 tengeri és 10 folyami kikötője van.[54]
A négy fő tengeri kikötő, ahol az áruforgalom körülbelül 60% -a összpontosul: Altamira ésVeracruz a Mexikói-öböl partján, valamintManzanillo ésLázaro Cárdenas a Csendes-óceán partján.
A2010-es években jelentősen romlott a közbiztonság, a turisták által leginkább látogatott helyeken egyre gyakoribb a rablás, a lopás.[55] Sok államban folynak fegyveres összecsapások a hadsereg és a drogkartellek között, továbbá az egymással rivalizáló bandák tagjai között is.2019 folyamán több mint 31 ezer embert öltek meg az országban.[56] Mindezek ellenére aYucatán-félsziget jóval biztonságosabb, mint az ország sok más régiója.[57]
Mexikó kultúráját a bennszülöttindiánok, a gyarmatosítóSpanyolország kultúrája, valamint jóval kisebb részben más bevándorlók hatásai formálták. A spanyolok érkezése hozta magával arómai katolicizmust, amely Mexikó fő vallásává és kultúra egyik meghatározó tényezőjévé vált. A modern korban a kultúráját az Egyesült Államok is befolyásolta.
Egy 2013-as felmérés szerint Mexikó legnépszerűbb sportja alabdarúgás, melyet az emberek 63%-a kedvel, második helyen áll azökölvívás (47%), a harmadik pedig akosárlabda (37%).[58]
Észak-Amerika klubcsapatai közül hagyományosan a legsikeresebbek a mexikóiak. A legrangosabb sorozatot, aCONCACAF-bajnokok ligáját legtöbbször mexikói együttesek nyerik meg. A hazai professzionális bajnokságot 1943-ban rendezték meg először, jelenleg 18 csapat szerepel benne. Egy évben két bajnokságot rendeznek: az év első felében aClausura, második felében azApertura bajnokságot. Az alapszakaszban minden csapat mindegyikkel egyszer játszik (hogy ki a pályaválasztó, sorsolás dönti el), majd az első nyolc helyezett bejut a rájátszásba(liguilla), ahol egyenes kieséses, oda-visszavágós rendszerben dől el, ki lesz a végső győztes. Az eddigi legtöbb bajnoki címe amexikóvárosiAmérica csapatának van: szám szerint 13.
Országos szinten a legnépszerűbb csapat aGuadalajara(Chivas), több mint 20%-os népszerűséggel, második helyen pedig a Club América áll (16,6%). Őket követi a szintén mexikóvárosiCruz Azul és azUNAM Pumas, valamint aTorreón székhellyel működőSantos Laguna.[58]
Az első osztályból évente egy csapat esik ki, de az nem feltétlenül az alapszakasz utolsó helyezettje, hanem az a csapat, mely az utolsó 6 idényben átlagosan a legkevesebb pontot szerezte. A másodosztályban is két bajnokságot rendeznek egy évben. Ha mindkettőt ugyanaz a csapat nyeri, automatikusan feljut a legmagasabb osztályba, ha két különböző győztes van, egy döntőt játszanak egymással a feljutásért.
↑Paweł Bożyk. Newly Industrialized Countries,Globalization and the Transformation of Foreign Economic Policy. Ashgate Publishing, 164. o. (2006).ISBN 978-0-7546-4638-9
↑„Mexico's Drug War”,Council on Foreign Relations, 2019. január 24. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
↑Manual de dialectología hispánica. El Español de América, Manuel Alvar (Director), Ariel,Barcelona,1996; México, Juan M. Lope Blanch, UNAM, pp. 81–89).
.jpeg)
a.jpg)
.jpg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
