ANew York-iMetropolitan Művészeti Múzeum,(Metropolitan Museum of Art, rövidítveMMA), közkeletű nevén aMet,[2] azUSA egyik legnagyobb művészeti gyűjteményével rendelkező intézménye, egyike a világ leglátogatottabb múzeumainak. Állandó gyűjteménye több mint kétmillió kiállítási tárgyat tartalmaz 17 múzeumi részlegbe rendezve.[3]
A Met főépülete aCentral Park keleti szélén a 82. utca és aFifth Avenue találkozásánál állManhattan múzeumi negyedében, amelyet az ott elhelyezkedő számos múzeum miattMuseum Mile-nak (Múzeum mérföld) is hívnak. A múzeumhoz tartozó második kisebb épület aThe Cloisters, mely Upper Manhattan-ben a Fort Tryon Park mellett található, gazdag művészeti, építészeti és középkori európai kiállítási tárgyakkal rendelkezik. 2016-ban megnyitották újabb épületüket, azUpper East Side-on aMadison Avenue-n találhatóMet Breuer múzeumot, mellyel a múzeum modern és kortárs művészeti programját bővítették.
A Metropolitan Művészeti Múzeumot 1870-ben alapították, az eredeti épületet, mely a Fifth Avenue 681 szám alatt állt 1872. február 20-án nyitotta meg kapuit.[4]
1866-banPárizsban az ott élő/tartózkodó amerikaiak egy csoportja közösen ünnepelte július 4-ét, az Egyesült Államok nemzeti ünnepét.[5] Ez alkalommal John Jay, neves közéleti személyiség beszédében javasolta honfitársainak, hogy – a franciaországi nagy múzeumok példája alapján – hozzanak létre egy nemzeti művészeti intézetet és galériát. A javaslatot nagy lelkesedés fogadta, és a következő évek során a New York-i Union League Club aktív előkészítő tevékenységet folytatott, támogatókat gyűjtött. A projekt gyorsan haladt, és1870.április 13-án bejegyezték a Metropolitan Művészeti Múzeumot (Metropolitan Museum of Art).[6]
Az 1870-es években még a Fifth Avenue egyes meglévő reprezentatív épületeiben kapott elhelyezést, a közönség számára1872.február 20-án nyílt meg.1880.március 30-ra épült fel első épülete jelenlegi helyén, Calvert Vaux és Jacob Wrey Mould tervezésében. Ez az épület súlyos kritikákat kapott, és emiatt, meg a helyszűke miatt is hamarosan át- és körbeépítették, mára alig látható belőle valami. Az évtizedek során további szárnyakat emeltek. Az épület jelenlegi alakja fő vonalaiban az 1990-es évekre alakult ki, és mára a világ egyik legnagyobb múzeumi komplexuma. Fejlődése azonban nem állt le, 2009-re például átalakították az Amerikai Szárnyat (American Wing), és 12 új, az egymást követő korszakok alkotásait magukba foglaló termet alakítottak ki, valamint a Central Parkra néző új kávézót nyitottak.
Az amerikai dekoratív művészet részlege mintegy 12 000 tárgyat tartalmaz, a késői 17. századtól a 20. század elejéig. Ezt a részleget 1934-ben alakították ki. Leghíresebbek itt az üvegfestészet darabjai, beleértveLouis Comfort Tiffany munkáit. 25 terem mutatja be a különböző korszakok bútorait, dísztárgyait, ezüstkészleteit.
A Metropolitan alapításától fogva nagy gondot fordít az amerikai művészeti alkotások gyűjtésére. Az egész kollekció első darabja is egy amerikai mű,Hiram PowersCalifornia című allegorikus szobra lett 1870-ben, ami ma is látható a galériában. 2009-re az amerikai gyűjtemény több mint ezer festményt, hatszáz szobrot, 2 600 rajzot foglal magába, és átfogja az amerikai művészet fejlődését a gyarmati korszaktól egészen a 20. század elejéig.
A fegyvergyűjtemény a múzeum legnépszerűbb részei közé tartozik. A gyűjtés fő szempontja a kitűnő mestermunkák bemutatása, ezért sok tárgya eleve dekoratív célra készült, főleg a késő középkori Európában és az 5-19. századi Japánban. A hatalmas kollekció azonban ezen kívül is a világ szinte minden területére és korszakába elviszi a látogatót, azókori Egyiptomtól a híres korai amerikaiColtokig.
Bár a Met már 1882-ben hozzájutott néhányperui antikvitáshoz, csak 1969-ben kezdte meg a rendszeres gyűjtést ezen a területen, amikorNelson Rockefeller a múzeumnak adományozta több mint 3000 darabból álló gyűjteményét. Ma a Rockefeller szárnyban elhelyezkedő részleg már több mint 11 000 darabot őriz, Fekete-Afrikából és a dél-csendes-óceáni szigetvilágból, és az Eurázsián kívüli sok-sok más vidékről. Megtalálhatók benne a 40 000 évesnél idősebbausztráliai sziklafestmények, a középkoribenini királyság szertartási tárgyai, nemesfémből és a természetben található anyagokból készült tárgyak egyaránt.
A Metropolitan ázsiai részlege valószínűleg a legnagyobb ilyen gyűjteményt őrzi az Ázsián kívüli múzeumok sorában. Több mint 60 000 tárgy 4000 éves időszakot mutat be egy önálló szárnyépületben.Minden ázsiai civilizáció és minden műfaj képviselteti magát, akínaikalligráfiától a festészeten át a szobrokig és az ötvösművészetig.
A korábban önálló Ruhaművészeti Múzeum (Museum of Costume Art) 1937-ben csatlakozott a Methez és lett annak egy részlege Costume Institute néven.
A textíliák fényérzékenysége miatt állandó kiállítás itt nincs, hanem évente két alkalommal időszaki bemutatót szerveznek a kollekcióból, egy-egy neves alkotó, mintChanel ésGianni Versace munkásságát állítva középpontba.
Ez a részleg kimondottan a középkor után, Észak-Amerikában és Európában keletkezett rajzokra és nyomatokra koncentrál. Egyéb rajzok a múzeum más részeiben is elfordulnak.
A gyűjtemény alapjait aCornelius Vanderbilt által 1880-ban a múzeumnak adományozott 670 rajz vetette meg. 2009-ben több mint 11 000 rajzot és 1,5 millió nyomatot és 12 000 illusztrált könyvet számlált a készlet. Az európai festészet nagy mesterei általában sokkal több rajzot készítettek, mint festményt, így ez a részleg is büszkélkedhet többek közöttMichelangelo,Leonardo da Vinci,Rembrandt rajzaival ésVan Dyck,Dürer, ésDegas metszeteivel.
Bár a Met egyiptomi gyűjteményének nagyobb része adományokból, magángyűjteményekből származik, a múzeum maga is szervezett 1906 és 1941 között tudományos expedíciókat a helyszínre, és természetesen az így feltárt és feldolgozott leletek tudományos szempontból még értékesebbek. Az így szerzett tárgyak a 36 000 darabos, Egyiptom történetét apaleolitikumtól arómai korig végigkísérő kollekció csaknem felét teszik ki.
A negyven termet számláló egyiptomi szárny legértékesebb kincsei közé tartozik az a 24 famodell, amelyeketDejr el-Bahariban találtak egy sírban, 1920-ban. Ezek a modellek példátlan részletességgel állítják elénk az egyiptomiKözépbirodalom korai szakaszának életét, csónakokat, kerteket, a mindennapok jeleneteit.
Az egyiptomi szárny legnépszerűbb látványossága azonban Dendur temploma, amit az Egyesült Államoknak ajándékozott Egyiptom azAsszuáni-gát építése előtti leletmentésben nyújtott segítségéért, és 1978-ban állítottak fel jelenlegi helyén.
Ez a részleg őrzi a Met legrégebbi tárgyait is: a Dejr el-Bahari területén talált kovakő eszközök az alsó paleolitikum idejéből, (i. e. 300 000 – i. e. 75 000) származnak.
Európai látogatók számára talán a legnépszerűbb részlege a múzeumnak, de a vásárlásra fordított összegek legnagyobb részét is erre a gyűjteményre fordították. Számos, nemcsak világhírű, de képekről világszerte jól ismert festményt lehet itt eredetiben is megcsodálni.
Két fő része a Régi mesterek és a 19. századi európai festészet, különös hangsúllyal a francia, olasz és holland mesterekre. A legrégebbi németalföldi festők közül kiemelkedikJoos van Cleve három képe.
Több nagy festőegyéniség életművének jelentős része megtalálható itt egy-egy teremben:Monet 37,Paul Cezanne 21, ésRembrandt 18 alkotása.Vermeer kevés fennmaradt művéből öt található a Metropolitanben, sehol máshol nem látható ennyi egy helyen.
Az elmúlt évtizedekben a Met irányítói azt a politikát folytatták, hogy megváltak egy sor kisebb jelentőségű műtől és helyettük kis számú, de „világszínvonalú” alkotást szereztek be. Bár művészettörténeti szempontból ez a gyakorlat erősen megkérdőjelezhető és sok vitát, bírálatot váltott ki, az az eredménye meglett, hogy a múzeum hozzájutott néhány kimagaslóan drága alkotáshoz, kezdveDiego VelázquezJuan de Pareja című művével 1971-ben. Egy frissebb hasonló beszerzésDuccio Madonnája a gyermekkel, amely a múzeumnak több mint 45 millió dollárjába került, azaz több mint a kétszeresét fizették érte, mint korábban bármely más festményükért. A kép alig nagyobb 15x15 cm-nél, de a sajátMona Lisájukat látják benne.
Az európai szobrászati és iparművészeti részleg az egyik legnagyobb a Metben, több mint 50 000 kiállítási tárggyal az 1400-as évektől a 20. századig. Bár a kiállítás fókusza főleg a reneszánsz szobrokra irányul – amelyek közül sokin situ látható, korabeli bútorokkal és dekorációval körülvéve – számos más művészeti ágazat is gazdagon képviselteti magát, mint a bútorok, textíliák, ékszerek, üveg és kerámia, órák és műszerek.
A látogatók korhűen berendezett termek tucatjaiba léphetnek be. A kollekció még egy teljes 16. századi spanyolpatiót is magába foglalVélez Blanco kastélyából, egy kétemeletes galériában rekonstruálva. A legjelentősebb képviselt szobrászokGiovanni Lorenzo Bernini,Auguste Rodin ésJean-Antoine Houdon.
Sébastien Érard francia hangszerkészítő által készített zongora ~1840
A Met hangszergyűjteménye kb. 5 000 különböző a világ minden részéből gyűjtött hangszerből áll, mely ezzel a gyűjteményével gyakorlatilag egyedülálló a világ főbb múzeumai között.[7] A gyűjtemény az 1889-ben Lucy W. Drexel által adományozott hangszerekkel vette kezdetét, a jelenlegi gyűjtemény tovább bővült Mary Elizabeth Adams, John Crosby Brown felesége által adományozott hangszerekkel. A hangszerek a kezdetektől mind a mai napig is, nem pusztán esztétikai értéket képviselnek, hanem származási helyük kulturális és társadalmi aspektusait is mutatják.
A modern hangszergyűjteményben minden kontinens eltérő zenei kultúrája képviselve van, melynek kiemelkedő értékeihezStradivari ésAmati hegedűk tartoznak, valamintBartolomeo Cristofori által kifejlesztett első zongorák egyike, egy 1720-ban készült zongora. Az értékes hangszerek között reneszánsz, barokk európai és amerikai hangszerek is vannak, 17. és 19 század közötti fúvós hangszerek, egy Thomas Appleton által készített amerikai orgona 1830-ból, ázsiai értékes fémből készült hangszerek és egy gitár, melyen egykorAndrés Segovia játszott.[8][9]
A gyűjtemény hangszereinek többsége megszólaltatható, a múzeum zenei részlege vendégművészek fellépésével a hangszerek bemutatására koncerteket is szervez.
Ferdinand Hofmann és Bartolomeo Cristofori által készített zongora kb. 1790-ből
Andrea Amati hegedű kb. 1560-ból
Hohner német hangszerkészítő által készített szájharmonika kb. 1915-ből
Danziger, Danny (2007).Museum: Behind the Scenes at the Metropolitan Museum of Art. Viking, New York City.ISBN 9780670038619.
Howe, Winifred E., and Henry Watson Kent (2009).A History of the Metropolitan Museum of Art. Vol. 1. General Books, Memphis.ISBN 9781150535482.
Tompkins, Calvin (1989).Merchants & Masterpieces: The Story of the Metropolitan Museum of Art. Henry Holt and Company, New York.ISBN 0805010343.
Trask, Jeffrey (2012).Things American: Art Museums and Civic Culture in the Progressive Era. University of Pennsylvania Press, Philadelphia.ISBN 9780812243628; A history that relates it the political context of the Progressive Era.
_-_Central_Park%2c_NYC.jpg)
.JPG)
