Merv (türkmén nyelven: Merw, Мерв, perzsa nyelven: مرو; Marro, Marv) oázis és város Közép-Ázsiában,Türkmenisztánban, a történelmi selyemút mellett,Mary közelében.
Számos város létezett ezen a kultúra és a politika cseréje szempontjából jelentős stratégiai értékű helyszínen. Az ókori Merv helyét azUNESCO világörökségi helyszínként sorolja fel.
Mervet Délnyugat-Közép-Ázsia egyik legfontosabb városaként tartották számon, egykori neve Kaucsut-Khan-Kala volt. Lakói oroszok, örmények, bokharaiak és khívaiak voltak, akik a földművelésen kívül szőnyeg- és selyemkelmeszövéssel foglalkoztak.
Az"Ősi Merv" ma egy nagy régészeti park, amelybronzkori központok (i. e. 2500–1200), mint például Kelleli, Adji Kui, Taip, Gonur és Togoluk; valamintvaskori (i. e. 1200–300), mint például Yaz/Gobekli Depes és Takhirbaj Depe; a történelmi városközpont és a középkori város, Abdullah Khan Kala maradványait tartalmazza.
A régi Merv a maitól 27 km-re feküdt, romjai 46 km² területen szétszórva találhatók, és három korszakhoz tartoznak. A legrégibb Gyaur-Kala, északkeleten a szasszanidák és arabok Merve volt; ehhez csatlakozott délnyugaton a szeldzsukok Merve, Szultán-Kala és még tovább délnyugatra Bairam-Ali-Khan-Kala, amelyet 200 évvel ezelőtt a bokharai emír dúlt föl.
Merv igen régi település; már a Zend-Aveszta is említést tett róla. Azókori perzsa birodalom megdőlése után a makedóniai birodalom része, majd az 5–8. század közöttnesztóriánus keresztény ország volt. Az arab uralom alatt fontos szellemi középpont lett könyvtárakkal és kórházakkal. Virágzásának tetőpontját a11. században érte el.
Később aToluj kán vezérlete alatt álló mongolok dúlták fel. 1505-ben az üzbégek szállták meg, 1510-ben a perzsáké, majd 1790-ben a szarikoké lett. Mivel tőlük a perzsák nem tudták visszafoglalni, 1795-ben átvágták a várost vízzel ellátó tó töltését, ezért lakosainak el kellett hagyniok a várost, és ekkor egy új Mervet alapítottak. 1856-ban a tekketurkománok foglalták el, és rablóbarlanggá és a rabszolga-kereskedés középpontjává tették. 1884-ben pedig az oroszok kerítették hatalmukba.
A helyszínen 1890 óta folytak időnként amerikai, orosz és szovjet régészeti ásatások. 1992–2000 között a Nemzetközi Merv-projekt (IMP) részeként kilenc éven át folytak itt ásatások és felmérések – az Egyesült Királysági Egyetem és a volt Türkmenisztán Tudományos Akadémia együttesen képviselték, irányítók: dr. St. J. Simpson (Department of the Ancient Near East), dr. G. Herrmann és dr. K. Kurbansakhatov.
Merv régészeti jelentősége elsősorban a Közép-Ázsiában és Iránban található nagyvárosban található politikai, földrajzi és anyagi kultúra közötti kölcsönhatásban rejlik. Fontos betekintést nyerhetünk a város hosszú időn át való kialakulásába, és abba, hogy milyen jelentős változások történtek a térhasználattal kapcsolatban.
Az ásatások során kivételesen jól megőrzött erődítményeket tártak fel, köztük a városfalakat. Feltárták aSzászánida-korszakhoz tartozó két lakóterületet, melyek közül az egyik a fellegvárban, a másik az alsóvárosban feküdt. Az 5. századból származó gyapotmagok felfedezése arra utal, hogy a pamut és textilgyártás a város fontos gazdasági eleme volt. A tégelytartalmú acél gyártására szakosodott 9. és 10. századi műhely felfedezése pedig egy újabb jelentős eredmény volt, mivel ez nemcsak az acélgyártás legkorábbi azonosítása, hanem részletesen megerősíti a korai iszlám írók által leírt technikai folyamatokat is. A középkori városban végzett további ásatások kimutatták az erődítmények drasztikus újjáépítését és Merv 1221-es elsöprő mongol támadásának utóhatásait, amelyek az egykoriSzeldzsuk-erődítmény életszínvonalának jelentős csökkenését eredményezték.
Úgy tűnik, hogy Merv városátNagy Kürosz (559–530) alapította, abban az időben, amikor ez a régió a keletiAkhaimenida Birodalom része volt. Az Akhaimenidák maradványait mélyen a későbbi foglalkozási szintek alatt fedezték föl. Az oázis északi részén végzett egyéb régészeti felmérések és ásatások a falu és a városi élet nagy kiterjedéseit tárták fel. A régió egy olyan jellegzetesbronzkori kultúra részeként virágzott, amelyet Baktria-Margiána régészeti komplexusnak (BMAC) ismertek, és szoros kapcsolatban állt Kelet-Iránnal.
Néhány későbbi másodlagos forrás ellenére nincs megbízható bizonyíték arra, hogyNagy Sándor (i. e. 356–323) valaha is Mervbe látogatott, bár azAkhaimenida Birodalom megdöntését követően északon és keleti irányban kampányolt.
_(44747325714).jpg)
