Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Merenré-piramis | ||||||||||||||
| Építtető:I. Nemtiemszaf Merenré | ||||||||||||||
| Ókori neve |
ḫˁỉ-nfr mrỉ-n-rˁ.w Hanofer-Merenré „Felragyog Merenré tökéletessége”[1][2] | |||||||||||||
| Épült | i. e. 2490 | |||||||||||||
| Típusa | valódi piramis (romos) | |||||||||||||
| Magassága | 52.6 | |||||||||||||
| Alap élhossza | 78.6 | |||||||||||||
| Oldalak dőlésszöge | 52° | |||||||||||||
| Anyaga | mészkő | |||||||||||||
| Elhelyezkedése | ||||||||||||||
AMerenré-piramis aVI. dinasztiabeliI. Nemtiemszaf (uralkodói nevén:Merenré) számára épültpiramisSzakkarában,I. Pepi piramisától 450 méterre délnyugatra, körülbelül ugyanennyi távolságra aDzsedkaré-piramistól.[3] Eredeti neveHanofer-Merenré volt, azaz „Felragyog Merenré szépsége/tökéletessége”.[4] Ma nagyrészt romokban áll,[5] nehéz megközelíteni és nem látogatható.[6]
A piramis 52.5 méter magas, alapjának oldalhossza 78.75 méter, dőlésszöge 53°07'48".[3] A felvezető út 250 méter hosszú. A piramiskomplexumot vályogtégla fal vette körül.[5] Ahalotti templomnak csak nyomait lehetett megtalálni. A bizonyítékok arra utalnak, az építkezés egy ponton hirtelen megállt és többé nem folytatódott; valószínűleg a király halálakor hagyták abba.[3] A bejárat az északi oldalon nyílik, és egy előkamrába vezet, amelyből újabb folyosó újabb kamrába vezet; ebből nyílik jobbra a sírkamra, balra pedig aszerdáb. A sírkamrában színes reliefekkel díszített szarkofág állt a fal mellett; ezt jó állapotban találták meg a feltáráskor, bár a sírt már kifosztották.[6] A mennyezetet csillagokkal díszítették.[5]
A piramist először 1830-ban kutattaJohn Perring. Az 1880-as évekbenGaston Maspero a földalatti kamrákban aPiramisszövegeket kereste; az ő feltárása során került elő a piramisból egy múmia, melyet eleinte későbbi temetkezésből származónak hittek, de egyes tudósok ma úgy vélik, lehetséges, hogy magának Merenrének a múmiájáról van szó. Amennyiben valóban így van, ez a legrégebbi ismert múmia. A 20. század vége óta egy francia kutatócsoport ásat ittJean Leclant vezetésével.[5]
