Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a Veszprém vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még:Megyer (egyértelműsítő lap). |
 | Ehhez a szócikkhez továbbiforrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek azellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segítsa szócikk fejlesztésében továbbimegbízható források hozzáadásával.(2015 márciusából) |
| Megyer | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Sümegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Komendánt Irén (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8348 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 25 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 4,93 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4,26 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 03′ 42″,k. h. 17° 11′ 34″47.061761111111,17.19266111111147.061761°N 17.192661°EKoordináták:é. sz. 47° 03′ 42″,k. h. 17° 11′ 34″47.061761111111,17.19266111111147.061761°N 17.192661°E | |||
  Megyer Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Megyer weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazMegyer témájú médiaállományokat. | |||
MegyerközségVeszprém vármegyében, aSümegi járásban. A vármegye és az egészKözép-Dunántúl régió legkisebb népességű önálló települése. A település eredetilegSzent István magyar király korától az1950-es megyerendezésigZala vármegyéhez tartozott.
AMarcal-medencében, aMarcal folyó bal partján fekszik,Rigácstól kb. 2 kilométerre.
A 15,4 ha belterületével és az azon fekvő 20 házával hazánk legkisebb önálló települése.Megközelíthető közúton a84-es főútról Rigácsnál letérve (kb. 1,5 km), vasúton aBoba–Bajánsenye-vasútvonalon (Rigács megállóhely kb. 1 km).
A települést először 1332-ben említik meg az oklevelek. Megyer néven. Ekkor adebrentei vár tartozéka, a Himfi-család birtokában. A Pápai-családoknak is voltak itt birtokrészei.Mátyás király 1464-ben aKanizsaiaknak adta. Egy 1559-ben keletkezett oklevél szerint néhai Megyeri Tamás fiait – Gáspárt és Imrét – beiktatták a hűtlenségbe esett Megyeri Péter és Antalmegyeri birtokrészébe.
Hosszú ideig a Megyeri család birtoka volt. Neve a Megyer törzsnévből keletkezett. A szegényes forrásmunkák a község keletkezéséről és történetéről alig adnak képet. A török időkben Megyer asümegi vár „kapuja” volt és mint ilyen el is pusztult.A két világháború között a község határának nagyobbik részén – 600 holdon – Lázár József földbirtokos gazdálkodott. Birtokát később Rozner Ferencnek adta el. Határa elaprózódott, s a kisnemesi családok kezébe került. Közvetlenül 1945 előtt az egész határ a község lakóié volt. Megyeren 1939-ben 135 magyar anyanyelvű lakos élt. Lakóházainak száma 27, területe 739 katasztrális hold. Egyetlen iskolája sem volt, viszont három kocsmáját is említették, gyakran keresték fel az eldugott kisközséget a betyárok, akik a falu juhászaival tartottak kapcsolatot. Megyernek 1969-ben 120 lakosa és 29 lakóháza volt. Területe akkor 400 katasztrális hold, ebből 280 hold szántó, a többi erdő és rét. Két rövid utcáját említik. A falu mellett folyó Marcalt 1968-ban szabályozták, korábban 50-60 holdnyi területet öntött el évente. Az 1960-as évek kezdetén a kiöntött folyó elvitte a fahidat, ami helyett új betonhidat építettek 1965-ben. Kisszámú lakossága – néhány vasutas kivételével – a rigácsi TSZ-ben dolgozott. Megyeren 1959-ben jött létre termelőszövetkezet, három évig gazdálkodott önállóan, majd 1962 áprilisában a rigácsi gazdasággal egyesült. Megyeren üzemegység működött. Fő üzemág a növénytermesztés és állattenyésztés volt, anyakocákat és szarvasmarhákat tartottak, mintegy 20-22 fő dolgozott az üzemegységben. Később a sümegi TSZ-hez csatlakozott, amit 1992-ben számoltak fel.
Arányaihoz mérten Megyer is fejlődött 1945 után. A villanyt 1959-ben vezették be. Abban az évben kultúrházat, boltot és tűzoltószertárat létesítettek. Kevés új ház épület, a régi szalmatetős házakat azonban átalakították, felújították. Megyer korábban közigazgatásilag Ukkhoz, majd Gógánfához tartozott. Ma az ukki székhelyű körjegyzőséghez tartozik. 2005 második felétől a lakosság nagy része lecserélődött, az új lakosok a főváros környékéről költöztek ide.
A településen 2018. december 9-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[15] A posztért egyetlen jelölt indult, aki 12 szavazattal el is nyerte a mandátumot.[10]
2020. október 18-án ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a településen, a képviselő-testület július 20-án kimondott feloszlása miatt.[16]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 23 | 26 | 23 | 36 | 19 | 29 | 30 | 25 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 18,2% cigánynak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,6%, református 4,5%, izraelita 4,5%, felekezeten kívüli 9,1% (18,2% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 100%-a vallotta magát magyarnak, 10,5% cigánynak (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,3% volt római katolikus, 21,1% evangélikus, 5,3% felekezeten kívüli (47,4% nem válaszolt).[18]
