Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Medgyessy Péter | |
 | |
| 2024-ben | |
| Született | 1942.október 19. (83 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Dvorszky Ildikó Csaplár Katalin |
| Gyermekei | Gergely, Ildikó |
| Szülei | Medgyessy Béla Szolga Ibolya |
| Foglalkozása | közgazdász, politikus |
| Tisztsége | miniszterelnök, pénzügyminiszter |
| Iskolái | Budapesti Corvinus Egyetem |
| Kitüntetései | lásd:kitüntetései |
| Aharmadik magyar köztársaság 5.miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 2002. május 27.– 2004. szeptember 29. | |
| Köztársasági elnök | Mádl Ferenc |
| Előd | Orbán Viktor |
| Utód | Gyurcsány Ferenc |
| Aharmadik magyar köztársaság 6.pénzügyminisztere | |
| Hivatali idő 1996. március 1.– 1998. július 8. | |
| Miniszterelnök | Horn Gyula |
| Előd | Bokros Lajos |
| Utód | Járai Zsigmond |
| AMagyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese | |
| Hivatali idő 1987. december 16.– 1990. május 23. | |
| Minisztertanács elnöke | Grósz Károly (1987–1988) Németh Miklós (1988–1990) |
| AMagyar Népköztársaság 8.pénzügyminisztere | |
| Hivatali idő 1986. december 30.– 1987. december 16. | |
| Minisztertanács elnöke | Lázár György (1986–1987) Grósz Károly (1987) |
| Előd | Hetényi István |
| Utód | Villányi Miklós |
| Politikai pályafutása | |
| Párt | Magyar Szocialista Munkáspárt(1965–1989) pártonkívüli (1989–) |
 AWikimédia Commons tartalmazMedgyessy Péter témájú médiaállományokat. | |
Medgyessy Péter (Budapest,1942.október 19. –)magyar közgazdász, politikus, miniszter, üzletember, 2002. május 27. és 2004. szeptember 29. közöttMagyarország miniszterelnöke. 2004. augusztus 25-én a koalíciós partnerével (SZDSZ) kialakult ellenséges viszony miatt lemondott hivataláról. Ezt követően 2004. szeptember 29-éig ügyvezetőkormányfőként tevékenykedett, amikor azországgyűlés megválasztotta utódját,Gyurcsány Ferencet.
Régi erdélyi nemesi család leszármazottjaként született. Édesapja, Medgyessy Béla a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, édesanyja, Szolga Ibolya tolmács.
Közgazdaságtant tanult aMarx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1966-ban szerezte meg diplomáját, majd doktori címét. 1965-ben, még egyetemistaként belépett az MSZMP-be. Folyékonyan beszélfranciául ésrománul, értangolul ésoroszul.
Medgyessy egyetemi tanulmányainak befejezése után 1982-ig aPénzügyminisztériumban dolgozott különböző vezető beosztásokban. (Az eközben folytatottszigorúan titkos tiszti tevékenységéről lásd alább.) Karrierje felívelt: 1982 és 1986 között pénzügyminiszter-helyettes, majd 1986/1987-ben pénzügyminiszter lett aLázár- és aGrósz-kormányban, majd 1990-ig aNémeth-kormányban a minisztertanács gazdasági ügyekkel megbízott elnökhelyetteseként tevékenykedett. Szerepet vállalt az adórendszer modernizálásában. 1987 és 1989 között azMSZMPKB tagja volt. Az MSZMP 1989-es megszűnése után nem lépett be azMSZP-be.
Pályájának közvetlenül a rendszerváltást megelőző (a Minisztertanács elnökhelyetteseként töltött) időszakából – az 1989–1990-es évekből – 1,28 iratfolyóméternyi, maradandó értékűnek minősített iratanyaga (9 doboz és 4 kötet) került az Országos Levéltár, mai nevénMagyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetébe, ahol az a XIX-A-2-as törzsszámon kutatható.[1]
Arendszerváltás után egy időre visszahúzódott a politikától, 1990 és 1996 között aParibas Bank Rt. elnök-vezérigazgatójaként, majd aMagyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatójaként dolgozott. 1996. február 29-én a lemondottBokros Lajos pénzügyminiszter utódjává nevezte ki a köztársasági elnök – aHorn-kormány harmadik pénzügyminisztere volt. Terminusa lejártával azInter-Európa Bank igazgatóságának elnöke és azAtlasz Biztosító Rt. alelnöke volt, 1998-tól 2001-ig. 2000 és 2002 között aMagyar Közgazdasági Társaság elnöke.
 | Bővebben:Medgyessy-kormány |
Bár nem volt a párt tagja, azMSZP őt tette meg miniszterelnök-jelöltjének. Miután a párt megnyerte a2002-es parlamenti választást, 2002. május 27-én azOrszággyűlés őt választotta miniszterelnökének, ekkor tette lekormánya is a hivatali esküt. 2002-től országgyűlési képviselő.
Mivel 2002-ben az MSZP a „Jóléti rendszerváltás programjával” nyert, Medgyessy – addig szokatlan módon – az ígéretek betartása mellett döntött. Kormánya meghirdette aSzáznapos programot, amellyel átlagosan 50%-kal emelte a közalkalmazottak bérét, a nyugdíjasoknak pedig egyszeri 19 000forintos pótlékot adott. Méltányosságból emelték a legalacsonyabb nyugdíjakat és az egyetemi ösztöndíjakat is. Ezen intézkedések akkori árakon összesen 190 milliárd forintba kerültek.[2]Népszerűségi indexe ekkor volt a legmagasabb. Ennek hatására egy második száznapos programot indított hasonló jóléti intézkedésekkel.
A liberális közgazdászok utólag ennek az osztogató politikának a számlájára írták a gazdasági mutatók romlását és azeuróövezethez csatlakozásunk elhalasztását.
Miniszterelnöksége alatt tartották anépszavazást Magyarország EU-tagságáról és maga a csatlakozás (2004. május 1.) is erre az időszakra esett.
2002. június 18-án, hivatalba lépése után alig három héttel aMagyar Nemzet közölte egyIII/II-es, D-209-es kódszámúSZT-tiszt (szigorúan titkos tiszt) nyilvántartó lapját, akiről kiderítette azt is, hogy valójában Medgyessy Péter.[3] Medgyessy először még tagadta a róla megjelent adatok hitelességét, később azonban elismerte múltját. A nyilvánosságra került adatoknak megfelelően hangsúlyozta, hogy csakkémelhárító volt a magyar gazdaság védelme területén 1977 és 1982 között, és akkori motivációjaként a haza szolgálatát jelölte meg. 2002-ben azután több dokumentum is napvilágot látott e témában, amelyek a titkosszolgálatok összefonódásait taglalták aKádár-rendszerben. Ezek alapján többen vádolták meg azzal is, hogy SZT-tisztként aSzovjetunió számára jelentett kollégáiról, ő maga ezt több nyilatkozatában tagadta.
Medgyessy múltjának nyilvánosságra hozatala megtörte azt a rendszerváltás óta addig érvényes gyakorlatot, miszerint csak a jogutód nélkül megszüntetettBelügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség, a belső elhárítás munkatársait nevezik meg, a továbbra is működő kémelhárítás és ahírszerzés tagjai bizonyos védettséget élveznek. Emellett a beindult sajtókampány során következetesen a pejoratív hangulatú „ügynök” szót használták rá, szándékosan keverve ezzel abeszervezett ügynök és a hivatásos tiszt fogalmát, mivel a „tiszt” szó társadalmi elfogadottsága sokkal kedvezőbb.
Az SZDSZ-frakció a botrány kirobbanásakor még a lemondatása mellett foglalt állást, másnap azonban a párt vezetői meggyőzték őket Medgyessy támogatásáról.Kis János, a párt korábbi elnöke azonban ezt a politikai döntést élesen kritizálta, és morális érvekre hivatkozva lemondásra szólította fel a miniszterelnököt.[4] (Végül Kis 2002 júliusában emiatt kilépett az SZDSZ-ből.)
Többek szerint az „ügynökbotrányt” tulajdonképpen sikeresen átvészelte, hiszen a száz napos programok népszerűvé tették, és még két év telt el bukásáig, ami nem köthető közvetlenül a D-209-ügyhöz.
A 2004. június 13-án tartotteurópai parlamenti választáson azMSZP viszonylag gyengén szerepelt, a választást a Fidesz nyerte meg. Emiatt vezetői körében általánossá vált az a meggyőződés, hogy Medgyessyvel nem tudnak újra választást nyerniOrbán Viktorral szemben. Az ambiciózusGyurcsány Ferenc – aki akkor sportminiszter volt – viszont ezalatt kialakította magáról azt a közképet, hogy alkalmas miniszterelnöknek ésbaloldali politikusként komoly elképzelései vannak az ország jövőjéről. Nyíltan mutatkozott Medgyessy riválisának.
A lemondását megelőző napokban azSZDSZ és Medgyessy között kifejezetten ellenséges hangú és kibékíthetetlen vita folyt. A miniszterelnök azSZDSZ-tkorrupciós ügyekkel vádolta meg, ésCsillag István SZDSZ-es gazdasági miniszter leváltását szorgalmazta. Az MSZP felső pártvezetése ekkor titkos tárgyalásokat kezdett leváltásáról az SZDSZ-szel, amely ezt érthetően támogatta.
A koalíciós pártok közti ellentétekre és az iránta való megrendült bizalomra hivatkozva 2004. augusztus 19-én bejelentette, majd augusztus 25-én be is nyújtotta lemondását, ettől kezdve ügyvezető kormányfőként tevékenykedett szeptember 29-éig. A média egy része ezt kormányválságként, lemondását pedig bukásként értékelte. Az országgyűlési képviselői mandátumáról viszont nem mondott le, azt a 2006-os választásig megtartotta.
Az MSZP vezetői, elsősorbanKovács László pártelnök ugyan inkábbKiss Pétert látta volna szívesen miniszterelnökként, de a pártkongresszuson a küldöttek végül Gyurcsány mögé álltak, akit az SZDSZ is támogatott.
Gyurcsány, az új miniszterelnök felajánlott neki egy befutó helyet az MSZP országos listáján, amit nem fogadott el. A 2006-os országgyűlési választáson nem indult képviselőjelöltként sem, így az aktív politizálástól visszavonult.
.JPG)
Lemondása után pár hónappal, még 2004-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – amerikai mintára – felkérteMagyarország utazó nagykövetének. Ilyen minőségében összesen 44 hivatalos látogatást tett számos országban. Feladata az volt, hogy nemzetközi konferenciákon és személyes találkozókon lobbizzon Magyarországért, győzzön meg külföldi üzletembereket arról, hogy érdemes Magyarországon befektetni.[5]
Gyurcsány 2008. május 31-ei hatállyal mentette fel nagyköveti tisztségéből, döntését nem indokolta, azonban tény, hogy a nagykövet az azt megelőző időben több aktuálpolitikai kérdésben is bírálta a kormányfőt.[6]
–A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1998)
–Becsületrend lovagi fokozat (2000)Ordre national de la Légion d’honneur
–Belga Korona-rend nagykeresztje (2002)hollandul: Kroonorde, franciául: Ordre de la Couronne
–JapánFelkelő Nap érdemrend arany és ezüst csillaga (2003)旭日章
–Chilei Érdemrend nagykeresztje (2003)Orden del Mérito
–Norvég Királyi Szent Olaf-rend nagykeresztje (2003)Den Kongelige Norske Sankt Olavs Orden
–Becsületrend főtisztje (2004)Ordre national de la Légion d’honneur
–Németországi Szövetségi Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2004)Verdienstorden der Bundesrepublik Deutschland
2015 novemberébenSzijjártó Péter külügyminiszter a Magyar-Kínai Barátságért Kitüntető Díjat adományozta Medgyessy Péternek. A kitüntetés nagy feltűnést keltett a közvéleményben, különösen mert ezekben a napokban Medgyessy Péter azt nyilatkozta, hogy nem tapinthatóbb a korrupció most (2015-ben), mint a korábbi baloldali kormányok idején. A Magyar Időkben megjelent interjúban Medgyessy mondata a "nem merném állítani, hogy a korrupció szintje ma, az Orbán-kormány időszakában magasabb lenne, mint korábban" résszel kiegészítve jelent meg. Medgyessy Péter tagadta, hogy ne tartaná magasabbnak a korrupció szintjét 2015-ben, mint a 2010 előtti kormányok idején.[7][8]
Számos hírportál arra is felhívta a figyelmet, hogy Szijjártó Péter a Medgyessy-kormány idején vezető szerepet vitt a kormányfő elleni karaktergyilkosságban.[9][10]
Első felesége,Medgyessy Ildikó (született Dvorszky Ildikó) a divatszakmában dolgozik. 23 éven keresztül éltek házasságban; két közös gyermekük (Gergely és Ildikó) született.[11]
Második, jelenlegi felesége Csaplár Katalin. Közös gyermekük nem született. Medgyessy nevelt lányaTornóczky Anita, aki jelenlegi feleségének első házasságából született lánya, aTV2 volt műsorvezetője.
| Elődje: Hetényi István | Utódja: Villányi Miklós |
| Elődje: Bokros Lajos | Magyarország pénzügyminisztere 1996–1998 | Utódja: Járai Zsigmond |
| Elődje: Orbán Viktor | Magyarország miniszterelnöke 2002–2004  | Utódja: Gyurcsány Ferenc |
Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap