Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Mauritius

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. augusztus 4.

Pontosságellenőrzött

Ez a szócikk Mauritius szigetállamról szól. Hasonló címmel lásd még:Kék Mauritius bélyeg.
Mauritiusi Köztársaság
Repiblik Moris
République de Maurice
Republic of Mauritius
Mauritius zászlaja
Mauritius zászlaja
Mauritius címere
Mauritius címere
Nemzeti mottó:Stella Clavisque Maris Indici
(latinul: Az Indiai óceán kulcsa és csillaga)
Nemzeti himnusz: Motherland

FővárosaPort Louis
d. sz. 20° 12′,k. h. 57° 30′-20.2,57.520.200000°S 57.500000°EKoordináták:d. sz. 20° 12′,k. h. 57° 30′-20.2,57.520.200000°S 57.500000°E
Államformaköztársaság
Vezetők
ElnökPrithvirajsing Roopun
MiniszterelnökPravind Jugnauth
Hivatalos nyelvnincs(de jure),angol(de facto),francia(de facto)
Beszélt nyelvekkreol
függetlenségEgyesült Királyságtól
kikiáltása1968.március 12.
Tagság
Lista
Népesség
Népesség1 264 613(2017)[1]
Rangsorbankb. 155.
Becsült1 302 000[2] fő (2024)
Rangsorbankb. 155.
Népsűrűség641[2] fő/km²
HDI (2023)0,806[3] (73.) – magas
Földrajzi adatok
Terület2040 km²
Rangsorban175
Víz0,07%
IdőzónaMUT (UTC+4)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
PénznemMauritiusi rúpia (MUR)
Nemzetközi gépkocsijelMS
Hívószám230
Segélyhívó telefonszám
  • 114
  • 995
  • 115
  • 999
  • 112
Internet TLD.mu
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • BS 1363
Közlekedés irányabal
AWikimédia Commons tartalmazMauritiusi Köztársaság témájú médiaállományokat.

Mauritius térképe

Mauritius vagy hivatalos nevénMauritiusi Köztársaság (francia: République de Maurice,angol: Republic of Mauritius,mauritiusi kreol:Repiblik Moris) kicsiny szigetállam azIndiai-óceánon,Madagaszkártól kb. 900 km-re keletre fekszik.

Két nagyobb és több apró szigetből áll. Mauritius ésRodriguez szigetei, a mégFranciaországhoz tartozóRéunion és egy sor kisebb szigetMascarenhas-szigetcsoport néven ismert.[4]

A főváros és legnagyobb város,Port Louis Mauritiuson, a fő szigeten található, ahol a lakosság nagy része koncentrálódik.

A lakossága többnemzetiségű, többnyelvű és több vallású, de az egyetlen afrikai ország, ahol többségbenhindu népesség él.[5] A lakosság többsége amauritiusi kreol nyelvet beszéli.

A portugálok egykori gyarmata holland terület (1638-1710) majd afranciák területe (1715-1810), majd 1810-benbrit gyarmati birtok lett, egészen1968-ig, amikor kivívta a függetlenségét. Ezután kezdetbenmonarchia volt aNemzetközösségen belül,II. Erzsébet államfővel az élen, majd 1992-benköztársaság lett. A függetlensége óta tagja azAfrikai Uniónak és a Nemzetközösségnek. A politikai rendszer a britWestminsteri rendszeren alapul.

Földrajz

[szerkesztés]
Mauritius domborzati térképe

A 19°50' és 20°32' déli szélességi és az 57°18' és 57°46' keleti hosszúsági fokok között fekszik.

Összterülete 2046 km²; ebből maga Mauritius, a fősziget 1865 km², a tőle 560 km-re fekvőRodriguez-sziget 104 km², a mintegy 1000 km-nyire északra találhatóAgalega-szigetek 75 km², a 400 km-rel északkeletre fekvőSt. Brandon- ésCargados Carajos-szigetek összterülete mindössze 1,3 km²; a 22 sziget többsége lakatlankorallszirt.

Domborzat

[szerkesztés]

A fő sziget észak-déli irányban 58 km, kelet-nyugati irányban 47 km, kerülete 330 km.

Mauritius nagy része a délnyugat felé fokozatosan emelkedő központi fennsík. Legmagasabb csúcsa a 828 m-esPiton de la Petite Rivière Noire csúcs. Mauritiuson nincs aktívtűzhányó (viszontRéunionon igen). A fennsíkot a Moka, a Corps de Garde, a Pieter Both és még néhány csúcs (a Piton du Milien, valamint a Motte a Thérese) veszi körül.

Rodriguez-sziget legmagasabb pontja 396 m.

Agalega-szigetek két, homokpaddal összekötöttkorallszigetből áll.

Vízrajz

[szerkesztés]

Legnagyobb folyója, a Grande Riviére 35 km hosszú.

Éghajlat

[szerkesztés]

Mauritius aBaktérítő közelében fekszik, így éghajlata szubtrópusi. A nyár decembertől júniusig, a tél júliustól szeptemberig tart. Nyáron az átlaghőmérséklet 30 °C körül van, télen éjszaka 17 °C, kora délután 24 °C körül. A kettő között – szeptembertől novemberig – az átlaghőmérséklet 25 °C és 28 °C között van.

A központi fennsík éghajlata eltér a sziget többi területén lévő éghajlattól: télen 12 °C és 22 °C között, nyáron 18 °C és 30 °C között van. A levegő párás és szinte folyton esik az eső. A sziget délkeleti oldalán az éves csapadék eléri a 4000 mm-t; az északnyugati (esőárnyékos) parton „mindössze” 1000 mm.

Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés]

Közel 900 fajta virágos növény éspáfrány található, de a növények közül kb. 200 fajta közel áll a kipusztuláshoz.44 őshonos állat élt a szigeteken, de ebből 21 faj már kihalt és továbbiak állnak a kipusztulás szélén. Ezen folyamat megállítására létrehozták aBlack River Gorges Nemzeti Parkot, az őshonos madarak és denevérek számára.

AGerald Durrellzoológus és író által1963-ban alapított JWPT (Jersey Wildlife Preservation Trust) tagjai fogságban szaporítják a veszélyeztetett állatokat, felnevelik, majd szabadon engedik őket.

A tengerbentengeri teknősök,dugongok és halak élnek, a szárazföldön madarak ésgyümölcsevő denevérek. A gyümölcsevő denevérek a Black River rezervátumban élnek.

Emlősök

[szerkesztés]

A szigeten az ember megjelenése előttdenevéreken kívül nem voltak más szárazföldi emlősök.Asörényes szarvasJáváról hozták a telepesek1639-ben. Aközönséges makákót1528-ban hozták a portugálokMalajziából. A cukornád-ültetvényeken táplálkozófarkatlan tanrekMadagaszkárról érkezett a19. század vége felé. Aszürke mongúzt1900-ban hozták a cukornádat dézsmáló patkányok ritkítására. Avaddisznók szintén a portugálok segítségével érkeztek a szigetre, és ugyancsak a cukornád-ültetvényeken lakmároznak.Indiainyúl,kecske éskutya él még a szigeten.

Kétéltűek és hüllők

[szerkesztés]

Indiából érkezett azagáma és a sikló is. Őshonos faj anappali gekkó. Őshonos volt a Földön valaha élt legnagyobb óriásteknős amauritiusi nyereghátú óriásteknős. De az ember megjelenése után az 1730-as évekre kihalt.[6]Abékákat a telepesek hurcolták be, és kedvező körülményekre találva elszaporodtak.

A mindössze másfél négyzetkilométeres Kerek-szigeten él három, csak itt honos gyíkfaj (aGünther-gekkó, aTelfair-szkink és azéjszakai gekkó) és két, csak itt honos kígyófaj (arőtpikkelyű boa és amauritiusi boa) – emellett itt áll a világ utolsóhurrikánpálmája és ez aKerek-szigeti palackpálma egyetlen élőhelye is: már ebből a fajból is csak néhány tucat fa maradt).

Madarak

[szerkesztés]
Bővebben:Mauritius madárfajainak listája
A kipusztított mauritiusidodó madár

A röpképtelendodó az oktalanul kiirtott állatok szimbólumává vált. Állítólag két fajtája volt: a Mauritiuson honos barna dodó, avagydronte és a réunioniszoliter, avagy fehér dodó (Raphus solitairius) volt – napjainkra azonban jóformán bizonyosra vehető, hogy ez utóbbi állat sosem létezett; a tudósok tévesen írták le az ugyancsak kihaltréunioni íbiszről szóló bizonytalan beszámolók alapján.

Az őshonos madarak közül amauritiusi sándorpapagáj (Psittacula echo; más néven:visszhang papagáj,Psittacula krameri echo), arózsás galamb(Streptopelia mayeri), amauritiusi vércse(Falco punctatus) és amauritiusi paradicsom-légyvadász(Terpsiphone bourbonnensis), amauritiusi sándorpapagáj, a nem őshonos madarak közül avörösfülű bülbül, azindiai varjú, a Malajziából érkezett agyöngyösnyakú gerle és azebragalambocska , valamintpásztormejnó él a szigeten.

A dodóhoz hasonlóan kipusztult az ugyancsak röpképtelenmauritiusi vörös guvatAphanapteryx bonasia és kétpapagájfaj. Amauritiusi papagáj(Lophopsittacus mauritianus) – ez egy hatalmas, tarajos, avalódi papagájformák közé tartozó madár volt, amely valamennyire még tudott repülni. Valószínűleg már a szigeten különült el tőle az ugyancsak kihaltmauritiusi szürkepapagáj(Lophopsittacus bensoni) fejlődése.

AKígyók szigetén tengeri madarak telepét találjuk:füstös ésküszvágó csérek,piroslábú szulák élnek itt.

AKerek-szigeten fészkel amauritiusi viharmadár(Pseudobulweria aterrima) más névenékfarkú vészmadár(Pterodroma aterrima), atrinidadi viharmadár (Pterodroma arminjoniana) és avörösfarkú trópusimadár. A mindössze másfél négyzetkilométeres sziget egyúttal három fa-, három gyík- és két kígyófaj egyetlen élőhelye.

Nemzeti parkja

[szerkesztés]

A sziget közepének fennsíkján, a „Fekete folyó szurdokában” alakították ki aFekete-folyó Szurdok Nemzeti Parkot.[7][8]


Történelem

[szerkesztés]

Az arab tengerészek fedezték fel először a lakatlan szigetet975 körül és elnevezték Dina Arobinak.[9][10]

A hollandok az 1500-as évek végén

1507-ben megérkeztek a portugálok,[11] majd később a hollandok is, de a sziget1638-ig lakatlan volt, amikor is ahollandokMóric orániai herceg (hollandul:Maurits van Nassau) tiszteletére települést alapítottak a szigeten.

Az ő jelenlétük vezetett a röpképtelendodómadár gyors eltűnéséhez, amely azóta az egyik legismertebb példája lett a fajok kihalásának.

A hollandok1710-ben elhagyták a pénzügyileg nehéz helyzetbe került településüket, bár számos, korábbanrabszolgasorban élő ember ottmaradt.1722-ben afranciák létrehozták a későbbiekben rendkívül jövedelmező,cukornádültetvényekre összpontosító gyarmatot, ami az Afrika más részeiről Mauritiusra hozott rabszolgák munkájára támaszkodott.

Az1790-es években a szigeten rövid ideig autonóm uralom volt, amikor az ültetvénytulajdonosok elutasították a francia ellenőrzést afrancia forradalom idején ideiglenesen érvényben lévő, a rabszolgaságot megszüntető törvények miatt.

Nagy-Britannia1810-ben anapóleoni háborúk alatt elfoglalta a szigetet, mivel stratégiai szempontból fontos volt abirodalomnak.

A rabszolgaság1835-ös eltörlését követően azindiai szubkontinensről származó, fizetett munkások érkeztek a szigetre, akik az ültetvényeken való munkát el tudták végezni a rabszolgák helyett. Ma az ő leszármazottjaik alkotják a lakosság többségét.

Mauritius stratégiailag fontos brit haditengerészeti támaszpont, később pedig légibázis maradt, és amásodik világháború alatt szerepet játszott a tengeralattjáró- és konvojellenes műveletekben, valamint a hírszerzésben.

  • Brit Mauritius zászlaja 1923–1968 között
    Brit Mauritius zászlaja 1923–1968 között
  • Mauritiusi brit gyarmati postabélyeg VI. György király portréjával
    Mauritiusi brit gyarmati postabélyegVI. György király portréjával
  • A brit Mauritius gyarmatról elnevezett HMS Mauritius brit könnyűcirkáló 1942-ben
    A brit Mauritius gyarmatról elnevezettHMS Mauritius brit könnyűcirkáló 1942-ben

Függetlenség

[szerkesztés]

1968-ben lett független parlamenti köztársaságként Nagy-Britanniától, de egészen 1992-ignemzetközösségi királyság volt az államformája, perszonálunióban az anyaországgal. 1967 és 1992 közöttII. Erzsébet, mint Mauritius királynője uralkodott.

1992-ben Mauritiusállamformájaköztársaság lett. II. Erzsébetet, mint Mauritius királynőjét a helyiköztársasági elnök váltotta azállamfői tisztségben.[12]

2020 júliusában az MV Wakashio japán tulajdonú ömlesztettáru-szállító hajó Mauritius partjainál zátonyra futott egykorallzátonyon és nehézolaj szivárgott egy érintetlenlagúnába,[13] súlyos környezeti katasztrófát okozva.[14]

Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés]
Kormányépület, Port Louis

Alkotmány, államforma

[szerkesztés]

Politikája szerint az ország egyparlamentáris köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés]

Mauritius államfője az elnök, akit a Nemzeti Tanács – az egykamarásparlament – választ meg 5 év időtartamra. A Nemzeti Tanácsnak 62 – közvetlenül választott – képviselője van, 4-8 további taggal, akiket a választás eredményei alapján a „legjobb vesztes” jelöltek közül neveznek meg, tekintetbe véve az etnikai kisebbségek képviseletét. Az országot awestminsteri rendszer szerinti kormányzásban irányítják.[15]

Mauritius gyakran ellentmondásoskoalíciós politikáját két kiemelkedő család uralta, amelyek mindegyikének apa-fia párosa több, gyakran egymást nem követő cikluson keresztül volt miniszterelnök.Seewoosagur Ramgoolam volt Mauritius elsőminiszterelnöke, akitAnerood Jugnauth, fia,Navin Ramgoolam ésPaul Raymond Berenger követett, aki a függetlenség utáni Mauritius egyetlen nem hindu miniszterelnöke volt. 2017-benPravind Jugnauth lett a miniszterelnök, miután apja rövid időn belül lemondott, és2019-ben saját jogán választották meg.

A legutóbbi általános választás2019.november 7-én volt a fő sziget 20 választókerületében és a Rodriguez-szigeti választókerületben.[16] A Harcos Szocialista Mozgalom (franciául:Mouvement Socialiste Militant,angolul:Militant Socialist Movement, rövidítve:MSM) vezetője,Pravind Kumar Jugnauth került az ország miniszterelnökének megválasztására.[17]

Politikai pártok

[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés]

Mauritius 9 kerületből áll:

Mauritius kerületei
  1. Black River
  2. Flacq
  3. Grand Port
  4. Moka
  5. Pamplemousses
  6. Plaines Wilhelm
  7. Port Louis
  8. Riviere du Rempart
  9. Savanne

Védelmi rendszer

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

Népsűrűsége a legmagasabb Afrikában.[18]

A lakosság sokszínű, a szigetország európai hatalmak általi gyarmatosítása, a rabszolgaság, valamint az indiai és kínai munkások betelepítése és bevándorlása nyomán.

Népességváltozás

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1960 és 2017 között:
Lakosok száma
659 351
768 813
852 053
933 499
1 012 221
1 058 775
1 133 996
1 204 621
1 244 121
1 264 613
1960196619721978198419901996200220082017
Adatok:Wikidata
Táncoslányok
Dolgozó nő

Legnépesebb települések

[szerkesztés]
Bővebben:Mauritius települései

Etnikai megoszlás

[szerkesztés]

A lakosság 68%-a indiai származású, 27%-akreol, 3%-akínai és 2%-afrancia. A lakosság összetételéből adódóan a miniszterelnök mindig indiai származású.

Nyelvi megoszlás

[szerkesztés]

A mauritiusialkotmány nem tesz említésthivatalos nyelvről. Az Alkotmány csak megemlíti, hogy az Országgyűlés hivatalos nyelve az angol; azonban bármely parlamenti tag franciául is megszólíthatja az elnököt.[19]

Az angolt és a franciát Mauritiusde facto az ország nemzeti és közös nyelvének tekintik, mivel ezek a kormányzati adminisztráció, a bíróságok és az üzlet nyelvei.[20] Mauritius alkotmánya angol nyelven íródott, míg egyes törvények, például apolgári törvénykönyv és abüntető törvénykönyv francia nyelven íródtak. A mauritiusi pénznemen szerepel alatin, atamil és adévanágari írás is.

A mauritiusi lakosság többnyelvű; mígmauritiusi kreol az anyanyelve a legtöbb embernek, de folyékonyan beszélnek angolul és franciául; hajlamosak a helyzetnek megfelelően nyelvet váltani.[21] A franciát és az angolt előnyben részesítik oktatási és szakmai környezetben, míg az ázsiai nyelveket főleg zenei, vallási és kulturális tevékenységekben használják. A média és az irodalom elsősorban francia nyelven jelenik meg.

Vallás

[szerkesztés]
Hindu vallási fesztivál

A 2011-es népszámlálás szerint a mauritiusi lakosság 48,5% -a követi ahinduizmust, ezt követi a kereszténység (32,7%), az iszlám (17,2%) és más vallások (0,7%). 0,7% vallotta magát valláson kívülinek, 0,1% pedig nem válaszolt.[22]

A népesség sokszínűségéből adódóan a kultúra és a vallás is sokszínű. Láthatóak hindu (mandir) és kereszténytemplomok,mecsetek, kínaipagodák, debuddhista sztúpa is.

Szociális rendszer

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]

Általános adatok

[szerkesztés]
Port Louis

1968-as, Nagy-Britanniától való függetlensége óta Mauritius alacsony jövedelmű, mezőgazdaságon alapuló gazdaságból magas jövedelmű, diverzifikált gazdasággá fejlődött, amelynek alapja az idegenforgalom, a textilipar, a cukor és a pénzügyi szolgáltatások. Mauritius gazdasági történetét a függetlenség óta „mauritiusi csodának” és „Afrika sikerének” nevezik.[23] Az életszínvonal jelentősen nőtt, a gyermekhalandóság csökkent, és az infrastruktúrát nagyban fejlesztették.

1987-ben aGDP még csak 1,52 milliárd dollár volt, de2005-ben elérte a 16 280 milliárd dollárt, és ezzel Mauritius egy főre jutó GDP-je a második Fekete-Afrikában: csakEgyenlítői Guinea előzi meg az olajexportnak köszönhetően.

Mauritius gazdasága más oldalról nagyon összetett, a vagyoni különbségek nagyok. A gazdaság főként acukornádtermelésén, az idegenforgalmon, a textiliparon és a szolgáltatásokon alapul, de egyéb területek is gyorsan fejlődnek.

Cukornádat termelnek a művelt földek 90%-án, és ez adja az export 25%-át. Az1999-es aszály számottevő károkat okozott.

A kormány fejlesztési stratégiája a külföldi befektetésekre fókuszál.Adóparadicsomként Mauritius több mint 9000off-shore céget vonzott, sok ezek közül azIndiával ésDél-Afrikával való kereskedelmi együttműködést célozza, míg egyedül abankszektorba történt befektetések értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt. Ezek azonban csak azadóelkerülés miatt vannak az országban bejegyezve, valós gazdasági tevékenységüket másutt végzik.[24]

A gazdasági teljesítmény2000 és2004 között erőteljes gazdasági növekedéssel és 7,6%-os munkanélküliséggel (2004. december) járt együtt.Franciaország az ország legjelentősebb kereskedelmi partnere, sokoldalú kapcsolatokkal. A műszaki segítségnyújtás változatos formái alakultak ki.

Gazdasági ágazatok

[szerkesztés]

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

Legjelentősebb terménye, a termőterületének 90%-án termesztettcukornád. További növények: kókuszdió, kávé, vanília, tea, banán és dohány.

Ipar

[szerkesztés]

Kereskedelem

[szerkesztés]

Idegenforgalom

[szerkesztés]

Mauritius turisztikai célpont, az idegenforgalmi szektor a gazdaság egyik fő pillére. A szigetország trópusi éghajlatot élvez, tiszta, meleg tengervízzel, strandokkal, trópusi faunával és növényvilággal, többnemzetiségű és kultúrájú lakossággal.

Bővebben:Mauritius#Turizmus

Közlekedés

[szerkesztés]
Hajtűkanyar egy óceánparti úton
Mauritiusi könnyűvasút
Bővebben:Mauritius közlekedése

A közlekedés elsősorban a szigetet behálózó autóutakon történik, lévén, hogy vasúti szolgáltatást 1964-ben bezárták és csak évtizedek után indult el újra. Ahhoz, hogy a forgalmi torlódások megszűnjenek Curepipe és Port Louis között, javasolták egy könnyű vasútvonal (LRT) kiépítését.[25]

2005 júliusa óta a diákok, a fogyatékkal élők, valamint az idősek számára ingyenes a tömegközlekedés az országban.

Mauritius legjelentősebb reptere aSir Seewoosagur Ramgoolam nemzetközi repülőtér, mely a sziget délkeleti csücskében található. Ez szolgál bázisául az állam nemzeti légitársaságának, az Air Mauritius-nak, és ez fogadja a szigetre érkező utasszállító gépeket. Jelenleg egy új utasterminál építése zajlik itt, mely előreláthatólag 2013 áprilisára készül el.

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefix3B
ITU zóna53
CQ zóna39
Lásd még:Mauritius hívójelkörzetei

Kultúra

[szerkesztés]
Vallási szentély akeleti vallásúaknál
Sega táncosok

Európai,indiai,kínai ésafrikai kultúra található a szigeten. Ezek a kultúrák anélkül, hogy összeolvadnának, békésen élnek egymás mellett a szigeteken. Az ország kultúrája tükrözi a változatos etnikai összetételét a különböző vallásokon, vallási ünnepeken, a konyhaművészeten, a zenén és afolklóron keresztül.

Az üzleti életben együtt dolgoznak a különböző származású emberek, de hétvégére mindenki visszavonul a saját, hagyományos világába.

Oktatási rendszer

[szerkesztés]

Kulturális intézmények

[szerkesztés]

Kulturális világörökség

[szerkesztés]
Bővebben:Mauritius világörökségi helyszínei

AzUNESCO kulturálisvilágörökségnek tekinti:

Tudomány

[szerkesztés]

Művészetek

[szerkesztés]

Zene

[szerkesztés]

Mauritius fő zenei műfajai asega(wd) és fúziós műfaja, a seggae, a bhojpuri népdalok, azindiai filmzene, különösen aBollywood-i, valamint a klasszikus zene, elsősorban a nyugatiklasszikus zene és azindiai klasszikus zene.

Hagyományok, néprajz

[szerkesztés]

Gasztronómia

[szerkesztés]

Mauritius konyháját befolyásolja a sziget trópusi elhelyezkedése, valamint az országot jellemző kulturális sokszínűség. A mauritiusi konyha az afrikai, kínai, európai (főleg francia) és indiai hatások keveréke.[26] Az ételek és ételkészítési gyakorlatok zöme a francia kultúrából, másrésze az egykori afrikai rabszolgáktól, valamint a19. században érkező indiai munkásoktól és kínai bevándorlóktól származik.[27]

Leggyakoribb növényi hozzávalók a paradicsom, a hagyma, abámia, a padlizsán, a cayote, a fokhagyma és az erőspaprika.[28] A rizs, halak, rákok és a tenger gyümölcsei szintén alapvető összetevői különféle mauritiusi ételeknek. Széles körben elterjedt fűszerek az erőspaprika, a kardamon és a szegfűszeg.

Népszerű készítmények az indiai eredetű padlizsántorta, az édesburgonyából készült torta vagy az erőspaprikás torták, amelyek nevükkel ellentétben nem torták, hanem tortácskaszerű könnyű harapnivalók. Francia eredetű nassolnivalók a tápiókakeksz, kukoricapuding és a nápolyi.

Turizmus

[szerkesztés]
A Trou aux Biches Hotel udvara a tengerparton
A főbb látnivalók egyike, a Hétszínű föld
A Le Morne hegy, és egy, a tövében elterülő golfpálya
Flic-en-Flac népszerű strandja
A sziget egyik legnépszerűbb turistacélpontja, a Chamarel-vízesés

A sziget északi részén többnyire fehér homokos tengerpartot és lagúnákat találunk. Itt található a főváros, Port Louis is, ahol sok vallási épület –katedrális,templomok,pagodák ésmecsetek – tekinthető meg. Főtere a Place des Armes.

A déli rész teljesen érintetlen terület, mert túl szeles.

Látnivalók:

  • Mahébourg városa, amely 15 percre van autóval a nemzetközi repülőtértől: a francia időszakban ez a város volt a sziget székhelye
  • Naval Múzeum (Tengerészeti Múzeum)
  • La Vanille Crocodile Park: krokodilok és hüllők tekinthetők meg az 1985 előtt még vanília-ültetvényként használt területen
  • Sonillac halászfalu: Telfair Garden és Rochester Falls vízesés

A nyugati részen is találhatóak homokos partok, de nem olyan fejlett mint az északi rész.

  • Flic en Flac: a leghosszabb partszakaszok egyike
  • Tamarin Beach
  • Casuela Bird Park: 8 hektáros madárrezervátum körülötte cukornádföldekkel
  • Martello-tornyok: 5 torony, amelyet az angolok építettek 1810 és 1846 között védelmi célból a francia flotta ellen
  • Riviere Noire Centre de Peche horgászparadicsom
  • Chamarel-vízesés (83 m magas)
  • Coloured Earth – Színes-földek
  • Le Morne-félsziget
  • Brabaut-hegy (a Le Morne-félsziget része): a 17. és a 18. században ide menekültek a szökött rabszolgák. Amikor a hegyről meglátták a katonákat, a tengerbe vetették magukat.

A keleti részt csak az utóbbi években kezdték el fejleszteni.

Fontosabb helyek:

  • Ile aux Cerfs, a Szarvasok-szigete
  • Grande Riviere Sud-est (Nagy-Délkeleti-folyó)
  • Pointe-du-Diable
  • Cente de Flacq (Belle Mare strand és Fuel Sugar Estete cukorgyár)
  • Trou d'Eau Douce Bay kikötő
  • Lion-hegy (Oroszlán-hegy)
  • Domain de Chasseur (Vadász háza)
  • Domain de Ylang Ylang (Ylang Ylang ültetvény)
  • Frederick Hendrick-erőd (a hollandok építették 1638-ban)
  • Le Val Nature Park (2800 hektáros rezervátum)

A központi részen él a szigetlakók többsége.

Jelentősebb városok:

Látnivalók Curepipen:

  • Trou aux Cerfs vulkán, amely már rég kialudt (krátere 300 m átmérőjű és 85 m mély)
  • Tamarin-vízesések

Látnivalók Rose Hill és Bean Bassin városában:

  • La Plaza Színház
  • Max Boullé Galéria
  • Balfour Garden

Látnivalók Quattre Bornes-ban:

  • Ganga Talao (Gangesz-tó)
  • Black River Gorges Nemzeti Park

Magyar állampolgárok a beutazási feltételeknek való megfelelés esetén, 90 napnál nem hosszabb tartózkodásra, vízummentesen utazhatnak az országba.

Sport

[szerkesztés]
A Champ de Mars

A legnépszerűbb sport Mauritiuson a labdarúgás.[29] Club M becenévvel illetettnemzeti csapatuk legjelentősebb nemzetközi sikere eddig az1974-es afrikai nemzetek kupáján való szereplés volt, ahol nyeretlenül esett ki a csoportkörből. Adottságainak köszönhetően népszerűek még a vízi sportok, de szinte minden jelentős egyéni-, valamint csapatsport űzésére lehetőség van a szigeten.

Regionális szinten versenyképes sportolókkal bír. Számos érmet szerzett már az indiai-óceiáni szigeti játékokon, melynek két alkalommal, 1985-ben és 2003-ban volt házigazdája.

A nemzeti sportnak alóversenyzés számít, amely szerves része a sziget kulturális örökségének. 1812-ben avatták fel a Champ de Mars versenypályát Port Louisban, mely a legöregebb lóversenypálya a déli féltekén.[30]

Olimpia

[szerkesztés]
Bővebben:Mauritius az olimpiai játékokon

AMauritiusi Olimpiai Bizottságot1971-ben alapította Ram Ruhee, és1972-ben vette fel tagjai közé aNOB. A téli olimpiai játékokon eddig nem képviselhette magát, a nyári játékokra ellenben 1984 óta minden alkalommal tudott sportolókat küldeni. A szigetállam első, és mindeddig egyetlen olimpiai érmét, egy bronzérmet2008-ban nyerte Bruno Julie ökölvívásban.

Ünnepek

[szerkesztés]
ADíváli ünnepére kidíszített épület

Színes kulturális múltjából fakadóan Mauritius több különböző vallás, etnikai közösség tart fesztiválokat.

Jelentősebb ünnepek:

  • Spring fesztivál – kínai újév (januárban vagy februárban)
  • Cavadee (hindu) – tamilok ünnepe (januárban vagy februárban)
  • Maha Shivaratree (hindu) (februárban)
  • Holi (hindu) (februárban vagy márciusban)
  • Ougadi – telegu újév (márciusban)
  • Díváli (hindu)
  • Il-El-Fitr (Ramadán vége)

Érdekességek

[szerkesztés]
Együtt a Kék és a Vörös Mauritius

Idézetek

[szerkesztés]
  • „Isten először megalkotta Mauritiust, majd lemásolta és létrehozta belőle az Édenkertet.”Rudyard Kipling

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. abWorldometers 2024
  3. https://hdr.undp.org/data-center/country-insights#/ranks
  4. Faragó Imre.Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008).ISBN 9789635966776 
  5. Religions in Africa | African Religions | PEW-GRF. www.globalreligiousfutures.org. [2015. szeptember 12-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  6. Élet és Tudomány, LXVII. évf. 31. sz. 976. o. 2012.
  7. Archivált másolat. [2009. július 5-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 18.)
  8. Élet és Tudomány, LXVII. évf. 39. sz. 1232. o. 2012.
  9. History. [2022. június 28-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
  10. International Education: An Encyclopedia of Contemporary Issues and Systems. Routledge (2015. március 17.).ISBN 9781317467519 
  11. Republic of Mauritius- History. govmu.org. [2016. október 16-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 12.)
  12. AAPS Newsletter (angol nyelven). African Association of Political Science, 20. o. (1992. november 26.) 
  13. Mauritius takes stock of oil spill two months later”,France 24, 2020. szeptember 24. 
  14. Mauritius oil spill compensation could be limited by maritime law technicality. Climate Home News, 2020. augusztus 28. (Hozzáférés: 2021. július 24.)
  15. Mauritius In Figures. Ministry of Finance and Economic Development. (Hozzáférés: 2022. május 11.)
  16. Elected Members Of The National Assembly Elections. (Hozzáférés: 2022. május 11.)
  17. How Pravind Jugnauth clinched the win in Mauritius’ elections. (Hozzáférés: 2022. május 11.)
  18. Africa: population density by country 2023 (angol nyelven). Statista. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  19. Constitution of Mauritius – 49. Official language. National Assembly, Government Portal of Mauritius. (Hozzáférés: 2017. november 11.)
  20. Language. Government Portal of Mauritius. [2017. október 20-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 11.)
  21. Language Choice in Multilingual Mauritius
  22. Resident population by religion and sex pp. 68. Statistics Mauritius, Government Portal of Mauritius. (Hozzáférés: 2020. április 13.)
  23. Mauritius: The Drivers of Growth – Can the Past be Extended?
  24. Egy apró sziget, ami három évtizede a legszegényebb országokon élősködikIndex, 2019. augusztus 2.
  25. Light Rail Transit. gov.mu. [2013. január 22-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 6.)
  26. Toyin, Falola–Daniel, Jean-Jacques (2016): Africa: an encyclopedia of culture and society. Santa Barbara, California.ISBN 978-1-59884-665-2, 813–814. o.
  27. Periampillai, Selina (2019): The Island Kitchen. Recipes from Mauritius and the Indian Ocean. London: Bloomsbury Publishing Plc.ISBN 1-5266-1248-8
  28. EXQUISITE EATS FROM THE INDIAN OCEAN (Mercury Holydays)
  29. Richards, Alexandra.Mauritius: Rodrigues, Réunion. Bradt Travel Guides, 2009, p. 90
  30. A Champ de Mars a mauritius-tourist-guide.mu honlapon. mauritius-tourist-guide.mu. [2013. május 12-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 6.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Mauritius
AWikimédia Commons tartalmazMauritius témájú médiaállományokat.
  • Cikk Mauritiusról
  • Mauritius képekben
  • Képek Mauritiusról
  • Startlap linkgyűjtemény
  • Mauritius (képek)
  • Szeredi István: Mauritius: az ősi álom (Budapest, 2004)ISBN 963-9172-63-4
  • A világ országai. Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 1990
  • Dieter Ebeling: Afrika. Egy földrész arca
  • R. Dawkins: Az Ős meséje. Partvonal Kiadó. Budapest, 2006
  • G. Durrell: Aranydenevérek, rózsaszín galambok. Gondolat. Budapest, 1986
  • Simon V. László:Mauritius, a paradicsom; Kerszi, Bp., 1988
  • Bokor József:Mauritius; fotó Bakó Eleonóra; Booklands 2000 Kft., Békéscsaba, 1999
  • Martine Maurel:Mauritius. Útikalauz; ford. Bokor József; Booklands 2000, Békéscsaba, 2006
  • Katerina Roberts:Mauritius; ford. Mehesán Emma; Kossuth, Bp., 2009 (Berlitz zsebkönyv)
  • Lindsay Bennett:Mauritius; ford. Gyuris Vencel; Booklands 2000, Békéscsaba, 2009
  • Mauritius; Lingea, Komárom, 2019 (Lingea barangoló)
  Dél-Afrika
  Észak-Afrika
  Kelet-Afrika
  Közép-Afrika
  Nyugat-Afrika
Függő területek
Vitatott státusú területek
  • 1 Az Egyesült Királyság külbirtoka   2 Franciaország külbirtoka   3 Spanyolország külbirtoka   4 Portugália külbirtoka
Afrikai országok történelme
Nemzetközösségi
királyság
Nemzetközösségi
köztársaság
Önálló
nemzetközösségi
monarchiák
AFrankofónia (La Francophonie)
Tagok
 Albánia ·  Andorra ·  Belgium ·  Benin ·  Bissau-Guinea ·  Bulgária ·  Burkina Faso ·  Burundi ·  Comore-szigetek ·  Csád ·  Dominikai Közösség ·  Dzsibuti ·  Egyenlítői-Guinea ·  Egyiptom ·  Elefántcsontpart ·  Észak-Macedónia ·  Franciaország ·  Gabon ·  Ghána ·  Görögország ·  Guinea ·  Haiti ·  Kambodzsa ·  Kamerun ·  Kanada ·  Kongói Demokratikus Köztársaság ·  Kongói Köztársaság ·  Közép-afrikai Köztársaság ·  Laosz ·  Libanon ·  Luxemburg ·  Madagaszkár ·  Mali ·  Marokkó ·  Mauritánia ·  Mauritius ·  Moldova ·  Monaco ·  Niger ·  Örményország ·  Románia ·  Ruanda ·  Saint Lucia ·  São Tomé és Príncipe ·  Szenegál ·  Seychelle-szigetek ·  Svájc ·  Togo ·  Tunézia ·  Vanuatu ·  Vietnám ·  Zöld-foki Köztársaság
Részt vevő államok
Megfigyelők
Tagok
Társult megfigyelők
Hivatalosan érdeklődők
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mauritius&oldid=28306549
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp