Óbirodalmi masztaba szerkezeti rajza az architektúra fejlődésének középső szakaszából
Amasztabaarab szó (eredeti változata مسطبة [masṭaba] vagy مصطبة [maṣṭaba]), eredeti jelentése: [főként fal mellé állított] kőpad, ülésre szolgáló kőemelvény.[1][2] Ókori neve nem ismert. Azókori Egyiptomépítészetének egyik sírtípusa. Aprotodinasztikus kortól királysír, azóbirodalom idején előkelők számára épült. Egyes térségekben még aközépbirodalom korában is alkalmazták, majd azújbirodalom korábannúbiai előkelők temetkeztek masztabába.
Rézsűs falú, vályogtéglából vagy kőből épült sírépítmény, amelynek korai változataiban csak föld alatti kamrák voltak, majd maga a felépítmény vált kamrázottá, a késő óbirodalmi előkelő sírok egyenesen palotákra hasonlítanak. A kamrákban voltak a szarkofágok és a halott számára készült ajándékok.
Bejáratuk keletre nyílt. Az ajtónál kétsztélé állt. Az építményt kamrákra tagolták; ezek falait téglával, később kővel borították.[3]
Valószínűleg minden uralkodói masztabához tartozott egy halotti palota is a sírtól keletre.[4]
A legnagyobb nem királyimasztabaPtahsepszesz vezíré volt.
Kezdetben egyszerű, kétkamrás sírépítmény volt. A felszíni kamrába (amelybe egy kapun léphetett be a látogató) falfestmények és/vagy domborművek ábrázolták az elhunytat, illetve annak lelkét — ezek a lélekképmások biztosították számára a halhatatlanságot. Az egyik falból egy rejtekajtó vezetett ahhoz az aknához, amely a felszíni kamrát kötötte össze össze a felszín alattival, amelyben a múmiát és a vele eltemetett kincseket elhelyezték.[5]
1.Tömör felépítményű
A mélyen kialakított kamrákat függőlegesakna kötötte össze a felszínnel; ez akna lehetett párhuzamos falú vagy fölfelé enyhén táguló. Az aknák felső szakaszát a szarkofág elhelyezése után befalazták, és föléjük emelték az aszimmetrikusan elhelyezett felépítményt.
A klasszikus masztaba téglalap alapú, befelé döntött oldalfalú (tehát csonka gúla alakú), lapos építmény, a földből hányt sírhalom nagyra növelt mása. Athiniszi korbanvályogtéglából rakták, majd aIII. dinasztia idejétől egyre gyakrabban kőből, de formája nem változott. Néha kialakítottak benne egy kultuszteret, esetleg még kisebb kamrákat az áldozati ajándékok számára, de a felépítmény alapvetően tömör maradt.[6]
2.Bonyolult térrendszerrel tagolt
A téglalap alaprajzú építmények vályogtéglából épültek. A felszín alatti kamrák helyett a felépítményben alakították ki a különböző célokra (halottak, illetve a velük eltemetett tárgyak elhelyezésére szolgáló stb.) kamrákat. A belsejét eredetileg egy, a tetőről nyíló, rejtett, kővel elzárt aknán lehetett megközelíteni; a későbbiek bejárata bárhol lehetett. A fejlődésmenet legjobban azUmm el-Kaáb temetőben tanulmányozható.
A korai, több helyiségre osztott elrendezést a0. dinasztia második felében uralkodottIri-Hór váltotta fel a kettős veremsír koncepciójával (ez az elrendezés korábban anúbiai A csoport temetkezéseinél fordult elő).
A következő elrendezés első példájaHór-Aha sírja, amit az 1930-s évekbenWalter Bryan Emery tárt fel. E sírok falait erősen tagolják a fülkék, illetverizalitok. Belső helyiségeik általában három sorban követik egymást. Középütt akna vezet le az alsó részbe, ahol kevesebb a kamra, mint felül.Hór-Aha sírját két fal veszi körül; ezekkel együtt szélessége 22, hossza 48,2 méter. Más sírokat pad környez, és azon agyagból formált, de valódi szarvakkal ellátott bikafejeket helyeztek el.[7] Ezt az elrendezéstI. Teti még használta, de az I–II. dinasztia további uralkodóiDzserrel kezdve már egy sírkamrás, de azon belül több fülkével tagolt sírokat építettek.[8]
A szolgatemetkezéseket szabályos elrendezésben csoportosították a fő sír oldalainál. Dzser abüdoszi sírjánál ezek száma 338. Az eltemetett kísérők nevét egyszerű sztélékre írták.
3.Palotaszerű
Ennek egyik falát a palotákéhoz (a paloták homlokzatához) hasonlóan alakították ki, álajtóval az elhelyezni kívánt áldozatok számára. A többi falat gyakran ugyancsak a lakóházakéhoz hasonlóra formálták.
PtahhotepDzsedkaré Iszeszi fáraó egyik főhivatalnoka volt (vezír és számos további tisztség birtokosa); aPtahhotep intelmei néven ismert intelmek szerzője. Masztabáját (D62) aszakkarai sírvárosban tárták fel nem messze fia,Ahethotep és unokája gyönyörű díszítéseiről ismert masztabájától (D64).
