Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Marseille

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. július 14.

Pontosságellenőrzött

Marseille
Marseille címere
Marseille címere
Marseille zászlaja
Marseille zászlaja
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióProvence-Alpes-Côte d’Azur
MegyeBouches-du-Rhône
KerületMarseille
Kanton25 kanton
TelepüléstársulásCommunauté urbaine Marseille Provence Métropole
Alapítás évei. e. 600
PolgármesterBenoît Payan (2020–2026)
INSEE-kód13055
Irányítószám13001-13016 (kerületenként változik)
Körzethívószám
  • 491
  • 496
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség877 215 fő(2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség3535 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság12 m
Terület240,62 km²
IdőzónaCET,UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 17′ 48″,k. h. 5° 22′ 35″43.296666666667,5.376388888888943.296667°N 5.376389°EKoordináták:é. sz. 43° 17′ 48″,k. h. 5° 22′ 35″43.296666666667,5.376388888888943.296667°N 5.376389°E
Térkép
Marseille weboldala
AWikimédia Commons tartalmazMarseille témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő összeMarseilles (Illinois) amerikai várossal (Illinois állam).

Marseille (ejtsd: marszej)Franciaország második legnagyobb városa és legnagyobbkikötője,Európa ötödik legnagyobb kikötője,[2]Provence-Alpes-Côte d’Azur régió ésBouches-du-Rhône megye székhelye (prefektúra). AMarseille-i főegyházmegye érseki székvárosa.

Földrajz

[szerkesztés]

Marseille a dél-franciaországi Provence-ban, aFöldközi-tenger partján fekszik. Lakóinak száma 850 726.

Éghajlat

[szerkesztés]

Marseille éghajlatamediterrán, esős, enyhe téllel és száraz, meleg nyárral.

Marseille-Marignane(Aéroport Marseille Provence) (átlag: 1981–2010, rekord: 1921–2017) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekordmax. hőmérséklet (°C)19,922,125,429,634,937,639,739,234,330,425,220,339,7
Átlagosmax. hőmérséklet (°C)11,412,515,818,622,927,130,229,725,520,915,111,920,2
Átlagosmin. hőmérséklet (°C)2,93,66,29,113,116,619,419,015,712,47,24,010,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)48313054412593177675646515
Havi napsütéses órák száma1451742392452933333693272591871531352858
Forrás:Météo France[3], Infoclimat.fr (humidity 1961–1990)[4]


Marseille(Longchamp observatory) (átlag: 1981–2003, rekord: 1868–2003) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekordmax. hőmérséklet (°C)21,222,726,128,633,236,940,638,633,830,924,323,140,6
Átlagosmax. hőmérséklet (°C)11,812,715,918,322,626,229,629,125,220,915,212,520,0
Átlagosmin. hőmérséklet (°C)4,95,17,39,313,116,419,419,116,113,08,36,011,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)51323151392482872795852523
Forrás:Météo France[5], Infoclimat.fr[6]


Története

[szerkesztés]

A várost azÉgei-tengeri Phókaiából, a maiİzmir tartományból érkezettgörög hajósok alapítottákKr. e. 600-ban Μασσαλία(Masszalía) néven. Erről az időszakról csak legendák maradtak fenn. Később azetruszkok, akarthágóiak és akelták fenyegetése miatt arómaiakkal szövetkeztek. Ez fellendítette a kereskedelmet, mivelMasszalia közvetítő szerepet játszott a római és agall piac között. FüggetlenségétJulius Caesar alatt vesztette el, miután egy polgárháborúban rossz oldalra állt.

Marseille kikötőjéből indult1347-ben afekete haláleurópai pusztítása.

A19. században az ipari fejlődés és afrancia gyarmatosítás fellendítette a tengeri kereskedelmet, ami hozzájárult a kikötőváros fejlődéséhez. Itt rendezték meg1906-ban és1922-ben az első nagy sikerű francia gyarmati kiállításokat.

1962-ben több százezer elkeseredett Algériából hazatelepülő érkezett a városba, rányomva bélyegét a közhangulatra.

Népesség

[szerkesztés]
A bevándorlók (még nem állampolgárok) eredete
EredetNépességük 2011-ben[7]
 Algéria37 673
 Tunézia32 800
 Marokkó30 000
 Törökország12 283
 Olaszország9 094
 Lengyelország8 227
 Románia7 134
 Portugália6 988
 Spanyolország5 002
 Bulgária4 902

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1901 és 2022 között:
Lakosok száma
491 161
908 600
800 550
798 430
850 636
861 635
869 815
868 277
870 321
877 215
1901197519901999201120152017201820202022
Adatok:Wikidata

Közlekedés

[szerkesztés]

Vasút

[szerkesztés]

Aváros főpályaudvara fontos vasúti csomópont, öt vasútvonal is összefut itt: aPárizs–Marseille-vasútvonal, aMarseille–Ventimiglia-vasútvonal, aLyon-Perrache-Grenoble-Marseille-vasútvonal, aMarseille-Saint-Charles-Marseille-Joliette-vasútvonal és aL'Estaque–Marseille-Joliette-vasútvonal.

Városi

[szerkesztés]

A városban metró és villamos is közlekedik.

A régi kikötő és környéke
Ez a szakasz az alábbi szócikkből származik:Marseille villamosvonal-hálózata § Története.[szerkesztés]
Marseille villamoshálózatának története1876január 21-én kezdődött, ekkor indult meg az első lóvasút. 1899-ben jelentek meg a városban az első, elektromos árammal üzemeltetett villamosok. Marseille villamosa különbözik a többi francia nagyvárostól, itt ugyanis nem szűnt meg a villamos az1950-es években vagy később, mint sok helyen az egész világon. Az eredeti villamos egészen 2004-ig közlekedett.2004 és2007 között a város újjáépítette a hálózatot a kor követelményeinek megfelelően. Három év szünet után így a villamos visszatérhetett a város utcáira. Az üzem modernizálására és az újbóli beindítására 468 millió eurót szántak.[8]
Ez a szakasz az alábbi szócikkből származik:Marseille-i metró.[szerkesztés]

AMarseille-i metró (franciául:Métro de Marseille, [metʁo d(ə) maʁsɛj]) egymetrórendszer, amely afranciaországi Marseillet szolgálja ki. A rendszer két vonalból áll, amelyek részben föld alatt haladnak, 31 állomást szolgálnak ki, és teljes hossza 22,7 kilométer.[9] Az 1-es vonal1977-ben nyílt meg, majd1984-ben a 2-es vonal. Két állomás, Saint-Charles és Castellane, biztosítja az átszállást a vonalak között.

A rendszer MPM 76 vonatai aRATP által apárizsi metró egyes vonalaihoz kifejlesztettgumiabroncsos metrótechnológiát használják.2012-ben a marseille-i metró körülbelül 76,7 millió utast szállított,[10] így a marseille-i városi közlekedési hálózat központi elemévé vált, az utazások 49%-a metróval történt.1986 óta a Régie des transports métropolitains (2016-ig Régie des transports de Marseille) üzemelteti a hálózatot, mióta az Aix-Marseille-Provence Metropolis nevében megváltoztatta a nevét.

Vízi

[szerkesztés]

A régi kikötő (Vieux-Port de Marseille) az egyik főutca, aLa Canebière végén van. Az ókortól kezdve a város természetes kikötője volt, és környéke ma is Marseille népszerű helye. A város Fos nevű kikötője az ország fő kereskedelmi kikötője. Két fő része van: Marseille északi részén, a La Joliette-től az l'Estaque-ig, valamintFos-sur-Mer-ben.

Oktatás

[szerkesztés]

Kultúra

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Notre Dame de la Garde

Marseille-ben forgatott filmek

[szerkesztés]

Híres marseille-iek

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Városkép

[szerkesztés]
Panorámakép a városról
Panorámakép a városról

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Populations de référence 2022
  2. Activité des principaux ports maritimes européens. [2012. december 27-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
  3. Marignane (13) (french nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 10-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
  4. Normes et records 1961–1990: Marseille-Marignane (Marseille Provence) (13) - altitude 5m (french nyelven). Infoclimat. [2016. március 3-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
  5. Marseille–Obs (13) (french nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 10-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
  6. Normales et records pour la période 1981-2010 à Marseille Observatoire Longchamp (french nyelven). Infoclimat. [2018. március 10-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
  7. Aire urbaine 2010 de Marseille – Aix-en-Provence (003) – NAT1 – Population par sexe, âge et nationalité – 2011. INSEE. (Hozzáférés: 2015. június 2.)
  8. Jean Tricoire:Le tramway en France. (németül) Párizs: La Vie du Rail. 2007. 77–81. o.ISBN 978-2-915034-73-8 
  9. Fiche d’identité de l’Entreprise - LE METRO (francia nyelven). rtm.fr. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
  10. Fiche d’identité de l’Entreprise - LE TRANSPORT AU COEUR DE NOTRE MISSION : Un Réseau Intégré (francia nyelven). rtm.fr. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)

Források

[szerkesztés]
  • Jean Contrucci:Histoire de Marseille illustrée, Toulouse, Le Pérégrinateur Éditeur, 2007.ISBN 2-910352-49-8

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Commons:Category:Marseille
AWikimédia Commons tartalmazMarseille témájú médiaállományokat.


Előző:
Guimarães,Maribor
Következő:
Riga,Umeå
Bouches-du-Rhône megye települései
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marseille&oldid=28259016
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp