Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Maroscsicsér(Cicir) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Glogovác |
| Rang | falu |
| Községközpont | Glogovác |
| Irányítószám | 317406 |
| SIRUTA-kód | 9413 |
| Népesség | |
| Népesség | 955 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Maroscsicsér (románulCicir)faluRomániában,Arad megyében.
Aradtól keletre, aMaros jobb partján,Mondorlak ésSzabadhely közt fekvő település.
Maroscsicsér nevét 1522-ben említette először oklevél, majd 1561-benCsicsér, 1752-benCsicsir, 1808-ban pedigCsicser néven írták.
1888-ban az Aradi járáshoz tartozott. Nevét 1913-ban említették először mai nevénMaroscsicsér-nek.
Atrianoni békediktátum előttArad vármegyeAradi járásához tartozott.
1910-ben a település lélekszáma 971 fő volt. Anyanyelv szerint 932 fő (96%) volt román, 32 fő (3%) magyar, 4 fő (0,5%) tót, valamint 3 fő (0,3%) német anyanyelvű; összesen 66 fő (7%) beszélt magyarul, köztük a magyar anyanyelvűek is. Vallás szerint 931 fő (96%) volt görögkeleti, 20 fő (2%) római katolikus, 12 fő (1%) zsidó, valamint 8 fő (1%) egyéb vallású volt. Az írni-olvasni tudók száma 343 fő (35%) volt.[2]
Maroscsicsér mellett, a Csicséri-sziget-en állnak az egykori Bisztrai (Bizerei) monostor romjai. A monostor a fennmaradt oklevelek szerint már a 12. században fennállt. Nevét 1183-ban is említette oklevélmonosterii de Bisra néven. 1233-banecclesia de Bistria, 1265-benBezered-nek írták.
1235-ben a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt bencés apátságban már 32 szerzetes lakott. Egy 1230-ban keltezett oklevél szerint a monostor hajói aMaroson évente háromszor szállítottak le sót vámmentesen és bármely sóbányából vásárolhattak sót. 1233-banII. András király évi 4000 kősóban állapította meg sórészesedésüket.
1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint papja 13 garas, 1335-ben 4 garas pápai tizedet fizetett.
Egy 1528-ból fennmaradt térkép Bisztrát aMaros déli partján, Sződitől keletre tüntette fel.
Itt végzett szociológiai kutatásokatBraun Róbert (A falu lélektana).[3]