Románia egyetlen olyan mai megyéje, amelyben arománok ésmagyarok aránya megközelítőleg azonos (1977-ben 49% és 44,3%, illetve2002-ben 53,2% és 39,3%). Ugyanakkor a hivatalos adatok szerint aromániai megyék közül Maros megyében él a legnagyobbroma közösség (több mint 40 000 fő).
Maros megyeRománia középső-északi részén helyezkedik el, a történelmiErdély közepén. Szélső pontjai: 46°05’ és 47°08’ északi szélesség, 23°58’ és 25°19’ keleti hosszúság. A megye észak-dél irányban kb. 120 km, nyugat-kelet irányban pedig 100 km. Maros megye területe 6714 km2, amiRománia területének 2,8%-a.
Maros megye hét másik megyével szomszédos. ÉszakonSuceava megye határolja 15 km hosszan, a megyehatár aKelemen-havasok gerincén húzódik. Keletről 130 km hosszanHargita megye határolja, a délkeleti részén egy rövid szakaszon (20 km) Brassó megyével határos. Déli szomszédjaSzeben megye (80 km-en), délnyugatrólFehér (40 km-en), nyugatrólKolozs (60 km-en), északnyugatrólBeszterce-Naszód megye.
AKelemen-havasok Maros megye legmagasabb domborzati egysége, a megye északi részén található, legmagasabb csúcsa aPietrosz-csúcs (2102 m). Gerincén húzódik a határSuceava megyével, amely egyúttal azErdély ésBukovina közti határ is. Vulkanikus kőzetek (főkéntandezit) alkotja, a hegységben többvulkáni kráter maradványa is található. Ezek közül legnagyobb a meredek falakkal körülvett, körülbelül 10 km átmérőjű Kelemen-kaldera. A vulkanikus domborzat mellett a 2000 m feletti részeken glaciális domborzati formák is megtalálhatók. Délen aFelső-Maros-áttörés nevű szoros határolja.
AGörgényi-havasok északnyugati fele található Maros megyében (a többi részeHargita megyében van). A Maros megyei részt aGörgény folyó két részre osztja. Az északi részen található a Fancsal vulkáni maradvány, melynek legmagasabb hegyei aFancsal-tető (1682 m), az Öreg-tető (1633 m) és a Kereszt-hegy (1515 m). A déli részen fekszik a Mezőhavas, egy nagy lepusztultrétegvulkán, legmagasabb csúcsai:Mező-havas (1777 m), Kis-Mező-havas (1733 m), Tatár-kő (1689 m).[3]
AMezőség aMaros folyótól északra levő dombos terület (csak egy része tartozik Maros megyéhez). A dombok általában 350-450 méter magasak, az 500 métert ritkán haladják meg. A tájra a szántóföldek, legelők, kaszálók jellemzőek, az erdős területek aránya azErdélyi-medencében itt a legkisebb (15% alatt van). Földtani szempontból üledékes kőzetek építik fel (homokkő,konglomerátum,agyag,márga),Nagysármás környékén jelentősföldgázlelőhelyek vannak. A térségben gyakoriak a földcsuszamlások.
AMarostól délre fekvőKüküllőmenti-dombvidék dél fele haladva fokozatosan magasodik,Segesvár környékén 700 méternél magasabb dombok is vannak. AMezőségtől eltérően itt sokkal több erdő maradt meg. Itt haladnak északkelet-délnyugat irányban aKis- ésNagy-Küküllő folyók. A Kis-Küküllő felső szakasza mentén terül el aHargita megyébe is átnyúlóSóvidék, ahol asósziklák sok helyen a felszínre kerülnek.[4] (A só azErdélyi-medencét borító tenger kiszáradása nyomán maradt vissza, és az utólag rárakódott kőzetrétegek nyomása következtében a medence szélein a felszínre tört.)
Az éghajlat mérsékelt szárazföldi, valamint a megye keleti részén függőleges övezetességű hegyvidéki. Az éves átlaghőmérséklet nyugaton 8-9°C, keleten 2-4°C. A legmelegebb hónap július (18-19 °C), a leghidegebb pedig január (-3 – -5 °C). A legalacsonyabb hőmérsékletet (-32 °C)1942-ben mértékMarosvásárhelyen, a legmagasabbat (+40 °C) pedig1952-benSzabédon. Az éves csapadékmennyiség 550 mm körüli aMezőségen és az 1000 mm-t is meghaladhatja a hegyvidéken. A napsütéses órák száma 1700-2100 évente.
AMaros fontos mellékfolyói a Küküllők, völgyeik párhuzamosak aMaros völgyével. AKis-KüküllőSzovátánál ér a megyébe, innen délnyugat fele folyikErdőszentgyörgyig, majd nyugat feleDicsőszentmártonig (itt átlagos vízhozama 9,7 m³/s). ANagy-Küküllő rövidebb szakaszon érinti a megyét,Segesváron folyik keresztül (itt átlagos vízhozama 9,5 m³/s). A két KüküllőFehér megye területén egyesül és a Marosba torkollik.
Növényföldrajzi szempontból Maros megye aCarpaticum flóratartományba tartozik. Atengerszint feletti magasság szerint több növényzeti öv különíthető el. 500 m alatt a természetes növényzetet agyertyános-tölgyes öv alkotja, itt előfordul még acserfa,szil,hárs,kőris. 500 és 1000 m között, a dombságok magasabb és a hegységek alacsonyabb részein abükkerdők öve húzódik. 1000 m-nél magasabban a tűlevelű erdők öve található (ez az erdőövezet legfelső szintje, túlnyomórésztlucfenyő alkotja), amely nagy kiterjedésű területeket borít. A hegyközi medencék körül (ahőmérsékleti inverzió miatt) és a hegyek északi lejtőin a fenyőerdők már 600 m magasan is megjelennek. AKelemen-havasokban megtalálható az alpesi övezet is, jellemző növényei:közönséges boróka,fekete áfonya,havasi törpefenyő. A nagy növényzeti övezeteken kívül vannak sajátos növényzetű területek is (ilyenek például a vízpartok közelében az ártéri berkek).[5] A megyében 209500hektár erdő található (ez a megye területének 31,2%-a).[6]
A magyar nemzetiségűek aránya Maros megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 – 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, kék = magyar kisebbség 10 – 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.
Maros megye népességének változása (a megye mai területére számítva):[8]
A megye lakossága az idők folyamán folyamatosan növekedett. 1992 és 2002 között egy 4,7%-os csökkenést lehetett érzékelni, ami valamivel magasabb volt a romániai országos átlag 4,1%-nál. Ennek oka többek között lehet a tragikusfekete március is, ami után igen sok magyar nemzetiségű állampolgár települt át Magyarországra.
Az utolsó, 2021-es népszámlálás során a megyének összesen 518 193 lakosa volt, illetve a népsűrűség 77,2 lakos/km² volt. 253 064 férfi és 265 129 nő lakossal rendelkezett. Maros megye összlakossága Románia lakosságának 2,71%-át tette ki.[9]
Maros megye mezőgazdasági művelés alatt álló területe 4097 km2, ebből 2227 km2 (54,4%)szántó, 1129 km2 (27,5%) legelő, 631 km2 (15,4%) kaszáló, 62 km2 (1,5%) gyümölcsös és 48 km2 szőlő (1,2%). A legfontosabb termesztett növények:búza,kukorica,rozs,cukorrépa,len,kender,dohány,komló.[10]
Fontosabb iparágak: faipar, élelmiszeripar, textilipar, üveg- és kerámiaipar, építőanyagipar, hangszerkészítés (Szászrégen környékén). Szeben megyével együtt Maros megye szolgáltatja a Romániában kitermelt földgáz 50%-át. Sót is bányásznak.
A megye legnagyobb vállalatai árbevétel alapján 2020-ban: E.ON Energie România Rt (energiaszolgáltatás),Azomureș Rt (vegyipar), Delgaz Grid Rt (energiaszolgáltatás), Pharmafarm Rt (gyógyszer-kereskedelem,Koronka),Romcab Rt (kábelgyártás), Kastamonu România Rt (fafeldolgozás,Szászrégen), Hochland România Kft (tejfeldolgozás,Segesvár), Bio Eel Kft (gyógyszeripar), Materom Kft (autóalkatrész-kereskedelem,Maroskeresztúr), Sandoz Kft (gyógyszeripar). Az alkalmazottak száma alapján jelentős cégek még a GST Safety Textiles RO Kft (légzsákok gyártása,Fehéregyháza), Hirschmann Automotive TM Kft (autóipar,Kerelő), Artemob International Kft (bútorgyártás,Szováta).[11]
A turisták számát tekintve Maros megye a 10. Romániában (2023-as adat, abban az évben 473350 személy érkezett hivatalos szálláshelyekre). Ugyancsak 2023-ban 59484 külföldi turista érkezett a megyébe, ezzel a 7. helyen volt a romániai megyék között.[12]
Marosvásárhelytől 12 kilométerre délkeletre található a repülőtér (Vidrátszeg határában).2004-től komoly előrelépések történtek a repülőtér nemzetközivé tételére.2006-tól közvetlen járatot indított aMalév, illetve aWizz Air is.2007 novemberében azonban aWizz Air váratlanul megszüntette marosvásárhelyi járatait és átköltöztetteKolozsvárra. Sajtóközleményükben az állt, hogy a kolozsvári repülőtér infrastruktúrája jobb. Végül2008.május 15-étől ismét visszaköltöztettebudapesti járatait. Sajtóközleménye szerint: „AWizz Air2006 júliusában indította el első járatait Marosvásárhelyről, majd2007 novemberében erdélyi üzemelésétKolozsvárra költöztette. A tapasztalat azt bizonyította, hogy bár a kolozsvári üzemelés összességében sikeres, aBudapest ésErdély közötti forgalom jelentős részeMarosvásárhelyre irányul.”[16] A 2020-2024 közötti időszakban a következő városokba voltak közvetlen járatok:Budapest,Dortmund,London (Luton),Memmingen,Antalya,Gurdaka,Iráklio (az utolsó 3 helyszínrecharterjáratok, a pontos lista évente változhat).[17]
A megyei tanácsot 34 tanácsos alkotja, akiket a helyhatósági választásokon választ meg a megye lakossága. A tanács elnöke2004-2012 közöttLokodi Edit Emőke volt, azRMDSZ színeiben, illetve 2012-tőlCiprian Dobre a Szociál-Liberális Szövetség színeiben, akitől 2016-ban Péter Ferenc (RMDSZ) vette át a posztot.
2024-benPéter Ferenc az RMDSZ színeiben újabb mandátumot nyert a megyei tanács elnöki tisztségében. A táblázat a2024-es választásokon megválasztott megyei tanácsosok pártok szerinti megoszlását mutatja:
AzOsztrák–Magyar MonarchiábanMaros-Torda vármegye foglalta magába a mai Maros megye területének nagy részét (nem létezett Maros nevezetűvármegye). Az új megye első címerét, atrianoni békediktátum után,1921-ben létrehozott, települések nevével és ezek címereivel foglalkozó bizottság hozta létre. Viszont ez a címer a vármegyecímerében található almafát, az arany almákkal ábrázolta.
A megye címere1970.július 25-én változott meg ténylegesen. Egy teljesen új címert fogadott el az akkori megyei tanács, aszocialista hatalom felhivására.A szocialista címer egy pajzsból áll, amely két részre van osztva. A kék hátterű részen amarosvásárhelyiKözigazgatási Palota emelkedik ki. A három kék csík aMarost,Küküllőt és aNyárádot szimbolizálja. A piros hátterű rész pedig a megye gazdaságát ábrázolja. A nagy feszültségű villanyoszlop aradnóti és agyulakutai hőerőművekre utal. A pajzs közepén pedig a szocialistaRománia címere látható.
Maros megye jelenlegi címerét1998.október 15-étől használják hivatalosan.A címer négy negyedre osztott pajzsból áll. Az első negyed amarosfelfalusi történelmi leletekre utal, egy ún. paszományosfibulával, míg a második a történelmi épületekre és erődítményekre. A mérleg a társadalmi igazságszolgáltatás szimbóluma, utalás a lakosok kiegyensúlyozottságára és megfontoltságára, ugyanakkor pedig emlékeztet a kereskedelem szerepére a térségben. A címerben szereplő ezüstös csíkok a megye vízállományának gazdagságát, valamint aMaros,Kis-Küküllő ésNyárád folyókat jelképezik.[18][19]
Marosvásárhely a megye központja, régi vásárváros. A középkorban aszékelyföldiMarosszékhez tartozott, mielőttBethlen Gáborszabad királyi várossá nyilvánította. Manapság középiskolái, több egyetem, kulturális rendezvények, a középkori vár, a rohammentő szolgálat (SMURD), ipari létesítmények hirdetik nevét.
Szászrégen A Görgény-völgye és a Mezőség határán lévő megyei jogú város a Maros bal partján.Szászrégen ésMagyarrégen egyesüléséből jött létre 1926-ban. A középkorban Torda vármegyéhez tartozott. Híres a hangszergyára és a történelmi városközpontja.
Segesvár Nagy-Küküllő partján fekvő megyei jogú város. A középkorban aszász univerzitás része volt. Középkori vára fontos turisztikai központ.
Dicsőszentmárton a Kis-Küküllő mente központi települése. A középkorban Küküllővár birtokának része volt, mint vásártér. Ma ipari központ, környéke neves szőlőtermő vidék.
.svg)
.svg)