Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Marginen(Mărgineni) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Herszény |
| Rang | falu |
| Községközpont | Herszény |
| Irányítószám | 507093 |
| SIRUTA-kód | 41159 |
| Népesség | |
| Népesség | 348 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 450–500 m |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 43′ 52″,k. h. 25° 02′ 46″45.73118,25.04610645.731180°N 25.046106°EKoordináták:é. sz. 45° 43′ 52″,k. h. 25° 02′ 46″45.73118,25.04610645.731180°N 25.046106°E | |
 | |
| Marginen weboldala | |
 | |
.jpg)
Marginen (románul:Mărgineni) faluRomániában,Erdélyben,Brassó megyében.
Fogarastól 13 kilométerre délkeletre, aFogarasi-havasok lábánál fekszik.
Nevének román jelentése „a határon/szélen élők”. Első említése egy 1437-ből keltezettcirill betűs oklevélből való:Мърџиненй. Ez az okmány azonban csak a Bethlen Mihály által azegyházi szláv szöveg román fordításából 1758-ban készített magyar fordításban maradt fenn (az eredeti állítólag 1846-ban, Dănilă Tempea házában égett le), tehát kétes hitelűnek kell tekintenünk.[2] A későbbi századokbanMarzsina/Mardzsina néven fordult elő:Mardsina (1557),Marcsina (1635),Margyna (1733), és majd csak 1750-benMerdsinen. Ezek alapján valószínű, hogy aMărginea (román 'határ, szél') név lehetett az elsődleges és ehhez járult később a lakókra utaló-eni képző. Ag aFogarasföld 1850-es–1870-es évekbeli román közigazgatásában használt latin betűs román hangjelölés magyar átvétele, valós hangértéke /zs/ vagy /dzs/.
Az 1437-es,Tirgovistyében kiállított okirat szerintVlad Dracul mintFogaras vidékénekhűbérura szolgáinak, Urszulnak, Radulnak, Sztán Bérának és Godgyának adományozta. A későbbiekben is mindig Fogaras vidékéhez, majd 1876 után, megszűnéséigFogaras vármegyéhez tartozott. 1635-ben 85jobbágycsaládját, kétmuntyánzsellércsaládját, ötboért és négyszabadost írtak össze benne, és két malma is őrölt. 1722-ben 241 boér és 95 jobbágy családfőt, valamint hét pálinkafőzőt mutattak ki benne, míg 1786-ban 66 zsellér lakta. A Pandrea boércsalád birtokán 1758 előtt jött létreortodox szerzetesi közössége, amelynek 1767-ben még említették kőtemplomát.[3] 1765 és 1851 között azorláti határőrezredhez tartozott. A militarizálás után egész lakosságagörögkatolikus vallású volt az 1870-es évekig, amikor kb. száz lakosa, majd az 1880-as években újabb kb. százötven falubeli tért át azortodox hitre. A gyülekezet 1898-ban épített magának templomot. Az 1900-as években –Nicolae Iorga leírása szerint – erős viszály uralkodott a két felekezet között.[4] 1910-ben a kampánykörúton a faluba látogató Werner Gyulamunkapárti képviselőjelöltet a falusiak haragjával szemben védelmező csendőrök sortüzet adtak le a tömegbe és öt főt megöltek.[5]
1900-ban 907, román anyanyelvű lakosából 678 volt görögkatolikus és 229 ortodox vallású.
2002-ben 291, román nemzetiségű személy lakta, közülük 249 ortodox és 41 görögkatolikus.
Ortodox (korábbangörögkatolikus) temploma 1770-ben épült, belső festése 1791-ből való.
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
