Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Margečan | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Ivanec |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Milorad Batinić |
| Irányítószám | 42240 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 390 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 95,97 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 196 m |
| Terület | 4,22 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 12′ 54″,k. h. 16° 13′ 44″46.215,16.22946.215000°N 16.229000°EKoordináták:é. sz. 46° 12′ 54″,k. h. 16° 13′ 44″46.215,16.22946.215000°N 16.229000°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazMargečan témájú médiaállományokat. | |
MargečanfaluHorvátországbanVarasd megyében. KözigazgatásilagIvanechez tartozik.
Varasdtól 14 km-re délnyugatra, községközpontjától 9 km-re délkeletre aBednja-folyó jobb partján fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban éltek itt emberek. A Bednja völgye felett emelkedő Cukovec, vagy másképpen Gradište-hegyen az i. e. 1300 és i. e. 750 között virágzott urnamezős kultúra településének maradványait találták meg. Ugyanitt a népnyelv által már régóta Gradište-nek (azaz várhegynek) nevezett hegyen egy a johannita lovagrendnek tulajdonított, viszonylag nagy méretű vár maradványai kerültek elő. A legjobb állapotban a hosszirányú erődítmény keleti, alacsonyabb pontján elhelyezkedő négyszögletű torony falai maradtak meg. Az ásatások azonban még nem erősítették meg azt az elméletet, hogy a várat valóban ajohanniták építették. Ezt az is nehezíti, hogy a várról semmilyen történelmi adat nem áll rendelkezésre.
Margečan Szent Margit plébániatemplomát1431-ben említik először Cillei Hermann gróf oklevelében, melyben Gotal Jakab gotaloveci uradalmának határait írja le. Ezután a plébánia több mint 120 évig nem szerepel az oklevelekben.1551-ben említik meg István nevű papját. A településtI. Ferdinánd király1564-ben kelt oklevelében említik"Margychan" alakban. Ebben a király megerősíti a gersei Pethő családot birtokaiban.1650-benIII. Ferdinánd oklevelében melyben birtokokat adományozott Varasd vármegye akkori főprépostjának, Dénes fia Miklósnak a bélai uradalom részeként Margecsán is szerepel. A falu és plébániája az1638-as egyházi vizitáció okiratában található. Eszerint a falu temploma a Pethő család birtokán épült, kőből épített tornya van egy haranggal, fából ácsolt mennyezete és félköríves szentélye van, padozata téglából van kirakva. A templomnak három oltára, körülötte pedig temető volt.
A falunak1857-ben 200,1910-ben 331 lakosa volt.1920-igVarasd vármegye Ivaneci járásához tartozott.2001-ben 115 háztartása és 405 lakosa volt.
 | Bővebben:Margecsan vára |
