Szent Marcellinusz (latinul:Marcellinus), (kb.250 –304.április 26.) volt a 29.pápa a történelem során. Biztos adatokat az ő esetében sem sorakoztathatunk fel.296.június 30-án választotta arómai zsinat akeresztény egyház vezetőjének, és egészen haláláig maradt tisztségében.
Pontifikátusának története gyakran összefolyik elődjének,Kájusznak a történetével, de utódjával,I. Marcell pápa uralkodásával is összefonódik Marcellinusz története. A hagyományok szerint Marcellinusz olyan korban lépett trónra, amikorDiocletianus még nem indította el akeresztények elleni véres hadjáratát. Abirodalom terjeszkedett, és a béke fejlődést hozott a hatalmas ország területén. Az egyház pedig rengeteg embert megtérített.302-ben azonban a császári hatalom szembefordult Marcellinusz egyházával.
Eleinte azt követelték, hogy a keresztény katonák álljanak ki a hadseregből. Később elkobozták az egyház tulajdonát, és az összes könyvet, szent iratot elégették. A végső fokozatban pedig Diocletianus vallásuk megtagadását követelte akeresztényektől. Aki nem engedelmeskedett, meghalt. Ebben a zavaros korszakban apápai hatalom is megingott.
ALiber Pontificalis azt írja Marcellinuszról, hogy Diocletianus tőle is megkövetelte vallása megtagadását, és apápa meg is tagadta kereszténységét, és áldozott a pogány istenek oltárán. Azonban kis idő múlva borzalmas lelki válságba került emiatt, és önként jelentkezett a császárnál, megerősítveKrisztusba vetett hitét. Ekkor több társával együtt vértanúhalált szenvedett. Egy 5. századipüspök,Petilianus feljegyzései szerint Marcellinusz az egyház megmaradt szent iratait és könyveit is kiszolgáltatta a császárnak, aki elégette azokat.
Uralkodása a keresztény egyház egyik legnagyobb erőpróbája volt, hiszen ahit a legfelsőbb rétegeknél is megingott. ALiber Pontificalis alapján304.április 26-án vértanúságot szenvedett, és 25 nappal halála után temették el aVia Salaria menti Priscilla katakombákban. Ünnepétáprilis 26-án tartják.
