Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során.Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segítsmegbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még:A Wikipédia nem az első közlés helye. (2022 októberéből) |
| Mar Saba | |
 | |
| Település | Betlehem |
| Ország |  Palesztina |
| Építési adatok | |
| Építés befejezése | 5. század |
| Építtető | Szabbai Szent Szabbász |
| Elhelyezkedése | |
  Mar Saba Pozíció Palesztina térképén | |
 é. sz. 31° 42′ 18″,k. h. 35° 19′ 52″31.705,35.33131.705000°N 35.331000°EKoordináták:é. sz. 31° 42′ 18″,k. h. 35° 19′ 52″31.705,35.33131.705000°N 35.331000°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazMar Saba témájú médiaállományokat. | |
Szabbai Szent Szabbász Szent Lavra-kolostora, (szírül: ܕܝܪܐ ܕܡܪܝ ܣܒܐ (Mar Saba), arabul: بير مار بابا; Héberül: מנזר מר סבא; Görög: Ἱερὰ Λαύρα τοῦ Ὁσίου Σάββα τοῦ Ἡγιασμένου), egy, aKidron-völgyre való kilátással rendelkezőgörög ortodox kolostor, félútonJeruzsálem és aHolt-tenger között, aciszjordániaiBetlehem kormányzóságban. Mar Saba-t a világ egyik legrégebbi folyamatosan lakott kolostorának tekintik, amely számos ősi hagyományát fenntartja. Az egyik ilyen hagyomány a nők a épületegyüttesbe való belépésének a korlátozása. Az egyetlen épület, amelybe a nők beléphetnek, a főbejárat közelében található a Női torony.
A kolostortSzabbai Szent Szabbász alapította 483-ban, a Kidron-völgy keleti oldalán, ahol – a kolostor saját honlapja szerint – remete Szent Szabbász körül összegyűlt az első 70remete. Később a kolostor átköltözött a szoros szemközti, nyugati oldalára, ahol a Theoktisztosz-templom 486-ban épült fel, amit 491-ben szenteltek fel. A közösség folyamatos növekedése azt jelentette, hogy nem sokkal ezután, 502-ben megépült az Istenszülő Szűz Mária templom, (görögülTheotokosz), hogy a kolostor főtemploma legyen. A Szent Szabbás-Typikon, a Nagy Lavránál alkalmazott és a szent által lejegyzett szabályrendszer végül a szerzetesi élet és a liturgikus rend azon világméretű modelljévé vált, amelyetbizánci rítusként ismernek. Mar Saba volt az otthonaDamaszkuszi Szent János (676–749; arabul: يوحنا الدمشقي), az ikonoklasztikus vita egyik kulcsfontosságú alakjának, aki 726. körül leveleket írt a bizánci császárnak azikonok (Krisztus vagy más keresztény vallási alakok képei) tiszteletének tilalma tárgyában. János magasrangú pénzügyi tisztviselőként dolgozottAbd al-Malik omajjád kalifa szolgálatában; végül magasabb elhivatottságot érzett, és aJúdeai-sivatagba vándorolt, ahol szerzetessétonzírozták, és a Mar Saba kolostorban hieromonkká (szerzetespap) szentelték. Szent János holtteste a kolostor alatti barlangban lévő sírban fekszik.
Az ókori források egy arab támadást írnak le a kolostor ellen 797-ben, amely húsz szerzetes lemészárlásához vezetett. Mar Saba volt az otthona a híres grúz szerzetesnek és Ioane-Zosime szerzetesnek és írnoknak, aki 973. előtt aSzent Katalin-kolostorba költözött, és magával vitt többpergamenkéziratot.
A kolostor akeresztes lovagok által alapított katolikusJeruzsálemi Királyság fennállása alatt megőrizte jelentőségét.
1504-ben a palesztinai szerb szerzetesközösség, amelynek székhelye a14. századi Szent Mihály arkangyal-kolostor volt, megvásárolta abeduin portyák miatt akkoriban elhagyott Mar Sabát. A szerbek az1630-as évek végéig ellenőrizték a kolostort, és azorosz cártól kapott jelentős pénzügyi támogatás lehetővé tette számukra, hogy ajeruzsálemi görög pátriárkától, a kolostor névleges felügyelőjétől félig függetlenül irányítsák a kolostort (a patriarchátus nagy bosszúságára). A szerbek Mar Saba feletti ellenőrzése lehetővé tette számukra, hogy fontos szerepet játsszanak a jeruzsálemi ortodox egyház politikájában, gyakran az arablaikusok és papok oldalára állva a püspökséget uraló görögök ellen. A kolostor szerb uralma végül az1600-as években szűnt meg, amikor a kolostor hatalmas eladósodásba került a kolostor hatalmas építési programjának és azOroszországtól kapott pénzügyi támogatás elvágásának azűrzavaros idők kitörése miatti egyidejű kombinációja miatt. A szerbek kénytelenek voltak eladni a kolostort a jeruzsálemi pátriárkának, hogy kifizessék adósságaikat.
Manapság körülbelül 20 szerzetes él az épületegyüttesben.
 | Ez atemplomról, vallási vagy szakrális építményről szóló lap egyelőrecsonk (erősen hiányos).Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |