A világon elsőként kialakult ipari nagyváros. Sokak szerintNagy-Britannia második legfontosabb városaLondon után, bár ezért a titulusértBirmingham is versenyez. Művészeti, média- és üzleti központ.
Neve az ókori rómaiMancunium névből származik, amihez hozzátapadt aceaster szó (a „tábor” jelentésűlatincastra szóból). A Egyesült Királyság közigazgatásában Manchester „metropolitan borough”, azaz nagyvárosi önkormányzat és „city” státusszal rendelkezik. A város lakossága 437 ezer (2004), de Nagy-Manchester, a nagyvárosi vonzáskörzet2 284 093 lakosú.
Greater Manchester a manchesteri nagyvárosi kerületből áll és a környező önkormányzatokból: Trafford, Tameside, Salford, Wigan, Bolton, Bury, Oldham, Rochdale és Stockport.
Manchester egy tál alakú terület belsejében helyezkedik el. Északon és keleten a Pennine mocsarak határolják, délen aCheshire síkság. A városközpont az Irwell folyó keleti partján fekszik, a Medlock folyó és az Irk folyó torkolatának közelében. A város déli részén folyik keresztül aMersey folyó. A város jó része, különösen délen lapályos és a magas épületekből kitűnő kilátás nyílik a mocsarakra. Földrajzi adottságai – éghajlata, a tengerpart, a vízerő és a széntartalékok közelsége – alapvetően nyomtak a latba, amikor Manchester a világ első ipari nagyvárosává alakult.
Sokan nedves, esős városnak tartják, pedig az éves átlagos csapadék nem több 809 milliméternél. Ez kevesebb mintPlymouth,Cardiff ésGlasgow csapadékszintje. Sokkal kevesebb esőt kap, mintNew York (1200 mm), csapadékszintjét inkábbRómáéval lehetne összehasonlítani. Ugyanannyi eső azonban, mint ami Rómában percek alatt hullik, Manchesterben órák alatt esik le.
Manchester környéke aRómai Birodalom előtti időkben is lakott volt. Abrigantesek elleni hadjárata során Agricola római hadvezér ideiglenes erődítményt húzatott fel az Irwell keleti partján, Mancuniumot. Ezt később többször átépítették és fontos csomóponttá vált a Chester ésYork közti, illetve az észak felé tartó út találkozásánál. Civil település,vicus is tartozott hozzá. Az erőd északi kapuját at eredeti helyén helyreállították, a fal egy részével együtt. (A Castlefield kerületben találhatók, a Deansgate végénél.)
Az erődöt a középkorban elhagyták és a település az Irwell és az Irk folyók összefolyásához költözött. A középkorban egy megerősített majorsági ház is állt itt. A ház ura, Thomas De La Warre, aki pap volt,1422 körül az egyháznak adományozta a házat papok képzése céljára és elkezdte egy templom építését. A ház ma a Chetham Zeneiskola (Chetham's School of Music) a templom pedig a manchesteri katedrális (Manchester Cathedral)
A14. században Manchester betelepültflamand szövők közösségévé vált, ez volt a helyi ruha manufaktúra alapja.
Areformáció idején Manchester márLancashire fontos városa volt, ahol – talán alondoni textilkereskedelmi kapcsolatok miatt – itt is elterjedt apuritanizmus és a nonkornformizmus.1642-ben Lord Strange megpróbálta megszerezni egy fegyverraktárat a király számára. Az ellenállás közben elesett Richard Percival állítólag azangol polgárháború első áldozata volt. Lord Strange visszatért, hogy megostromolja a várost, de nem járt sikerrel.
1745-ben Charles Edward Stuart áthaladt a városon útban Derby felé. A későbbi visszavonuláskor manchesteri katonákat hagytak helyőrségkéntCarlisle-ben, akik megadták magukat a brit hadseregnek.
A18. század első évtizedébenDaniel Defoe a "legnagyobb faluként" írta le Manchestert. Azipari forradalom a 18. század utolsó negyedében formálta nagyvárossá a vásárvárost. Nedves éghajlata ideális volt a gyapotfeldolgozáshoz. A fonásban és szövésben használt gőzgépek elterjedtével a gyapotipar gyors fejlődésnek indult a régióban (például a Quarry Bank Mill nevű cheshirg-i gyár Styalban). Ugyanakkor fontos elosztási központtá is vált és egyre nagyobb raktárak épültek itt.
A Duke's Csatorna – vagy ahogy gyakran emlegetik, a Bridgewater Csatorna –,Nagy-Britannia első mesterséges belső víziútjának építése felgyorsította a fejlődést, mert így nagy mennyiségű olcsó szénnel lehetett ellátni az ipart. A város gyors fejlődéséhez hozzájárult aLiverpool-Manchester vasút, a világ első személyszállító vasútjának megnyitása is.
Manchester gyorsan a világ egyik legfontosabb ipari központjává és első ipari társadalmává vált. A változás sebessége és mértéke sokak számára megdöbbentő és félelmetes volt. Új ideák – (szabadkereskedelem,laissez-faire) terjedtek el, új társadalmi csoportok születtek, vallásos szekták és munkásszervezetek. A város Európa minden pontjáról vonzott okulni vágyó látogatókat, akik azt gondolták, "amit ma tesz Manchester, holnap azt teszi a világ".
Manchester lakossága robbanásszerűen megnőtt, mert a vidékről, sőt a brit szigetek távolabbi pontjairól is egyre többen költöztek ide a megnyíló új lehetőségeket keresve. Különösen Írországból és különösen az1840-es évek Burgonya Éhínsége idején. Az ír hatás ma is erős és minden márciusban Manchesterben rendezik meg a világ egyik legnagyobbSzent Patrik napi ünnepségét. Becslések szerint Manchester és Salford lakosságának legalább 35%-a ír eredetű. Nagy számban érkeztek zsidó bevándorlók is Közép- és Kelet-Európából. Salfordot és Prestwichet is beleértve ma mintegy 40000 zsidó él itt. Érkeztek ide az egyiptomi gyapotkereskedelemben érdekeltlevanteiek, németek és olaszok is. A19. század végére Manchesterkozmopolita várossá vált.
Az elmúlt két évszázadban Manchester a radikális és reformista politika fontos központja volt. Emlékezetes eseménypeterlooi mészárlás néven ismertté vált konfliktus1819.augusztus 16-án, amikor a helyi magisztrátusok kivezényelte lovasság legalább 11 embert megölt és több mint négyszázat megsebesített a parlamenti reformot követelőHenry Hunt szónoklatára összesereglettek közül. A Szent Péter mezején(St Peter’s Field) történt vérontás azért kapta a "Peterloo" nevet, mert az egyik áldozat awaterlooi csata egy túlélője volt. A mészárlás a következő években minden reformkövetelés hivatkozási pontjává vált.
Manchesterben tartották első kongresszusukat a britszakszervezetek,1868.június 2. ésjúnius 6. közt. A városnak fontos szerepet volt a brit Munkáspárt (Labour Party) és a szüfrazsett mozgalom létrejöttében is.
Manchester aranykora a19. század utolsó negyede volt. A város sok nagy középülete – köztük a Városháza – épült ekkor. Ebben az időszakban ásták a 36 mérföld hosszú mély Manchester Hajócsatornát Salfordtól aMersey folyóig, ami lehetővé tette, hogy óceánjáró hajók is eljussanak a manchesteri dokkokig. A salfordi dokkok egészen 1970-ig működtek, bezárásuk munkanélküliség-hullámhoz vezetett a régióban.
Amásodik világháború alatt Manchester fontos nehézipari centrum volt, itt dolgozott például az Avro (ma BAE Systems), amely számtalan repülőgépet gyártott a királyi légierő, aRAF számára, melyek közül a leghíresebb azAvro Lancaster bombázó volt. A várost számos alkalommal bombázta a németLuftwaffe. Különösen az1941-es karácsonyi támadás, a "Christmas Blitz" okozott nagy károkat, elpusztítva a történelmi városközpont nagy részét és súlyosan megrongálva a katedrálist.
1974-ben Manchester kivált Lancashire megyéből és létrejött a manchesteri nagyvárosiborough.
1996.június 15-én, szombaton 11 óra 20-kor azIRA nagy bombát robbantott a belvárosban. Senki sem halt meg, de több mint 200-an megsebesültek, az épületekben pedig nagy károk keletkeztek. A szükséges helyreállítás, ami még 2006-ban is folyt, a városközpont jelentős átalakítását indította el. A robbantás óta, többek közt a 2002-ben itt rendezett 17. Nemzetközösségi játékoknak is köszönhetően, a belváros jelentősen megváltozott. Az1960-as években épült részek közül sokat teljesen lebontottak, vagy üveg és acélelemek használatával modernizáltak. A 2006-ban befejezett, 168 méter magas, 47 emeletes Beetham torony Európa legmagasabb lakóépülete, alsó 23 szintjét a Hilton Hotel, felső 24 szintjét magánlakosztályok foglalják el. A toronyházat eredetileg 171 méter magasra tervezték, de a helyi szélviszonyok miatt ebből le kellett venni.
Nagy-Manchester nagyvárosi megye, amely körülveszi Manchester Cityt. Manchester Cityt is beleértve Nagy-Manchester 10 nagyvárosi önkormányzata van (angolul "borough"), mindegyik külön tanáccsal. Bár ezeknek a tanácsoknak gyakran kell együttműködniük, teljesen függetlenek egymástól.
Manchester City öt egyéni választókörzetből ad képviselőt a brit parlamentnek. A választókerületek, a jelenlegi (2006) képviselők (zárójelben a pártjuk, MP=parlament tag):
Manchester Central – Tony Lloyd MP (Labour)
Manchester, Blackley – Graham Stringer MP (Labour)
Manchester az észak egyik fő kiskereskedelmi központja. Két nagy bevásárlóközpontja van, a város közepén a Manchester Arndale Centre és Traffordban a Trafford Centre. A városközpontban számos kisebb bevásárlóközpont van. A központi vásárlónegyedbe majdnem lehetetlen közúton bejutni, a gyalogos megközelítés ajánlott. A bevásárlónegyed központja a Market Street sétálóutca.
Bury kedvelt bevásárlóközpontja a Millgate Centre. Bár nem nagy alapterületű, ugyanúgy megtalálhatók benne az alapvető üzletek, mint például az Arndale-ben vagy a Trafford Centre-ben.
Nagy-Manchesterben több mint százezer egyetemista lakik. AManchesteri Egyetem (University of Manchester), Manchester Metropolitan University (Manchesteri Nagyvárosi Egyetem) és a Royal Northern College of Music (Királyi Északi Zenei Főiskola) egyetemi várost alkot a városközpont déli részében, az Oxford Road körül. Nagy-Manchesterben találhatók még a University of Bolton a University of Salford és a University Centre Oldham egyetemek.
Barton Aerodrome, a világ egyik legrégebbi repülőtere még ma is működik. Nagyhelikopterforgalma van , füves kifutópályái kisrepülőgépeket fogadnak. Itt van a világ legrégebbi légiirányító-tornya is.
MintLondonnak, Manchesternek is van körgyűrűje, az M60 autópálya (UK) M60. Londontól eltérően ez keresztülvág Nagy-Manchester jó részén, jó összeköttetéseket biztosítva.Stockporttól számolva 27 lehajtója van.Manchester fontosabb közúti összeköttetései: M56, M6, M61, M62 és az M66. Legtöbbjük össze van kötve az M60-nal.
Manchester legforgalmasabb vasútállomása belülről, aPiccadilly.
Az1830-ban megnyitott Manchester–Liverpool vonal a vasúti személyszállítás szülőhelye. Ötven évvel később a várost már számos állomás és terminál vette körül, de a terminálok közül a legtöbbet az 1960-as években készült Beeching jelentést követően észszerűsítési okokból bezártak.Ma a Manchester Victoria és a Manchester Piccadilly működik. A Virgin Trains a Manchester Piccadillyről indítlondoni gyorsjáratokat, amelyeknek menetideje mintegy 135 perc.
Manchesterben többször is kudarcba fulladt az a törekvés, hogy a londonihoz hasonló metróközlekedést építsenek ki. A fő vasútállomásokat összekötő "Picc-Vicc" alagút ásását például el is kezdték az 1970-es években, de aztán abbahagyták a költségek miatt és mert a pletykák szerint "földalatti akadályok" merültek fel, talán az atomháború esetére épített földalatti alagút- és bunkerrendszer.
A városi és városközeli övezetek közlekedését jelentős vasúti hálózat is segíti, amelyben szerepel többek közt Ashton-under-Lyne, Bolton, Oldham, Stockport és Wilmslow.
Manchester népszerű és csúcsidőben zsúfolt villamoshálózatát Metrolink néven ismerik. A villamosok a városközpontot Altrinchammel, Ecclesszel és Buryvel kötik össze, 6-12 percenként járnak, és évente 20 millió utast szállítanak.
Jó tudni: a Metrolink jegyet előre kell megváltani az automatákból. Az automaták érmét, bankjegyet és bankkártyát – hitelkártyát egyaránt elfogadnak. Aznapra szóló vonatjeggyel, ha szerepel rajta metrolink állomás vagy a "Manchester Stations", lehet utazni bizonyos állomásokra külön jegy nélkül is. Sokat lehet spórolni, ha oda-vissza (return) jegyet veszünk.
Manchester és környéke nagy autóbuszhálózattal rendelkezik, buszkapcsolat van minden várossal és faluval a környéken. Busztérképek és információk a GMPTE (Public Transport for Greater Manchester) oldalán találhatók[1].
Az ipari forradalom egyik öröksége a nagycsatornahálózat: a Manchester, Bolton & Bury csatorna, a Rochdale csatorna, a Manchester Ship csatorna, amely tengeri összeköttetést biztosít, a Bridgewater csatorna, az Ashton csatorna és a Leeds & Liverpool csatorna leigh-i ága. Ma a legtöbbet a csatornák közül már csak rekreációs célokra használják.
Manchestert és környékét számos mesterséges tó látja el vízzel, amelyeket a város körüli korábbi kis folyókon építettek. Néhány esetben ezek a tavak láncolatot alkotnak, mint Longdendaleben.A múltban a város "víznyomásos" elektromos ellátással rendelkezett, a modern elektromos hálózat elődjével. Manchesterben voltNagy-Britannia első szennyvízcsatorna-rendszere, amely még ma is létezik. Ez a rendszer lehet azonban az egyik fő oka, hogy Manchesternek nincs földalatti vasút (metró) hálózata.
