Egyik sziget területe sem nagyobb 13 km²-nél. Összterülete 298 km², így csak kicsit nagyobb mintSzeged közigazgatási területe. A szigetvilágotMarco Poloaz Indiai-óceán virága névre keresztelte.
A szigetország az1970-es évek óta egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált, amely egyre nagyobb jólétet hoz az ország lakóinak, ugyanakkor környezeti és társadalmi problémákat is okoz.
A szigetállamot kritizálják azemberi jogok és avallásszabadság helyzetét illetően. Azalkotmánya és törvényei megkövetelik, hogy minden állampolgármuszlim legyen, és minden állami intézményben és független szervezetekben betöltött magas szintű pozícióhoz megkövetelik, hogy az egyénnek aszunnita iszlámot kell követnie.[7]
A szigetek nem emelkednek 2,5 méternél magasabbra a tengerből, és a szárazföldi területének 80%-a legfeljebb 1 méterrel van a tengerszint felett.[8] Az alacsony tengerszint feletti magasság miatt a szigetek létét aglobális felmelegedés miatt atenger elnyelése fenyegeti.[9]
A magyar nyelvben, miként jó néhány másik nyelvben használtmaldív megnevezés eredete nem egészen tisztázott. Származhat aszingalézmālā dvīpa (fűzér sziget)[10] vagy aMaala Divaina (Nyaklánc-sziget) szavakból is.[11] A lakosság önelnevezése aDhivehin is annyit teszszigetlakó.[12]
Egyéb magyarázati lehetőség aMahavamsza nevű régi ceyloni krónikában található, ahol a szigeteketMahiladiva névvel illetik, s ami annyit tesz, aNők szigete, ám az is lehetséges, hogy a szigetekpáli nyelvű elnevezésének, a Koszorú-szigetnek a félrefordításáról van szó.
A Colby College professzora, Jan Hogendorn aszanszkritmālādvīpa (szigetkoszorú) szóból eredeztette a Maldív-szigetek nevét.[13]
A Maldív-szigetek az Indiai-óceánon található, 19 szigetcsoportból álló lánc, délnyugatra Indiától ésSrí Lankától. Észak-déli irányban kb. 800 km hosszan nyúlik el kicsivel azEgyenlítőn túlra.
Legmagasabb pontja a déli részén fekvő Addu-atollon található (Vilingili-sziget), amely 2,3 m-re emelkedik a tengerszint fölé.[14]
A Maldív-szigetek korábbanAfrika ésAusztrália között félúton helyezkedtek el, de a földmozgások hatására a mai Afrika, India, valamint Ausztrália és azAntarktisz széthasadtak. A törésvonal mentén feltörő lávából tenger alatti hegységek alakultak ki, amelyet a korallok formáltak. A kialakult korallépítményekből szigetek alakultak ki, így jött létre a Maldív-szigetek.
Érdekesség, hogy aGuinness Rekordok Könyve szerint ebben az országban található a legalacsonyabban fekvő legmagasabb pont, tekintettel arra, hogy a Maldív-szigetek legmagasabb pontja mindössze 2,4 m tengerszint fölött.
Aglobális felmelegedés egyik hatása atengerszint-emelkedés, mely a szigetcsoportot veszélyezteti.Tuvalu,Carteret-szigetek és aBarbados is hasonló problémákkal küzd. 2009. október 17-én a kormány az óceánban, a víz alatt tartotta a kabinetülését, ezzel híva fel a figyelmet arra, hogy ha a jelen tendencia folytatódik, akkor nemsokára el fog tűnni az országuk.[15]
A szigeteken – elhelyezkedésüknek megfelelően –trópusi éghajlat uralkodik. A hőmérséklet többnyire csak éjszaka csökken 25 °C alá.
Az időjárást kétfélemonszun befolyásolja: a délnyugati monszun májustól októberig tart, az északkeleti monszun novembertől áprilisig tart. A délnyugati monszun júniusban és júliusban általában szelet és intenzívebbcsapadékot hoz.
Kb. i. e. 500 körül Dél-Indiából indoárják vándoroltak be, akik benépesítették a szigeteket. Abuddhista vallást gyakorolták. Őket a malájok és a szingalézek követték, majd a12. század közepén arab és perzsa kereskedők jelentek meg, akik a szigeten egy szultanátust alapítottak és bevezették aziszlám vallást.1558-ban a portugálok foglalták el, akiket németalföldiek, franciák és angolok követtek a szigeteken.
1932-ben a Maldív-szigetek III. Sultan Mohammed Shamsudeen-től megkapja elsőalkotmányát.
Amásodik világháború idején a nagyobb szigeteken angol haditámaszpontokat, valamint1942-ben a Gan-szigeten egy katonai repülőteret hoztak létre.
1953 januárjátólköztársaság lett, amelynek elnöki posztját a szultán egyik rokona töltötte be. Egy népszavazást követően1954-ben ismét bevezették a szultanátust, ahol Mohammed Farid Didi lett a szultán.
1965-ben elnyerte függetlenségét, majd1968-ban az ország – az Alkotmány megváltoztatásával – elnöki köztársaság lett. Ezzel végetért Didi szultán uralma. A kormányfő Amir Ibrahim Nasir lett.
A britek1973-ban végleg elhagyták a szigeteket, mert a katonai repülőterekre vonatkozó használati jogosultságuk lejárt.
1988 novemberében maldív-szigetiek egy csoportjasrí lankaitamil zsoldosok segítségével államcsínyt szervezett. A kormány segélykérésére 1988. november 3-án éjszaka az indiai légierőAgrából egy ejtőernyős zászlóaljat szállított megszakítás nélküli 2000 km-es repüléssel a Maldív-szigetekre. Az ejtőernyősök órákon belül helyreállítottákMaléban a kormány uralmát. A rövid, vértelen hadműveletben az indiai haditengerészet is részt vett.
2004. december 26-án az indiai-óceáni földrengést követőcunami nagy károkat okozott. A teljes kár meghaladja a 400 millió dollárt, a GDP 62%-a volt. A legmagasabb árhullám a jelentések szerint meghaladta a négy métert.
A törvényhozó hatalmat az egykamarás parlament, az 50 tagú Polgárok Gyűlése (Madzslisz) gyakorolja, melynek 42 tagját választják. Közülük 2 fő Malé, 2 fő pedig a 20 atoll képviselője. Nyolc képviselőt a köztársasági elnök nevez ki. A mandátumot mind a választott, mind a kinevezett képviselők 5 évre kapják.
A végrehajtó hatalom a parlament által titkos szavazással 5 évre választott köztársasági elnök kezében van, a választást népszavazással is megerősítik. Az elnök a parlamentnek felelős Kabinet segítségével kormányoz. A 20 atoll élén a köztársasági elnök által kinevezett egy-egy vezető (verin) áll; s az atollok közigazgatására külön minisztériumot szerveztek.
Igazságszolgáltatása aziszlám joggal áll összhangban. Bírósági szervezeti rendszere élén álló Felsőbíróságát 1980-ban alapították.
AFreedom House 2024-es jelentése a »részben szabad« csoportba sorolta az országot.[16] A legjelentősebb problémák akorrupció, avallásszabadság hiánya, a visszaélések, továbbá anőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmód.[17]
Számos alapvető emberi szabadság a 2020-as évek elején is korlátozott.[16] A maldív újságírásra hatással vannak a korlátozó jogszabályok, a zaklatás és az állami tulajdonú szervezetek befolyása.[16] A Legfelsőbb Bíróság korábban is beavatkozott politikai ügyekbe, a politikai érdekeknek megfelelően járt el.[16]
Az előzetes letartóztatás gyakori, 2024-ben az országban fogva tartottak közel 30 százalékát teszik ki. Sokakat rendkívül hosszú ideig tartanak előzetes letartóztatásban a nyomozás és a tárgyalási folyamatok késése miatt.[16]
A korbácsolás és a testi fenyítés egyéb formái engedélyezettek egyes bűncselekmények esetében, és a gyakorlatban korbácsolási ítéletet hoztak olyan bűncselekményekért, mint például a házasságon kívüli szex.[16]
A hátrányos helyzetű lányokat és nőket aránytalanul sújtják az olyan bűncselekményekért járó büntetések, mint aparáznaság és a házasságtörés, amelyek asaría (iszlám jog) értelmezéséből származnak.[16] Többek között a házasságra és a válásra vonatkozó szabályok mellett a női állampolgárok nem házasodhatnak nem muszlim külföldiekkel.[16]
A vendégmunkás munkavállalók, akik a lakosság körülbelül egyharmadát teszik ki, eltérő bánásmódban részesülnek az állami hatóságok részéről, és nehezen férnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz.[16] A vendégmunkások szabad mozgását korlátozzák, és gyakran a munkáltatók visszatartják az útlevelüket, még akkor is, ha ez a gyakorlat illegális.[16]
A vallásszabadság erősen korlátozott a Maldív-szigeteken. Aziszlámállamvallás, és az alkotmány lehetővé teszi a jogok és szabadságok korlátozását az iszlám védelme érdekében.[16] Egyes törvények kriminalizálják a vallás kritikáját, és a nyilvános prédikációhoz engedély szükséges. A nem muszlim külföldiek csak a magánéletben tarthatják vallásukat.[16]
Aszekularista írók és a lelkiismereti szabadság szószólói különböző csoportok halálos fenyegetéseivel szembesülnek.[16]
A Maldív Köztársaság 26 atollja összesen 1192 szigetre és 20 kerületre van osztva. Atollvezetők irányítanak, akiket az elnök választ. Male főváros a kormány irányítása alatt áll.
A lakosság a Dél-Ázsiából bevándorló dravidák, szingalézek és arabok, az Afrikából ideszármazott feketék, és a Madagaszkárról ideérkezett malgasok keveredéséből jött létre.[18]
A Maldív-szigetek gazdasága elsősorban a turizmus, a halászat és a hajózás tevékenységein alapul. Egyes gazdasági ágak, különösen a turizmus, rövid idő alatt felfejlődtek.
Egy-egy szigeten 200-300 ember lakik, a szigetek önellátóak, így csak a főbb élelmiszereket, a rizst és a teát importálják Indiából.
A korallok mészkövet biztosítanak, amelyet építőanyagként használnak fel. A Maldív-szigetek évesGDP-jének mintegy 30 százalékát alkotják a felső kategóriás idegenforgalmi szolgáltatások nyújtásából származó bevételek.[19]
Főbb gazdasági ágak: turizmus, halfeldolgozás, hajóépítés, kókuszdió feldolgozás, kézművesipar, szőtt szőnyegek készítése, korallkitermelés és homokbányászat.[8]
2017 a foglalkoztatottak 69,5%-a szolgáltatásokban, 22,8% az iparban, 7,7% a halászatban és a mezőgazdaságban dolgozott.[8] 2015-ben aGDP 81%-át a szolgáltatások adták, az ipar 16%-át.[8]
A fő kultúrnövény a kókuszpálma, évi 13-15 ezer tonna kókuszdiót termelnek, melyet élelmiszerként hasznosítanak és exportálnak is.Az állattenyésztés jelentéktelen.A halászat – különösen atonhal, atőkehal és abonító – a gazdaság rendkívül fontos ága.
A pálmafákat rengeteg dologra hasznosítják: olaj, cukor, ecet, tüzelőfa, kötél, csónak és házak építőanyaga.
Az ipari termelés szerény mértékű és a fővárosban összpontosul. Főként a hal- és kókuszfeldolgozásra, rizshántolásra, olajütésre koncentrálódik. Az általánosan elterjedt kézműipar főleg csónak- és halászháló-készítéssel foglalkozik.
A szigetek közötti kapcsolatot a hajózás biztosítja. Szerény kereskedelmi flottával (kb. 60 hajó 85 000 BRT űrtartalommal) rendelkezik. Külkereskedelme erősen deficites, az import értéke (185 millió USA dollár) cirka a triplája az exporténak (59 millió USA dollár). A kivitel főbb tételei: 83% hal és halkonzerv, 10%kókuszdió éskopra. A behozatal 49%-a fogyasztási cikk, 25%-a gép, 10%-a kőolajtermék.[mikor?]
Jelentősebb külkereskedelmi partnerek 2017-ben[8]:
Import: Egyesült Arab Emírségek 17,1%, India 13,5%, Szingapúr 13,3%, Kína 10,8%, Srí Lanka 6,7%, Malajzia 6%, Thaiföld 4,5%
Export: Thaiföld 42,8%, Srí Lanka 8,7%, Banglades 6,4%, Franciaország 6,2%, USA 6,1%, Németország 5%
Az egykori agrárország gazdaságának kiemelkedő ágazata ma már az idegenforgalom. Az egyenletesen meleg klíma, a tiszta levegő és víz, a jó fürdőzési lehetőségek a lakosság számát meghaladó külföldit vonzanak. A GDP 60%-a az idegenforgalomból származik.
A hivatalos vallás aziszlámszunnita ágazata. Ennek ellenére az iszlám előttianyaistennő tisztelete is megmaradt.
Az iszlám szerinti imaidők: napfelkelte előtt 1 órával; délben; délután 3:30 körül; naplementekor; kora este. Ezekre az időpontokra amudhim hívja fel a figyelmet, aki manapság a tévében jelzi az ima idejét a hívőknek, ilyenkor a műsort megszakítják. Az üzletek és hivatalok az imák idején 15 percre bezárnak.
Az egy holdhónapig tartóRamazán ünnepe(másholRamadán néven ismert) minden évben más időpontban kezdődik, mivel egy bizonyosújhold feltűnéséhez igazodik. A Ramazán ideje alatt a hívőknek napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, dohányozni és nemi életet élni. Az evés és ivás tiltása alól mentesülnek a kisgyerekek, aterhes vagymenstruáló nők és az úton lévők. Ez az időszak a nem hívők számára is megterhelő, mert (a nyaralóhelyeken kívül) napközben zárva vannak a teázók és kávéházak, a hivatalok rövidebb munkaidőben vannak nyitva. A látogatók számára kerülendő az evés, ivás, dohányzás a nyilvános helyeken, illetve az ünnep résztvevői jelenlétében, mivel mindezek sértők a számukra. Sok helyen bőséges reggeliket rendeznek napfelkelte előtt, vagy késő esti vacsorát tartanak. A Ramazán vége, aKuda Eid nagy ünnepnek számít.[20]
A maldív konyha hagyományosan három alapanyagra hagyatkozik:kókuszdió,hal éskeményítő. A kókuszdió belét lereszelik, a kinyert kókusztejet sajtolják vagy pedigétolajat készítenek belőle. Népszerű nemzeti étel a reggelire fogyasztottmas huni, amely tonhalból, hagymából, reszelt kókuszdióbélből és erőspaprikából készül. A kókusztejet curryhez és több más alapvető ételhez is adagolják.[21]
Meghatározó, sőt mi több létfontosságú a halászat. A legfőbb halfajta atonhal, melyet szárítva vagy frissen esznek. Az étrendben ezenkívül még egy sor másik halfajta is szerepel, s különböző ételekhez szolgálnak alapanyagként. Kereskedelmi forgalomban a tonhalat gyakran árulják szárított forgácsformában.
A keményítőket rizsből vagy növényi gumókból (édesburgonya,taró,tápióka) nyerik ki és liszthez keverik. A gumós növényeket sokszor fogyasztják főzve.
A zöldségfélékből a legfontosabbak asütőtök,padlizsán,spárgatök, kígyóuborka, főzőbanán és bizonyos falevelek.
Az utóbbi években rohamosan fejlődött a turizmus, 2006-ban a nemzeti össztermék 30%-át adta.[22]
A nyaralóhelyek többsége a hivatalos időhöz képest 1 órával előbbre állított órákat alkalmaz. A felsőrész nélküli fürdőzés vagy a meztelenség tilos. A fürdőhelyeken kívül tiltott az alkohol és a disznóhús fogyasztása.[20]
↑Hogendorn, Jan and Johnson Marion (1986): The Shell Money of the Slave Trade. African Studies Series 49, Cambridge University Press, CambridgeISBN 0521541107. 20–22. o.
↑P.E.P Deraniyagala in Senarat Paranavitana; Leelananda Prematilleka; Johanna Engelberta van Lohuizen-De Leeuw (1978). Senarat Paranavitana Commemoration Volume. Brill.ISBN 978-90-04-05455-4. 52. o.
↑Wilhelm Geiger (1911): Máldivian Linguistic Studies, Journal of the Ceylon Branch of the Royal Asiatic Society 27 (Colombo). 149–152. o.
↑Hogendorn, Jan−Johnson, Marion (1986): The Shell Money of the Slave Trade. African Studies Series 49, Cambridge University Press, CambridgeISBN 0521541107. 20–22. o.
↑Xavier Romero-Frias: The Maldive Islanders, A Study of the Popular Culture of an Ancient Ocean Kingdom. Barcelona 1999,ISBN 84-7254-801-5
↑Ministry of Tourism and Civil Aviation. „Tourism Year Book 2007”, 2007. november 26.. [2008. november 21-i dátummal azeredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. február 4.)
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
.svg)
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
