Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
 | Ez a szócikk vagy szakaszlektorálásra, tartalmi javításokra szorul.A felmerült kifogásokata szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek).Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
| Malév | |
 | |
 | |
| Ország | Magyarország |
| Jogi forma | zártkörűen működő részvénytársaság |
| IATA: MA ICAO: MAH Hívójel: MALÉV | |
| Adatok | |
| Alapítás | 1946.március 29. |
| Megszűnés | 2012. február 3. 6:00 (Az IATA visszavonta a repülési jogát.) 2018. június 6. (Cégjegyzékből a vállalat törölve.) |
| Leányvállalatok | Aeroplex |
| Szövetség | oneworld |
| Bázisrepülőtér | Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér |
| Flotta mérete | 23 (a leálláskor) |
| Flotta repülőgép típusa |
|
| Úti célok | 50 (a leálláskor) |
| Törzsutas klub | Duna Club |
| Székhely |  Budapest |
| Vezető | Limburger Lóránt (mb. vezérigazgató) Berényi János (elnök) |
| Légiszövetség | Oneworld |
 AWikimédia Commons tartalmazMalév témájú médiaállományokat. | |
AMalév(Magyar Légiközlekedési Vállalat) (IATA kódjaMA,ICAO kódjaMAH, hívójeleMalev)közép-európai légi fuvarozó vállalat,Magyarország nemzeti légitársasága volt 1946 és 2012 között. A Malévbetűszó aMagyarLégiközlekedésiVállalat cégnévből ered.
IgazgatóságaBudapesten, bázisrepülőtere aBudapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér volt. 2012 elején 23 lízingeltrepülőgéppel rendelkezett.
A Malév 33 országban képviselte magát képviseletek és vezérügynökök útján.[forrás?] A légitársaság járatain 2010-ben több mint 3 millió fizető utas repült. Ugyanebben az évben elnyerte a legjobb kelet-európai légitársaságnak járóWorld Airline Awards díjat.[1]
2012. február 2-án a Fővárosi Bíróság csődvédelem alá helyezte a céget, aminek hatására február 3-án a partnerek és a repülőterek csak azonnali fizetés esetén biztosítottak volna szolgáltatást, így a Malév leállította az üzemszerű működést, nem indított járatokat.[2] Több gépet a cég tartozása fejében külföldön visszatartottak.
2012. február 3-án 6:00-kor a Malév hivatalosan is felfüggesztette a repülési tevékenységét, a bejelentés utáni órákban pedig számos külföldi hírportál (többek közöttBBC, AFP,USA Today) közölt elemzéseket a Malév összeomlásához vezető lehetséges okokról.[3][4][5]
A Malév utolsó járata az MA745-ös járatszámúHelsinki–Budapest útvonalat repülőBoeing 737-es volt, amely Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten.[6] Az utolsó Malév gép, egy HA-LNA lajstromjelűBombardier CRJ200ER, 2017. november 29-én repült el Budapestről. AzElena becenevű Malév gépet, amely évekig állt darabokban a Ferihegyi repülőtér raktáraiban, s az Aeroplex – az egykori Malév repülőgép-karbantartó leányvállalata – hozta működőképes állapotba.[7]
2018. június 6-án a Malév a hosszúra elhúzódott csődeljárás, felszámolás után, jogutód nélkül megszűnt, s a cégjegyzékből is az összes leányvállalatával együtt, kivéve az Aeroplexet, véglegesen törölve lett. A Malév összesen 170 milliárd forintos tartozást halmozott fel, s hagyott maga után.[8]
A második világháború pusztítása a magyarországi közforgalmi repülés és az akkori légitársaságok, aMagyar Aeroforgalmi Rt. (Maefort), azAeroexpress Rt., és aMagyar Légiforgalmi Rt. (Malert) végét is jelentette. A háború után egy évvel,1946.március 29-én megalakult a Malév elődje, aMagyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet), és még ugyanazon év augusztusában megérkezett a légitársasághoz az első öt, egyenként 21 személyesLi–2-es utasszállító repülőgép aSzovjetunióból, valamint később egy háromszemélyesPo–2-es légitaxi, amelyet postai küldemények szállítására használtak. A polgári repülőtér a világháború előtt és rövid ideig utána is abudaörsi repülőtér volt (a korábbi légitársaságok amátyásföldi repülőteret használták).
A Maszovlet első járatai belföldiek voltak. 1946-ban nyitották meg aBudaörs ésDebrecen,Szombathely,Győr valamintSzeged közötti járatokat. Ebben az évben a Maszovlet repülőgépei 292 órát töltöttek a levegőben, összesen 1864 utast és 17tonna rakományt szállítottak. A következő évekbenMiskolcot,Pécset,Békéscsabát,Kaposvárt,Zalaegerszeget ésNagykanizsát is hozzácsatolták a társaság hálózatához. Az első külföldi járat1947-ben indultBukarestbe és létrejött az első külföldi menetrendszerű járatPrágába. A társaság tervei között szerepelt egyVarsóba,Bukarestbe ésBelgrádba irányuló állandó járat létrehozása, de ez gazdasági okok miatt nem sikerült.1954.november 25-én egy államközi szerződést írtak aláMoszkvában, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta aSzovjetunió részesedését a Maszovletben. Másnap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Malév.
A légitársaság átalakulása után főleg belföldi járatokat üzemeltettek, de1956-ban megnyitották az első járatot Nyugat-Európába.Június 5-én leszállt az első menetrend szerinti gépBécsben. Még ebben a hónapban megérkezett az újonnan megnyitottFerihegyi repülőtérre az első nyugat-európai repülőgép a hollandKLM színeiben, azAmszterdam–Budapest–Kairó járat keretén belül. Az1956-os forradalom leverése után a szovjetek minden repülést betiltottak. Csak1957 januárjában indult meg újra a forgalom a Budapest–Miskolc–Debrecen járattal. Ebben az évbenZalaegerszeg is bekapcsolódott a légiforgalomba.1958-tól rövid ideig, BudapestrőlSiófokra is lehetett repülni.1960-ban megszüntették a Budapest és a Szeged közötti járatot.1963.szeptember 24-én a Budapest–Kairó járat lett az első, Európán kívüli magyar repülőgépjárat. Ugyanebben az évben a belföldi járatok nagy része megszűnt, mivel a Malév leselejtezte a Li–2-es típust és az újIl–14-es típus üzemeltetésére a vidéki, füves repülőterek nagy része nem volt alkalmas. Az első Malév gép, amely átrepülte az Egyenlítőt, egyIl–18-as volt1966.február 11-én, egy kormánydelegáció utazása során.1979 végére a Ferihegyi repülőtér és a Malév utasforgalma is elérte az egymillió főt.
1968.december 22-én megérkezett a Malévhez az első sugárhajtású repülőgép, a szovjetTu–134-es. A gép aHA-LBA lajstromjelet kapta.1989 előtt kizárólag szovjet repülőgépeket működtettek, sokáig csak a szomszéd országokba. Az 1968-ban a Szovjetuniótól vásárolt Tu–134 repülőgépek távolabbi országok elérését is lehetővé tették.1973.szeptember 5-én érkezett meg Ferihegyre aHA-LCA lajstromjelűTu–154-es gép, melyet további 18 darab követett. A Malév1988.november 18-án megkezdte a szovjet géppark cseréjét béreltBoeing gépekre. Az első ilyen amerikai gép egy –HA–LEC lajstromjelű –Boeing 737-200-as volt, 1988 novemberében.1993.május 10-én szolgálatba állt az első nagygép is, aBoeing 767–200ERHA–LHA lajstromjellel ellátva.1995 decemberében érkezett az első hollandFokker 70-es repülőgép, mellyel elkezdődött a Tu–134-es típus leváltása. Az utolsó Tu–154-est2001-ben vonták ki a forgalomból. A légitársaság2003.február 7-én kezdte meg a régi Boeingek cseréjét az újBoeing 737 NG(Next Generation) repülőgépre. Ezek alkották 2012-ig a flotta gerincét.
2010-ben a Malév elnyerte a legjobb Kelet-Európai légitársaság díját a World Airline Award díjátadón, amit az utasok elégedettségei alapján osztanak ki.[9]
A Malév2006.november 22-én hivatalos meghívást kapott aoneworld szövetségbe (melynek tagjai például aFinnair és aBritish Airways), majd 2007. április elejétől a oneworld teljes jogú tagja lett. (Megjegyzendő azonban, hogy ezt megelőzően aSkyTeam szövetség felé érdeklődött a légitársaság a ČSA-Czech Airlines cseh társaságon keresztül, melyet végül nem követett szövetségi tagság.)
AzAEA 2007-es felmérése szerint a Malév Európában a harmadik legpontosabb légitársaság volt 84,8%-kal. (Az eredmények szerint az első helyezett a csehCSA, a második pedig a belgaBrussels Airlines.)
2008-ban a Malév 4 darabBombardier Dash 8 Q400 típusú, turbólégcsavaros repülőgépet bérelt ki a kanadaiBombardier-től. Ezek a regionális gépek a cég csődjéig forgalomban maradtak.[10]
A Malév a 2011-es nyári menetrendi időszakban 32 ország 52 városába, helymegosztási partnereivel együtt pedig 37 ország 83 városába közlekedtetett menetrend szerinti járatokat.
Közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, eközben 2600 munkavállalót foglalkoztatott, 500 hazai vállalkozással állt kapcsolatban.[11]
Központi reptere aFerihegyi repülőtér volt, de 2005 nyarától időszakosan már aSármellék nemzetközi repülőtérről is üzemeltetett járatokatStuttgartba, illetve a 2006 nyarától kezdve Berlin-Tegel is felkerült a charter menetrendbe. Ezenkívül aDebreceni nemzetközi repülőtérről is évek óta indított több célállomásra charter járatokat.
A törzsutasok számára a vállalat aDuna Club nevű programot működtette.
A Malév utolsó logója 1988-ban született, ennek tervezőjeZsótér László volt. A népszerű reklámzene is 1988-ban készült, melyPresser Gábor szerzeménye.
Még1992.november 12-én azAlitalia olasz nemzeti légitársaság és aSimest olasz bank tőkeemeléssel 35% részesedést szerzett a Malévben, de1997 decemberében az Alitalia Malév-részvényeit magyar bankok visszavásárolták. 1999 és 2007 között a Malév 99,5%-os többségi tulajdonosa azÁllami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt, a maradék 0,5%-ot kisebb befektetők birtokolták. 2007-ben sokadik próbálkozásra végül az ÁPV Rt. 200 millió forintért eladta a Malévet aBorisz Mihajlovics Abramovics orosz üzletember irányítása alatt álló[12]AirBridge Zrt.-nek. Az állami tulajdonúMalév Vagyonkezelő Kft. átvállalta a Malévtól annak aMagyar Fejlesztési Banktól felvett 20 milliárd forintos hitelét, ennek fejében állami tulajdonban maradt aMalévmárkanév, az egyik Boeing gépet birtoklóMalco LLC és aSzázhalombatta-Ferihegy közötti kerozinvezeték.[13]
2009 áprilisában az igazgatóság Martin Gausst nevezte ki a Malév vezérigazgatójának, akinek irányítása alatt a légitársaság az addigi legnagyobb, közel 50 milliárdos veszteségét volt kénytelen elkönyvelni[14]
2009-benAbramovics kiszállt az AirBridge-ből, így annak többségi tulajdonosaKöltő Magdolna, kisebbségi tulajdonosa és tényleges irányítója pedig az oroszVnyesekonombank lett, üzemeltetésébe pedig beszállt azAeroflot orosz nemzeti légitársaság.[15]
2010. március 10-én a Vnyesekonombank kifizette azt a 32 millió eurós bankgaranciát, amelyet azAirBridge által a 2007-ben állami tulajdonban maradó vagyontárgyak után aMagyar Nemzeti Vagyonkezelőnek fizetendő bérleti díjakra vállalt.[16][17]11-én a Malév jegyzett tőkéjét négymillió forintra csökkentették, és 26,82 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre, amiből 25,36 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jegyzett, ezáltal a Malév többségi tulajdonosa ismét a magyar állam lett, 95 százalékos részesedéssel. A maradék 5 százalék továbbra is az AirBridge kezében maradt.
Egy, a2010-es Orbán-kormány idején államilag megrendelt elemzés lényegében életképtelennek találta a Malévet: működése tarthatatlan, nincs esély rá, hogy 2012-re nullszaldós legyen.[18][19] A légitársaság ekkorra évi 10-20 milliárd forint veszteséget halmozott fel.
Mivel az EU szabályai tiltják a légitársaságok költségvetési pénzből való támogatását, aWizz Air vizsgálatot kezdeményezett azEurópai Bizottságnál a 2010-es államosítás jogszerűségéről.[20] 2011 nyarán az Európai Bizottság hivatalos javaslattal élt amagyar kormánynál, hogy szerkezetátalakítási program bemutatása után a kifogásolt állami támogatást is elfogadhatónak tartják. Ennek elmaradása esetén, azaz a vállalat fenntarthatóságának elérése nélkül a támogatást a Malévnak vissza kell fizetnie.
2012 januárjában a Bizottság jogellenesnek minősítette mind a visszavásárlást, mind számos egyéb támogatást és tranzakciót 2007 és 2010 között; összesen mintegy 100 milliárd forintnyi állami támogatás visszatérítésére kötelezte a Malévot, és megtiltotta a magyar államnak a további támogatást.[21][22][23][24]
Befektető ilyen körülmények közt nem érkezett, az Orbán-kormány vagyonkezelőt nevezett ki, a leállás rendezett formában történő levezénylésére. A beszállítók egymás után előre követelték a szolgáltatásuk ellenértékét, 2012. február 3-án hajnalban a Boeingeket lízingelő cég Tel-Avivban lefoglalta a Malév ott tartózkodó egyik gépét, mivel a társaság nem fizetett előre. A nemzeti légitársaság 2012. február 3-án reggel 6 órakor repülési tevékenységét felfüggesztette, Boeing-flottájának nagy részét a bérbeadóILFC amerikai lízingcég visszavitette az írországiShannoni repülőtérre.[25][26][27][28]„Szárnyakat adunk álmainknak” címmel 2012. február 7-én országos gyűjtésre való felhívást tett közzé aKözösség a Magyar Nemzeti Légitársaság Megőrzéséért civil kezdeményezés, melyben a magyar állampolgárok 1000 HUF-os tulajdonrész-jegyet vásárolhatnak, így nyújtva tőkét egy új légitársaság, aMagyar Nemzeti Légiforgalmi Vállalat, Manlév létrehozásához.[29][30]
2013. június 18-ánHende Csaba honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén kijelentette, hogy a Malév csődjének oka lehetett az a "finnyásság" is, hogy a légitársaság nem vállalta a magyar katonák missziós utaztatását, ezért charterjáratokkal helyettesítették a Malévot. Erre 2008 és 2012 között 5,2 milliárd forintot fizetett ki a honvédség.[31]
A Malévhelymegosztási megállapodást kötött az alábbi légitársaságokkal:
A Malév a2003-ban megkezdett programján belül lecserélte klasszikusBoeing 737-esekből álló gépparkját az új generációs (NG) 737-es repülőgépekre. A Malév akkoriban a világ egyik legfiatalabb flottájával rendelkezett. Az elsőBoeing 767–300ER 2007 tavaszán érkezett meg aKLM-Royal Dutch flottájából, mely addig a PH-BZM lajstromot viselte, de megérkezése után HA-LHC lajstrommal kezdte meg szolgálatát a Malév flottájában. A Malév 2008 és 2009 között az összesBoeing 767-est kivonta a flottájából. A légitársaság rövidtávú járatain is ideiglenesen szűkítette gépparkját, melyeketFokker 70-esekkel ésCRJ–200-asokkal teljesített. A CRJ–200-asok sorsa eladásra ítéltetett a vezetőség által, melyekből egyet eladtak Szudánba, ahol egy ottani olajcég dolgozóit fogja szállítani. További 2 CRJ eladásáról megállapodtak a dániai Cimber Airrel. Ezen gépek helyettesítésére a Malév Q 400-as turbóprop gépeket tervezett forgalomba állítani. 1 CRJ-vel és 5 Fokkerrel rendelkezett.
2009-ben, a Párizs mellettiLe Bourget-n megrendezett légiközlekedési iparági kiállításon 30 dbSzuhoj Superjet 100 típusú repülőgép megrendeléséről írt alá szándéknyilatkozatot Martin Gauss, a Malév vezérigazgatója, és Alessandro Franzoni, a SuperJet International vezérigazgatója. A SuperJet International a tervek szerint, 2011-ben szállította volna az első ilyen típusú repülőgépet, majd ezt követően minden évben 6 géppel bővült volna a géppark.[34]
2011-ben a Malév alapításának 65. évfordulója alkalmából a légitársaság egyikBombardier Dash 8 Q400 típusú turbolégcsavarosrepülőgépét a korábbi, 1960-as éveket idéző Malév festésmintával látták el. A HA-LQD lajstromú, retro festést viselő repülőgépet2011.február 4-én mutatta be a Malév. 2012 februárjában, a leállás után, valamennyi lízingelt gépét visszaszolgáltatta a tulajdonosának.
| Boeing 737–600 | 6 | 109 | |
| Boeing 737–700 | 7 | 121 | |
| Boeing 737–800 | 5 | 168 | |
| Boeing 767–200/300 | 4 | kb. 210 | 2008-2009 között kivonva |
| Bombardier Dash 8 Q400 | 4 | 72 | |
| Bombardier CRJ200ER | 1 | 50 | nem működőképes |
| Összes: | 23 | Utoljára frissítve: 2012. február 2. |
12 évvel a csőd után a Malév egykori gépeinek többsége még szolgálatban volt különböző légitársaságoknál.[35]
A Malév szignáljátPresser Gábor komponálta1988-ban, kifejezetten a cég számára.[50]
A Malév arculattervétZsótér László grafikus készítette1988-ban.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
| Jelenlegi | |
|---|---|
| Megszűnt | |
