AMakkabeusok első könyve aSzeptuagintaÓszövetségében aMalakiás könyve utáni két utolsó történelmi beszámoló egyike. A római katolikus, ortodox és kopt egyházak szerint része abibliai kánonnak, a protestáns felekezetek többsége azonbanapokrifnak tekinti. A könyv egy öt gyermekes családról szól, akik forradalmi tetteikkel, majd katonai hadvezetéseivel Izrael visszanyerte önállóságát a hellénektől. A legkiemelkedőbb hadvezérük Júdás Makkabeus volt.
A hellén uralom alatt élő zsidók közöttKr. e. 167-ben függetlenségi háború indult el, mely három év alatt az ország függetlenségéhez vezetett. (A függetlenség 101 évig tartott, amikor is aRómai Birodalom hódította meg az országotKr. e. 63-ban, és Sziriához csatolták, mint provinciát). A forradalomIV. Antiokhosz Epiphanész erőszakos hellenizáló törekvései miatt törtek ki. A könyvMattatiásKr. e. 167-es lázadásától kezdveSimonKr. e. 135-ben való meggyilkolásáig tartó küzdelmet írja le. A történetbenMakkabeus Júdás háborút folytatott aSzeleukida ellen. A harcok végén Makkabeus Simon lett a fővezér, főpap és a zsidók vezetője.Az ellenállás Jeruzsálem környékéről indultak, majd Galileára, illetve a nyugati és keleti országrészre terjedtek át.
A könyv eredetileg héberül íródott kb.Kr. e. 100-ban. Az első Makkabeus könyv, a kor legrészletesebb történelmi dokumentumának tekinthető, és érdekes epizódokon keresztül jól megvilágítja a hellenizmus szokásait és Róma hírnevét és a korabeli zsidóság hozzá való viszonyulásait.
AMakkabeus elnevezés Mattatiás harmadik fiától ered, akit Júdás Makkabeusnak hívtak.
A történetíróJosephus Flavius Hasmoneusoknak nevezi a Makkabeusokat.
A bevezetésben a történet leírjaNagy Sándor háborúit, és hogy utódai hogyan hatoltak be Izraelbe. Mattatiás, a királyi tisztviselőnek ellenállt, megölte majd lerombolta a hellén oltárt, és családjával a hegyekbe menekült. Az utánuk indított hajtóvadászat balul sikerült, így sokan követték a család példáját. Mattatiás azonban meghalt, búcsúbeszédében fiait buzdította. Júdás hadvezérré vált, a könyv leírja dicső harci cselekedeteit, majd két testvérének (Jonatán ésSimon) főpapságát. Júdást egy rendkívüli hívő embernek írja le a szerző, fő érdemének aMásodik Templom felújítását tekinti.
A mózesi törvényekhez való ragaszkodás akkor is, amikor kényszerítik a hívőt annak elhagyására. A templom tisztasága és a törvény olyan kincs, hogy védelmükre az életáldozat is dicsőséges. A szerző kiemeli a hősök vallási buzgalmait, az ellenség leírásával elfogult.