Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk három nemzet szabadságharcosáról szól. Hasonló címmel lásd még:Makk József (egyértelműsítő lap). |
| Makk József | |
| Született | 1810 körül Buda |
| Meghalt | 1868.augusztus 27. Észak-Karolina |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Rendfokozata | tüzérezredes |
Makk József (1848-igMack) (Buda,1810 körül –Észak-Karolina,USA,1868.augusztus 27.) magyar tüzérezredes az1848-49-es szabadságharcban. A magyar, az olasz és az amerikai szabadságért harcolt.
Előbb a császári ausztriai hadseregben szolgált az ötödik tüzérezredben mint tüzéraltisztPesten. MivelGalíciában a lengyel fölkelés alkalmával nem akart a népre lőni, 18 évig maradt bombászkari tüzér, és a tüzériskolában alkalmazták.
1848-ban a magyar kormány megalakulásakor azonnal felajánlotta szolgálatát; 1848. június 19-én kinevezték hadnagynak, és még osztrák katonai egyenruhában, lóháton a pestiÚjépületben tanította és gyakoroltatta a honvédtüzéreket. Részt vett 1848. szeptember 28-án apákozdi csatában, ahol tüzérei döntötték el az ütközetet, ezértMóga János a helyszínen századossá nevezte ki. A legnagyobb dicséretetVelencénél szerezte: amikor egy Makk által irányzott ágyúlövéssel Jellacsics adjutánsának jobb lábát ellőtték,Jellacsics azt mondta tüzéreinkről, hogy ezek francia tüzérek, olyan jól lőnek.Schwechatnál Makk őrnagy lett.
1849-benKossuth a gyengeMajthényi István báró komáromi várparancsnok helyettTörök Ignácot nevezte ki várparancsnoknak, mellé adván Makkot mint tüzérfőparancsnokot. 1849. január 1-jén kiadtaPesten rövid proklamációját. Álruhában február elején jutott be a várba,[pontosabban?] s megindította aKomáromi Értesítő című napilapot, amely barátja,Rózsafy Mátyásszerkesztésében orgánuma volt[pontosabban?]. Itt közölte lelkesítő cikkeit, amelyekkel a honvédség szeretetét csakhamar megnyerte; azonban a felsőbb körökben sok ellensége támadt, áskálódtak ellene, végül a március 31-ei ostrom alkalmával árulással vádolták, ésPuky Miklós kormánybiztos elzáratta. Kossuth minden felszólalása ellenére is (aki alezredessé, majd ezredessé nevezte ki), fogva maradt augusztus 23-áig. Makk szabadon engedése után a várban maradt, és részt vett aKlapka elleni összeesküvésben. A kapituláció alkalmával nőül vette a budai származású Peter Alojziát (ez nem követte őt külföldre, de ő volt az első, ki a honvédalapból segélyben részesült 1867-ben). Makk azutánErdélyben akart összeesküvést szőni, s az országot föllázítani (felhívását a székelyekhez Makk eredeti kéziratából közli a Hazánk II. 1884. 206. l.), de elfogták, majd kiszabadulván 1851-benKiutahiában Kossuthtól «Felhatalmazást» nyert, mellyel ismét Erdélybe jött, de csak néhány emberre hozott szerencsétlenséget. (Lásd:Makk-féle összeesküvés).
Makk, Rózsaffy ésThaly Zsigmond isLondonba kerültek, Makk innen az Egyesült Államokba ment, majd visszajött harcolni az olasz szabadságért a Magyar Légióba. A villafrancai béke után visszatért Amerikába, s mint tüzér kapitány vett részt azamerikai polgárháborúban az északiak oldalán. (50. éve körül járt már ekkor, nehezebben vették fel, mert már öregnek számított.)
Rózsafy Mátyással szomszédos volt a farmjuk, ott is halt meg Rózsafy Mátyás karjai köztsárgalázban 1868. augusztus 27-énÉszak-Karolinában.
