Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
 | Ez a szócikk mai gyarmatokról szól. Hasonló címmel lásd még:Egykori gyarmatok és függő területek listája. |
AzEgyesült Nemzetek Szervezete által összeállítottgyarmati területek listáján olyan területek szerepelnek, melyek a világszervezet szerint dekolonizációra várnak.Az eredeti listát 1946-ban állították össze és sokkal több területet tartalmazott, mint a jelenlegi. Az akkori függő területek, gyarmatok és mandátumterületek majdnem valamennyien szerepeltek a listában.A lista kiadásakor és ma is csak olyan területeket tartalmaz, melyeken állandó jelleggel lakosság tartózkodik, így több óceániai lakatlan terület (pl. aClipperton-sziget vagy aKingman-zátony) és azAntarktisz közelében levő lakatlan függő területek, mint például afrancia déli és antarktiszi területek vagy aHeard-sziget és McDonald-szigetek nem szerepelnek a listában.Jelenleg 17 terület van belistázva mint gyarmat.
AzENSZ által nyilvántartott listán a következőgyarmati területek szerepelnek:[1]
| Elhelyezkedése[2] | Név[2] | Gyarmattartó állam[2] | Státusz | Vitató állam | Népesség | Terület / km² |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Afrika | Nyugat-Szahara |  Marokkó | vitatott státuszú terület | Marokkó Nyugat-Szahara | 393,831 | 266,000 |
| Atlanti-óceáni terület |  Szent Ilona |  Egyesült Királyság | brit tengerentúli terület | Nincs | 7,601 | 413 |
| Atlanti-óceáni terület |  Bermuda | Egyesült Királyság | brit tengerentúli terület | Nincs | 67,837 | 53.3 |
| Atlanti-óceáni terület |  Falkland-szigetek[3] | Egyesült Királyság | brit tengerentúli terület |  Argentína | 3,140 | 12,200 |
| Karib-tenger |  Anguilla | Egyesült Királyság | brit tengerentúli terület | Nincs | 14,108 | 102 |
| Karib-tenger |  Brit Virgin-szigetek | Egyesült Királyság | brit tengerentúli terület | Nincs | 24,041 | 153 |
| Karib-tenger |  Kajmán-szigetek | Egyesült Királyság | brit tengerentúli terület | Nincs | 47,862 | 262 |
| Karib-tenger |  Montserrat | Egyesült Királyság | brit tengerentúli terület | Nincs | 5,079 | 102 |
| Karib-tenger |  Turks- és Caicos-szigetek | Egyesült Királyság | brit tengerentúli terület | Nincs | 22,352 | 430 |
| Karib-tenger |  Amerikai Virgin-szigetek |  Amerikai Egyesült Államok | Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka | Nincs | 109,840 | 346.36 |
| Európa |  Gibraltár | Egyesült Királyság | brit tengerentúli terület |  Spanyolország | 28,002 | 6.5 |
| Csendes-óceáni terület |  Amerikai Szamoa | Amerikai Egyesült Államok | Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka | Nincs | 64,827 | 199 |
| Csendes-óceáni terület |  Guam | Amerikai Egyesült Államok | Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka | Nincs | 175,877 | 541.3 |
| Csendes-óceáni terület |  Új-Kaledónia |  Franciaország | Franciaország tengerentúli terület (1947-ben Franciaország kérésére távolították el a listáról. 1986-ban került vissza, miután a függetlenségi törekvések felerősödtek.) | Nincs | 224,824 | 19,060 |
| Csendes-óceáni terület |  Francia Polinézia | Franciaország | Franciaország tengerentúli terület (1947-ben Franciaország kérésére távolították el a listáról. 2013-ban került vissza, miután a függetlenségi törekvések felerősödtek.)[4] | Nincs | 267,000 | 4,167 |
| Csendes-óceáni terület |  Pitcairn-szigetek | Egyesült Királyság | brit tengerentúli terület | Nincs | 50 | 47 |
| Csendes-óceáni terület |  Tokelau-szigetek |  Új-Zéland | Új-Zéland külbirtokai | Nincs | 1,433 | 10 |
Az egykori spanyol gyarmat Nyugat-Szahara területének 85%-át 1975 ótaMarokkó tartja katonai megszállás alatt és ő is igazgatja a terület ezen részét. A fennmaradó részt, az úgynevezett „Felszabadított Zónát” aSzaharai Arab Demokratikus Köztársaság irányítja. Mindezek ellenére az ENSZ továbbra is Spanyolországot tekinti a terület gyarmattartójának.[5]
A következő területek szerepeltek korábban a listában. Az évszámok a függetlenség elnyerését, vagy az egyéb okból a listáról törlés évét mutatják.[6]
| Elhelyezkedése | Név[6] | A listáról törlés oka[6] | Jelenlegi státusz | Korábbi gyarmattartó[6] | Népesség | Terület / km² | A listáról törlés éve[6] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Afrika |  Réunion | Megváltozott a terület státusza | Franciaország tengerentúli megyéjévé vált | Franciaország | 793,000 | 2,512 | 1947 |
| Észak-Amerika |  Grönland | Megváltozott a terület státusza | A területautonómiát kapott[7][8] |  Dánia | 57,564 | 2,166,086 | 1954 |
| Észak-Amerika |  Saint-Pierre és Miquelon | Megváltozott a terület státusza | Franciaország tengerentúli területévé vált | Franciaország | 7,044 | 242 | 1947 |
| Észak-Amerika |  Alaszka | Megváltozott a terület státusza | Az Amerikai Egyesült Államok 49. államává vált | Amerikai Egyesült Államok | 683,478 | 1,700,130 | 1959 |
| Észak-Amerika |  Panama-csatorna-övezet | Megváltozott a terület státusza (Panama kérésére törölték a listáról) | Colón ésPanamá tartományok része,Panama | Amerikai Egyesült Államok | 1947 | ||
| Karib-térség | .svg) Guadeloupe és függőségei | Megváltozott a terület státusza | Franciaország tengerentúli megyéjévé vált. Saint-Barthélemy és.svg) Saint-Martin 2007-ben kiváltak ésFranciaország tengerentúli területeivé váltak. | Franciaország | 408,000 | 1,628 | 1947 |
| Karib-térség |  Martinique | Megváltozott a terület státusza | Franciaország tengerentúli megyéjévé vált | Franciaország | 401,000 | 1,128 | 1947 |
| Karib-térség | .svg) Holland Antillák | Megváltozott a terület státusza |  Aruba, Curaçao és Sint Maarten aHolland Királyság autonóm államaivá váltak (Aruba 1986-ban, a másik kettő 2010-ben), míg a másik három sziget, ( Bonaire, Saba és Sint Eustatius) pedigKaribi Hollandia néven csatlakoznak Hollandiához, az ország egy-egy új községét képezve. |  Hollandia | 225,369 | 960 | 1951 |
| Karib-térség |  Puerto Rico | Megváltozott a terület státusza | AzAmerikai Egyesült ÁllamokTeljes önkormányzattal rendelkező társult állama lett | Amerikai Egyesült Államok | 3,958,128 | 8,870 | 1952 |
| Dél-Amerika | Francia GuyanaFrancia Guyana | Megváltozott a terület státusza | Franciaország tengerentúli megyéjévé vált | Franciaország | 209,000 | 83,534 | 1947 |
| Ázsia |  Francia India | Megváltozott a terület státusza (India annektálta) | Pondicherryindiai szövetségi terület ésNyugat-Bengálindiai állam részévé vált | Franciaország | 973,829 | 492 | 1947 |
| Ázsia |  Goa és függőségei | Megváltozott a terület státusza (India annektálta) | Goaindiai állam ésDadra és Nagar Haveli valamintDaman és Diuindiai szövetségi terület |  Portugália | 1961 | ||
| Ázsia | .svg) Hongkong | Megváltozott a terület státusza (A listáról aKínai Népköztársaság kérésére távolították el) |  Hongkonga Kínai Népköztársaság különleges igazgatású területe (1997 július elseje óta) | Egyesült Királyság | 7,018,636 | 1,092 | 1972 |
| Ázsia |  Macao | Megváltozott a terület státusza (A listáról a Kínai Népköztársaság kérésére távolították el) |  Makaóa Kínai Népköztársaság különleges igazgatású területe (1999 december 20.-a óta) | Portugália | 545,674 | 28.2 | 1972 |
| Ázsia | .svg) Sarawak | Megváltozott a terület státusza (Beolvadt aMaláj államszövetségbe, ezáltal létrejöttMalajzia)[9][10] |  Sarawak, Malajzia állama | Egyesült Királyság | 124,450 | 1963 | |
| Ázsia | .svg) Észak-Borneó | Megváltozott a terület státusza (Beolvadt a Maláj államszövetségbe, ezáltal létrejött Malajzia)[9][10] |  Sabah, Malajzia állama | Egyesült Királyság | 285,000 | 76,115 | 1963 |
| Ázsia |  Kókusz (Keeling)-szigetek | Megváltozott a terület státusza | Korlátozott belső önkormányzatú ausztrál tengerentúli terület | Ausztrália | 596 | 14 | 1984 |
| Óceánia |  Cook-szigetek | Megváltozott a terület státusza | Új-Zéland szabadon társult állama | Új-Zéland | 12,271 | 236.7 | 1965 |
| Óceánia |  Niue | Megváltozott a terület státusza | Új-Zéland szabadon társult állama | Új-Zéland | 1,444 | 260 | 1974 |
| Óceánia | Francia Polinézia | Megváltozott a terület státusza |  Wallis és FutunaFranciaország tengerentúli területe (Francia-Polinéziát 2013-ban az ENSZ visszahelyezte a gyarmati területek listájára) | Franciaország | 298,256 | 4,441 | 1947 |
| Óceánia |  Hawaii | Megváltozott a terület státusza | Az Amerikai Egyesült Államok 50. államává vált | Amerikai Egyesült Államok | 1,283,388 | 28,311 | 1959 |
| Óceánia |  Csendes-óceáni-szigetek Gyámsági Terület Északi-Mariana-szigetek | Megváltozott a terület státusza | AzAmerikai Egyesült ÁllamokTeljes önkormányzattal rendelkező társult állama lett | Amerikai Egyesült Államok | 1990 | ||
| Óceánia | Új-Kaledónia | Megváltozott a terület státusza | Franciaország tengerentúli területévé vált Az ENSZ Közgyűlése 1986-ban visszatette a listára | Franciaország | 224,824 | 19,060 | 1947 1986 |
| Elhelyezkedés | Nem önállóan kormányzott terület[6] | A listáról törlés oka[6] | Jelenlegi státusz | Korábbi gyarmattartó ország | Népesség | Terület / km² | A listáról törlés éve[6] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Afrika |  Ifni | Megváltozott a terület státusza (Marokkó beintegrálta saját magába) | Tiznit-tartomány,Souss-Massa-Draâ,Marokkó | Spanyolország | 51,517 | 1,502 | 1969 |
| Afrika | São João Batista de Ajuda | Megváltozott a terület státusza (Benin beintegrálta saját magába) | Ouidah,Benin | Portugália | 1961 | ||
| Afrika |  Brit Kamerun gyámsági terület | Észak-Kamerun beolvadtNigériába Dél-Kamerun egyesült Francia-Kamerun gyarmattal, így létrehozvaKamerunt | Adamawa ésTaraba Nigéria államai,Északnyugati-tartomány ésDélnyugati-tartomány Kamerun tartományai | Egyesült Királyság | 1961 | ||
| Afrika | .svg) Brit Togoföld gyámsági terület | Brit Aranypart gyarmattal egyesülve létrejöttGhána | Volta-,Északi- ésKeleti-régió, Ghána | Egyesült Királyság | 1957 | ||
| Ázsia |  Holland Új-Guinea | Indonéziába olvadt, mintIrian Jaya | Pápua ésNyugat-Pápua tartományok, Indonézia | Hollandia | 420,540 | 1963 |
A jelenleg is függő státuszú területek közül
Feröer nem szerepelt a listában, mivel már a lista 1946-os elkészültekor rendelkezett korlátozott mértékű autonómiával, ami 1948 óta teljes körűvé vált. Az1946.szeptember 14-én Feröer politikai helyzetéről megtartott népszavazáson a megjelentek szűk többsége a Dániától való elszakadást választotta, és a Løgting ki is kiáltotta a függetlenséget. Mivel a 66,4%-os részvételt alacsonynak tekintették, a dán kormány nem fogadta el az eredményt. Tárgyalások kezdődtek, melyek eredményeképpen1948.április 1-jén életbe is léptették azautonómiatörvényt. A törvény értelmében Feröer autonóm közösség a Dán Királyságon belül. Ezzel Feröer minden belső kérdésben önkormányzatot kapott; a hivatalos nyelv aferöeri lett; adán kormányzót pedig a dán koronát képviselő megbízott váltotta fel.
Abrit koronafüggőségek (
Jersey Bailiffség,
Guernsey Bailiffség és
Man-sziget) szintén nem szerepeltek soha a listában, mivel a brit Korona tulajdonai és nem számítottak gyarmati területnek.
Ausztrália tengerentúli lakott területei közül csak a Kókusz (Keeling)-szigetek szerepeltek a listában korábban, ezek egészen 1955-ig azBrit Birodalomhoz tartoztak, előbbSzingapúrhoz, amásodik világháborúban, annak japán megszállása után, ideiglenesenCeylonhoz, majd ismét Szingapúrhoz csatolva. Miután nyilvánvalóvá vált Szingapúr közelgő függetlensége, a brit kormány átadta a szigeteket Ausztráliának.Viktória királynő 1886-ban a Clunies-Ross család örökbirtokába adta a szigeteket. Az 1970-es években az ausztrál kormányzat elégedetlenné vált a Clunies-Ross család feudális stílusú uralmával, a szigetek fejletlenségével. 1978-ban kisajátították a szigeteket. 1983-ban az ausztrál kormány a korábbi "uralkodót", John Clunies-Rosst a szigetek elhagyására kötelezte.
A másik kettő ausztrál tengerentúli terület közül a
Karácsony-sziget 1957-ig szintén Szingapúrhoz tartozott.Ausztrália kérésére azEgyesült Királyság főhatalmát Ausztráliára ruházta. Az első hivatalos ausztrál képviselő 1958-ban érkezett és 1968-ban neveztek ki a szigetre adminisztrátort. A Karácsony-sziget és aKókusz-szigetek együttes neve Ausztrál Indiai-óceáni Területek és 1997 óta egyetlen adminisztrátor irányítása alatt áll, akinek székhelye a Karácsony-szigeten van. Mivel a sziget lakosságának alacsony száma (lakosainak száma ma is 1500 fő alatt van) miatt a függetlenség soha nem került szóba, és a Kókusz-szigetektől eltérően nem voltak társadalmi problémák a szigettel kapcsolatban, az ENSZ nem vette fel a szigetet a listára.A
Norfolk-sziget szintén nem szerepelt soha a listában, mivel az ENSZ véleménye szerint az sem számított valódi gyarmati területnek. A három ausztrál tengerentúli terület közül csak a Norfolk-sziget kapott korlátozott autonómiát Ausztráliától, még 1979-ben.
A lista egyáltalán nem tartalmazta azArab-félszigeten levő protektorátusokat, csak a gyarmati státuszúDél-Jement. Az eredeti lista elkészültekor az egykori mandátumterületek közül
Irak,
Szíria és
Libanon már független államok és ENSZ-tagok voltak,
Jemen is független állam volt már, bár csak 1947-ben csatlakozott az ENSZ-hez.Palesztina brit mandátumterület sem szerepelt a listában, mert már 1946-ban nyilvánvaló volt a terület mihamarabbi függetlenedésének ténye. 1947. november 29-én azENSZ Közgyűlése Palesztinát zsidó és palesztin államra osztotta.
Izrael államot 1948-ban kiáltották ki és még abban az évben csatlakozott is az ENSZ-hez.1988.november 15-én aPalesztinai Felszabadítási Szervezet kinyilvánította Palesztina függetlenségétAlgírban. Hivatkozási alapul az ENSZ BT 181 (II)-es 1947-es döntése szolgál, mely alapján két államnak kell megalakulni a Közel-Kelet e részén.Máig 130 állam elismerte Palesztina függetlenségét, és a többi is belátja, hogy ez előbb-utóbb elkerülhetetlen, csak a palesztin-izraeli viszonyok rendeződésére várnak.
A többi közel-keleti állam proteketorátus, vagy úgynevezett „védett állam” volt. A többi, zömmel afrikai vagy óceániai protektorátussal ellentétben az ENSZ nem vette fel ezeket a területeket a gyarmati listára, mivel nem tekintette őket gyarmatnak, csak azEgyesült Királyság által védelmezett területnek. A függetlenség tényleges elnyerésekor valamennyien ENSZ tagok is lettek.A következő államok ezek (zárójelben a függetlenség és ENSZ tagállamiság éve):
Jordánia (1946-ban független állam lett, de az ENSZ-ben az 1950-es években zajló tagfelvételi akadályoztatás miatt csak 1955-ben tudott csatlakozni),
Kuvait (1963),
Katar (1971),
Bahrein (1971),
Egyesült Arab Emírségek (1971),
Omán (1971)
Líbia szintén nem szerepelt a listában, mert annak 1946-os elkészültekor még tisztázatlan volt a terület státusza. Az 1911-1912. éviolasz-török háborúbanOlaszország gyarmata lett.1942-től brit és francia közigazgatás alatt volt. Amásodik világháborúban hadszíntérré vált, területén súlyos harcok folytak. Olaszország a második világháború után kampányt indított nemzetközi ellenőrzés alá vett területei, legfőképp Líbia (vagy ahogy ők hívták: „a negyedik olasz tengerpart”) visszavételéért. Ennek során hivatkozhattak az akkor még ott élő 200 ezer olaszra, kik a gyéren lakott terület lakosságának kb. 20-30%-át tették ki. Nem sokon múlott, de az ENSZ döntése végül nem az olaszoknak kedvezett: az országot három befolyási övezetre osztó Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kötelezte magát az ország egyesítésére, független kormányzat létrehozására.1951. december 24-én független királysággá vált. Az ENSZ 1950-es években zajló tagfelvételi akadályoztatása miatt csak 1955-ben tudott csatlakozni a világszervezethez.
Ázsiában az Indiától északra fekvő, két korábbi független monarchia.svg)
Szikkim és
Bhután szintén nem szerepeltek a listában, pedig mindkettő függőségi viszonyban állt az Egyesült Királysággal. Az ENSZ véleményes szerint ezek a területek szintén inkább a „védett állam” kategóriába tartoztak és nem voltak valódi gyarmatok.
Szikkim feletti felügyeletét az Egyesült Királyság 1947-ben India függetlenné válásakor átadta Indiának. Egészen 1975-ig Szikkim lényegében India külbirtoka volt, míg az ország 1975-ben magába olvasztotta, ma annak egyik szövetségi állama.
Bhután ma független állam.Buddhista szerzetesek, kormányhivatalnokok és a fontosabb családok fejeinek gyűlése egyhangúlag az Bhután örökletes királyává nyilvánítottaUgyen Wangchuckot 1907-ben. A brit kormányzat azonnal elismerte az új monarchiát, és 1910-ben Bhután szerződésben adta át Nagy-Britanniának külügyei intézését. Mindenesetre innentől kezdve Bhután nem volt teljesen független ország.Amikor India elnyerte függetlenségét azEgyesült Királyságtól 1947. augusztus 15-én, Bhután az elsők között volt, amely elismerte azt. Az 1910-es szerződéshez hasonlót 1949. augusztus 8-án írtak alá Indiával. 1971-ben Bhután tagja lett azEgyesült Nemzetek Szervezetének. Előtte három évig volt megfigyelői státusban.2007. február 8-án az indiai-bhutáni barátsági szerződést alapvetően felülvizsgálták. Az 1949-es szerződés 2. cikkelye azt írta, hogy: "India kormánya nem avatkozik be Bhután belső igazgatásába. Bhután kormánya hozzájárul, hogy India kormánya képviselje őt külső kapcsolataiban". Ehelyett ma: "Bhután és India közötti szoros barátság és együttműködés fenntartására a Bhutáni Királyság és az Indiai Köztársaság kormánya szorosan együttműködik a két országot érintő ügyekben. Egyik kormány sem bocsátja rendelkezésre területét olyan tevékenységeknek, amelyek veszélyeztetik a másik ország biztonságát vagy érdekeit". Az átdolgozott szerződés előszava szerint mindketten tiszteletben tartják a másik függetlenségét, szuverenitását és területi épségét. Ez az elem hiányzott korábban. Ez a 2007-es szerződés megerősítette Bhután függetlenségét és szuverenitását.
Egyetlen hasonlóképpen „védett állam”-ként kategorizált állam van még, mely függősége ellenére sem szerepelt soha listában, ez pedig
Tonga. Tonga 1900-tól 1970-ig brit protektorátus volt, bár ez kizárólag a külügyeket érintette, belső ügyeiben ekkor is szuverén maradt, ezért sem szerepelt a listában soha. A védnökségi státusz1970-ben szűnt meg, amikor Tonga csatlakozott aNemzetközösséghez.1999-ben azENSZ is felvette tagjai sorába. Tonga egyedülálló aCsendes-óceánon abban a tekintetben, hogy soha nem kerültgyarmati sorba, mindvégig helyi vezetők irányították.
| Politika |
|  | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Földrajz | |||||||||
| Népesség | |||||||||
| Gazdaság |
| ||||||||
| Közlekedés | |||||||||
| Kontinensek ésországok | |||||||||
| Nemzeti jelképek | |||||||||
| Kódok | |||||||||
| Nyelvek | |||||||||
| Vallás | |||||||||
| Boldogság | |||||||||
| Regionális listák | |||||||||
| Történelem | |||||||||
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
.svg)
_(1960%25E2%2580%25931963).svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.png)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
