Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Hasonló cikkcímek és megnevezések:Mahagóni (egyértelműsítő lap). |
| Mahagóni | |
 | |
| Swietenia spp. | |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Rönkhossz | 20…30m |
| Rönkátmérő | 0,6…1,5m |
| Sűrűség | 0,52 g/cm³ |
| Zsugorodás | |
| Sugárirányban | 3,3 % |
| Húrirányban | 4,6 % |
| Keménység | |
| Rostra merőleges | 18 MPa |
| Rosttal párhuzamos | 36 MPa |
| Merevség | 8,8 MPa |
| Szilárdság | |
| Nyomó | 44 MPa |
| Hajlító | 83 MPa |
| Nyíró | 9,8 MPa |
Amahagóni vagymahagónifa elnevezést eredetileg a Karib-tenger szigeteiről, Közép-Amerikából származóSwietenia mahagoni lombosfafajra, illetve elsősorban az abból nyertfaanyagra használták, később aSwietenia nemzetséghez tartozó egyéb fákat, azok nagyon hasonló faanyagát is így nevezték.
Egyéb kereskedelmi elnevezései: származási helytől függőenHonduras-mahagóni, Tabasco-mahagóni stb.,spanyol mahagóni, caoba, madeira, coabilla, acajou.
A mahagóni szó sok olyan faanyag kereskedelmi nevében is szerepel, mely színében, megjelenésében, struktúrájában a Swietenia mahagónira emlékeztet, annak helyettesítésére használható, elsősorban az afrikaiKhaya nemzetség tagjai, azok faanyagai (afrikai mahagóni), vagy azEntandrophragma nemzetség egyes tagjai esetében (Sipo mahagóni,Sapelli mahagóni).
Jellemzően vöröses színű, homogén szerkezetű, középlágy–középkemény, nagyon jól megmunkálható, dekoratív faanyag.
ASwietenia nemzetségbe tartozó fafajokKözép- ésDél-Amerika trópusi alsó örökzöld esőerdeiben, félörökzöld erdeiben, a montán esőerdők alsó magassági fokozatában fordulnak elő. LeginkábbBrazília,Honduras,Guatemala,Mexikó területén találhatók. Magasságuk 30 – 40 méter, a törzsük legtöbbször szabályos, hengeres, támaszgyökereket csak az idősebb fák fejlesztenek.
A különböző fajok minden szempontból nagyon hasonlóak, gyakran hoznak létre hibrideket. Az eredetiSwietenia mahagoni állományai már teljesen kimerültek, nincsenek kereskedelmi forgalomban. AS. macrophylla, aS. humilis, aS. candollei, aS. aubrevilleana, aS. kukovii, aS. tessmannii anyaga szinte megkülönböztethetetlen aSwietenia mahagonitól, de ezek mennyisége is korlátozott. Újabban plantázsokban is ültetik, elsősorbanIndiában,Mianmarban,Srí Lankán és néhány afrikai országban.
Aszíjács fehéres, szürkés, 2,5 – 5 cm vastag, nem használják, ageszt színe sárgástól vörösesbarnáig terjed, utánsötétedik. A textúra a váltakozóan csavarodó növés miatt a megvilágítástól függően fénycsíkokat mutat, aranyszínűen fénylik. A pórusok szabad szemmel jól, a bélsugarak kevésbé láthatók.
Elsősorban furnért készítenek belőle, ezen kívül igényes bútorok, stílbútor utánzatok fontos anyaga, de szerkezeti anyagként is alkalmazzák a külső és belsőépítészetben. A hajó- csónak- és járműépítésben, sportszerekhez, a hangszerészetben is használják, valamint esztergályozásra, faragásra, intarziakészítésre.
Amerika felfedezése után aspanyolok a mahagónit először hajóépítésre használták, felismerve a kártevőkkel szembeni rendkívüli ellenállóképességét, tartósságát, jó megmunkálhatóságát. Hamarosan az anyaországban is elkezdték szerkezeti faként való használatát, példáulII. Fülöp azEscorial építtetésekor hatalmas mennyiséget hozatott be. Ebben a korban nagyon sokkastély,templom,kolostor tetőszerkezetében kapott szerepet ez a kiváló, értékes faanyag.
Angliában a18. század elejétől,Németországban a század második felétől tűnik fel, elsősorban a bútorasztalosok műhelyeiben, bútor-manufaktúrákban. Az1760-as évektől kezdődik azafrikai mahagóniféleségek importja (Khaya,Entandrophragma fajok).1750 körül született megThomas Chippendalelondoni műasztalos keze alatt egy új stílus, az ún. chippendale- vagy mahagóni-stílus. Ettől kezdve vált ez a faanyag a kastélyok, gazdag polgári miliők divatfájává.
Azipari forradalom korában tudtak végül érvényre jutni a mahagóniknak azok az előnyös tulajdonságai, a nagy rönkátmérő, az egyenletes rostszerkezet, melyek alapján különösen alkalmasnak bizonyultak késelt furnérok előállítására. Napjainkban is ez ennek a faféleségnek a legjellemzőbb felhasználása.
