Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Magyarszombatfa | |||
.jpg) | |||
| Szoknyás fa harangláb, Gödörháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Körmendi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Zancsics Attila (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9946 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 233 fő(2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 15,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,94 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 45′ 41″,k. h. 16° 20′ 34″46.7613,16.34286944444446.761300°N 16.342869°EKoordináták:é. sz. 46° 45′ 41″,k. h. 16° 20′ 34″46.7613,16.34286944444446.761300°N 16.342869°E | |||
  Magyarszombatfa Pozíció Vas vármegye térképén | |||
| Magyarszombatfa weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazMagyarszombatfa témájú médiaállományokat. | |||
Magyarszombatfa (szlovénül:Soboška vas,vendül:Soboška ves)községVas vármegyében, aKörmendi járásban.
A település közvetlenül a magyar–szlovén országhatár mellett fekszik,Vas vármegye délnyugati szélén. Főutcája aCsesztregtől idáig vezető7423-as út, másik fontos útvonala a Magyarszombatfa–Pártosfalva határátkelőhelytől egészen a8-as főútcsákánydoroszlói szakaszáig húzódó7451-es út.
Az ország távolabbi részei irányából ez utóbbi úton közelíthető meg a legegyszerűbben, a 8-asrólCsákánydoroszlónál délre letérve,Őriszentpéteren ésBajánsenyén keresztül.Lenti ésCsesztreg felőlVelemér érintésével érhető el a falu.2004 ótaPártosfalva felől,Szlovénia irányából is elérhető.
Első okleveles említése1366-ból származik. A település szerkezete az Őrségtől eltérően Magyarszombatfa településrészen utcás faluképét mutatja. A házak az utcával párhuzamosan vagy merőlegesen helyezkednek el. Az utcára épült házakból, részben ezen házak melletti sikátorokon át megközelíthető egy vagy több ház összességéből áll.A hagyományos építési mód a boronafalas ház, melyet kívülről tapasztással vakoltak. A tetőn zsúp fedés volt. A gazdasági épületek a lakóházat körülvették keríttet udvarként.[3]
A keveset termő, sovány földek mellett az agyag nagyon sok családnak nyújtott ezen a tájon megélhetést. Megrakott szekereikkel az itt lakó gerencsérek valaha messzi vidékeket is felkerestek, hogy az általuk készített cserépedényeket gabonára cseréljék. Az elmúlt20. század elején még több mint száz családban volt a megélhetés egyik fő forrása az agyagedények készítése, árusítása a földművelés, állattartás mellett. Napjainkban 14 család tagjai művelik a mesterséget. A mindig mostoha körülmények, az elzártság ellenére az itt élők fogékonyak a világ fontos dolgai, minden új iránt.[4] Téglaépítészetére a kódisállásos lakóház a jhellemző oromfalas kialakítással.
Dr. Borovszky Samu szerint"Szombatfa, magyar község, 85 házzal és 388 r. kath., ev. ref. és ág. ev. lakossal. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány."[5]
A falu neve1907. óta Magyarszombatfa, régebben Szombatfa.[6]
1950-es években a településről is telepítettek ki embereket aHortobágyra, emléküket emléktábla is őrzi.
Az 1950-es évektől1998-ig a kerámiaüzem volt a falu fő foglalkoztatója, volt idő, amikor 150-nél is többen dolgoztak itt. Végül félszázan váltak munkanélkülivé. Az elhagyott üzemet2005-ben vette bérbe egy fiatal zalai vállalkozó, aki határközeli telephelyet keresett. Felújíttatta a három kemencét és az öntőhelyiséget, egyre több dolgozót vett fel, s közben új gépeket is vásárolt. Ma már évente 6-700 kályhát gyártanak az üzemben. Egy részük ma újra itt dolgozik, a 3 éve életre keltett üzemben. Dísztárgyak és fazekastermékek helyett most kályhacsempéket gyártanak.[7]
2002. óta minden évben nyár derekán megrendezésre kerül aNemzetközi Fazekas Találkozó, amelyen a fazekas hagyományokat őrzők és a hagyományokat keresők találkozhatnak.
A település szórvány gyümölcsöseiben hagyományos gyümölcsfajtákat termesztenek, amit nyers gyümölcsként, befőttként - ritkán aszalva - fogyasztanak. A hulló és megmaradó gyümölcsből jó minőségű pálinka készül az önkormányzat helyi szeszfőzdéjében. A település erdeinek gazdag vadállománya egy Vadászati Kiállítás mutatja be.[3]
2004-ben határátkelő nyíltPártosfalva (Szlovénia) felé,2007-től aschengeni egyezményhez való csatlakozást követően az átkelő bezárt, az átjárás szabaddá vált.
A központtól mintegy egy-másfél kilométerre délkeletre fekvő Gödörháza a Magyarszombatfára jellemző utcás települési alaprajzzal szemben szórvány település képét mutatja, ahol a házak egymástól elszórtan, kisebb bokrokban helyezkednek el. Az újabb épületek azonban itt is a települési főutca mentén létesültek. A gödörházi falurészen álló műemlék református harangláb1790-ben készült. A szoknyás fazsindelyes épületet egy nemesnépi ácsmester készítette. Helyreállítására először az1970-es években, majd1998-ban került sor.[3]
Dr. Borovszky Samu szerint"Gödörháza, magyar község, 73 házzal és 416 r. kath., ev. ref. és ág. ev. lakossal. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány. Birtokosok a Batthyányak."[5]1978.január 1-jén csatolták hozzá Magyarszombatfához.
A községrész ismert még az itt készülő kecskesajtjáról is.[3]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 262 | 266 | 249 | 260 | 255 | 235 | 233 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,4%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,4% szlovénnek mondta magát (2,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16%, református 58,4%, evangélikus 10,4%, felekezet nélküli 8,9% (5,6% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% szlovénnek, 2% szerbnek, 0,8% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,3% volt református, 19,2% római katolikus, 6,3% evangélikus, 2,4% egyéb katolikus, 5,1% felekezeten kívüli (22,7% nem válaszolt).[17]
Magyarszombatfán élő vagy ott tanult fazekasmesterek közül az alábbiak nyerték el aNépművészet Mestere díjat:
