Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Magyarországi Református Egyház | |
.svg) | |
| A Magyarországi Református Egyház jelképe, a nyolcágú csillag | |
| Vallás | kereszténység |
| Felekezet | református |
| Eredet | reformáció |
| Lelkészi vezető | Steinbach József |
| Tisztsége | püspök, a Zsinat lelkészi elnöke |
| Nemlelkészi vezető | Molnár János |
| Tisztsége | főgondnok, a Zsinat presbiteri elnöke |
| Tagság | 1 153 454[1] (1 622 796[2]) |
| Nyelv | magyar |
| Alapítva | 1567. február |
| Alapító | Debreceni zsinat |
| Ország |  Magyarország |
| Székhely | 1146Budapest, Abonyi u. 21. |
| Naptár | Gergely-naptár |
| Technikai szám | 0066 |
| A Magyarországi Református Egyház weboldala | |
AMagyarországi Református Egyház a Magyarországon bejegyzettreformátus egyház hivatalos elnevezése.
A történelmiegyházak között – a katolikus egyház után – számarányában a második helyet foglalja el. Apresbiteriánus egyházak között ez az egyetlen egyház, aholpüspökök álltak és jelenleg is állnak világi elnöktársukkal, a főgondnokokkal azegyházkerületek élén.
Areformáció a16. század folyamán terjedt el Magyarországra. A svájci GenfbenKálvin János megfogalmazta a református egyház tanait, követői pedig Európa-szerte terjesztették areformátus (kálvinista) evangéliumot.
 | Lásd még:A reformáció Magyarországon |
A reformáció magyarországi, kálvini ága két hitvallást fogadott el Debrecenben1567-ben, aHeidelbergi Kátét és aII. Helvét Hitvallást. Innen, az 1567-es Debreceni Zsinattól számolják a magyar református egyház létét.
A Habsburg császárok a katolikusellenreformációt támogatták a magyar területeken és a protestánsok a 17-18. század nagy részében másodrendű állampolgárok lettek. A későbbi császári rendeletek, mint például az 1731-esResolutio Carolina, kezdték rendezni a protestáns egyházak státuszát, de csak a 18. század vége hozott némi enyhülést a Magyarországi Református Egyház számára (Türelmi rendelet).
| Lásd még:Kereszténység Magyarországon#Újkor |
Magyarországon az 1200gyülekezet négyegyházkerületben, illetve 27egyházmegyében él, és a lakosság körülbelül 16%-át teszik ki a reformátusok. Agyülekezet szervezeti felépítésében azsinat-presbiteri elv érvényesül.Az egyházkerületek élénpüspökök állnak világi elnöktársaikkal, a főgondnokokkal. Az egyházkerületi szinthez hasonlóan, az egyházmegyék élén azesperes és az egyházmegyei főgondnok áll, míg a gyülekezetek elnöksége a lelkipásztor és a gondnok(ok).
Az egyházközség az egyház legalsó szintjén áll. Jogi intézményként működik, és vezetésében érvényesül a paritás elve: egyházi vezetője alelkész (lelkipásztor), és világi vezetője a gondnok. Tévesen a gyülekezet és az egyházközség szót szinonimaként szokták alkalmazni, ám az egyházközség tagjai azok a 18 évet betöltött, konfirmált emberek, akik hozzájárulnak a gyülekezet fenntartásához anyagilag, ezért az egyházközségi gyűlésen szavazati joggal rendelkeznek. A gyülekezetnek viszont ezen felül több tagja van: gyermekek; még nem konfirmált felnőttek, akik látogatják a lelki alkalmakat, illetve szavazati joggal nem rendelkező személyek.
Minden gyülekezetnek külön döntéshozó szerve van, ami apresbitérium, melynek élén a gondnok áll, akinek szerepköre eltér a szakmabeli gondokétól. Gyülekezetenként eltérő számú megválasztott egyháztag (presbiter) rendelkezik szavazati joggal az alábbi ügyekben:
Egyes helyeken nemcsak presbitereket választanak meg, hanem pótpresbitereket is, akiknek a funkciójuk az, hogyha a presbiterek közül elhalálozás történik, akkor automatikusan a pótpresbiterek közül kerülnek ki az újabb presbiterek. Érdekesség, hogy bizonyos helyeken csak férfiak lehetnek presbiterek, míg máshol nők is betölthetik ezt a szerepkört.
Minden gyülekezetnek van egyházközségi gyűlése, aminek tagjai a fent említett kritériumoknak megfelelt emberek. A gyűlés a következőkben dönt:
Az egyházközségi gyűlést alkalmanként hívják össze, míg presbiteri gyűlést akár havonta, vagy kéthetente is tarthatnak.
Az egyházközségek feladata a térségben élő református hívő testvérek lelki vezetése, illetve a nem hívő emberek utáni missziós tevékenység. Egy egyházközségben általában minden héten vasárnap istentisztelet szokott lenni (ez alól kivételek a szórványtelepülések), továbbá hétközi alkalmak, mint például bibliakör, ifjúsági óra (ifi), konfirmáció-előkészítő (KT), imaközösségi csoportok, kórus, stb.
A lelkészek sokszor lelkigondozói beszélgetést folytatnak lelkileg megtört, vagy Istent kereső emberekkel, gyászolókkal, továbbá külön alkalmak vannak beszélgetésre az esküvőre készülő párokkal és a gyermeket keresztelni kívánó családokkal.
A lelkipásztor feladatkörébe tartozik a sákramentumok (Jézus által parancsolt szimbolikus cselekedetek) kiszolgáltatása, ami az úrvacsora és a keresztség. Emellett feladata az igehirdetés a temetéseken és a templomi esküvő megáldása.
Az egész világon ma mintegy három és fél millió magyar reformátust tartanak nyilván. Ebből mintegy kétmillióan élnek Magyarországon, másfél millióan a különböző országokban.
Azelső világháborút követően Magyarország területvesztésével együtt számos magyar egyházrész, így az egész Erdélyi kerület és gyülekezetek csoportjai kerültek határainkon kívülre. Ezek ősi lakhelyükön élnek ugyan, de idegen nyelvi és vallási környezetben folytatják életüket. AzAmerikai Egyesült Államokban két különböző egyházi szervezetben, összesen hetven magyar református gyülekezet él. EzenkívülKanadában,Nyugat-Európában,Ausztráliában,Latin-Amerikában élnek magyar reformátusok. A környező országokban és a világon szétszórtan élő magyar reformátusokkal a Magyarországi Református Egyház szoros testvéri kapcsolatokat tart, részben aMagyar Reformátusok Világszövetsége, részben aMagyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata keretei között. 2009. május 22-én a Kárpát-medencében élő református egyházak új alkotmányt[4] alkotva megalapították aMagyar Református Egyházat.
"A Zsinat Elnöksége képviseli a Magyarországi Református Egyházat a külföldi és hazai egyházaknál, eljár az állam illetékes szerveinél, valamint tartja a kapcsolatot az ökumenikus szervezetekkel, de egyebek mellett összehívja és levezeti a zsinati tanácskozásokat is."[5]
| NÉV | Tagság jellege | EGYHÁZKERÜLET | SZOLGÁLATI HELY | |
|---|---|---|---|---|
| A Zsinat Elnöksége | ||||
| A Zsinat lelkészi elnöke | Steinbach József | lelkészi | Dunántúli Református Egyházkerület –püspök | Balatonalmádi-Balatonfűzfői Református Társegyházközség |
| A Zsinat világi elnöke | Molnár János | presbiteri | Tiszántúli Református Egyházkerület –főgondnok | Megbékélés Háza Református Konferencia és Képzési Központ, Berekfürdő |
| A Zsinat lelkészi alelnöke | Barna Sándor | lelkészi | Tiszáninneni Református Egyházkerület –püspök | Rásonysápberencs-Rásonyi Református Egyházközség |
| A Zsinat világi alelnöke | Dr. Nemes Pál | presbiteri | Dunántúli Református Egyházkerület –főgondnok | Nagykanizsai Református Egyházközség, Somogyi Református Egyházmegye |
| Lelkészi elnök | Szolgálati hely | ||
|---|---|---|---|
| Bölcskei Gusztáv | 1997 | 2014.december 31. | Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség |
| Szabó István | 2015.február 25. | 2021.február 17. | Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke Budahegyvidéki Református Egyházközség |
| Balog Zoltán | 2021.február 17. | 2024.február 16. | Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke Budapest-Hold utcai Református Egyházközség |
| Pásztor Dániel | 2024.február 16. | 2024.április 24. | Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, ügyvivő |
| Steinbach József | 2024.április 24. | hivatalban | Dunántúli Református Egyházkerület püspöke Balatonalmádi-Balatonfűzfői Református Társegyházközség |
Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap