Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a szerb királynéról szól. Hasonló címmel lásd még:Katalin magyar királyi hercegnő (egyértelműsítő lap). |
| Árpád-házi Katalin | |
| Magyarországi Katalin | |
 | |
| Szerbiai Királyság királynéja | |
| Каталина Арпад | |
| Uralkodási ideje | |
| 1276. –1282. | |
| Elődje | Ilona |
| Utódja | Angelina Ilona |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Árpád-ház |
| Született | 1256/57 Magyar Királyság |
| Elhunyt | 1314. után (57 évesen) Szerémség |
| Édesapja | V. István magyar király (1239–1272) |
| Édesanyja | Erzsébet kun hercegnő (1240–1290/95) |
| Testvére(i) | |
| Házastársa | IV. István Dragutinszerb király (1252–1316) |
| Gyermekei | 1.Erzsébet (1270 körül–1331) 2.Ulászló (1280–1324) 3.Uroš |
 AWikimédia Commons tartalmazÁrpád-házi Katalin témájú médiaállományokat. | |
Árpád-házi Katalin (1256/57 –1314. után) magyar királyi hercegnő és szerb királyné.Kotromanić Erzsébet magyar királyné dédanyja ésCillei Borbála magyar királyné szépanyja.
ÉdesapjaV. István magyar király, édesanyjaKun Erzsébet.
Katalin volt szülei második legidősebb gyermeke, testvérei közülMária nápolyi királyné, Annából bizánci császárné lett. Katalin1269 körül feleségül mentIstván Dragutin szerb trónörököshöz.Wertner Mór a házasság létrejöttéről így nyilatkozik:(a következő szöveg korabeli,19. század végi helyesírással és nyelvhelyességgel íródott, így némileg eltér a mai változattól): „IV. Béla sV. István okmányai értelmében1269-ig a két udvar közt nemcsak hogy feszült viszony uralkodott, hanem hogy sőt háborút is viseltek egymással, ami nem történt volna akkor, ha a két udvar már1261-ben rokoni viszonyban áll egymással. Jogunk van tehát azon feltevésnek helyt adni, hogy Dragutin István eljegyzése és egybekelése V. István legidősebb leányával két állam közt létrejött béke zálogának tekintendő s hogy1269. első felében létesült. [...] A házasság létrejöttének időpontjára nézve semminemű adatunk nem maradt fenn; csak azt tudjuk, hogy Katalin1269 körül a szerb udvarban tartózkodott.”[1]
Férje1276-tól1282-igIV. István Dragutin névenSzerbia királya volt. Férje trónfosztása után követte őt aSzerémségbe. A királynéi címéről nem mondott le, és levelezéseiben is megadták neki továbbra is ezt a titulust. Wertner így fogalmaz erről:(a következő szöveg korabeli,19. század végi helyesírással és nyelvhelyességgel íródott, így némileg eltér a mai változattól): „Hogy Katalin annak daczára, hogy férje csak a Szerémség kormányzója volt, mégis politikailag szerepelt s hogy Árpád-házi származását külföldön is becsülték, azt azon körülmény is bizonyítja, hogyII. Károly nápolyi király1300.január 12-én hozzá »Magnifice Principisse domine Catarine Illustri Regine Servie, carissime sorori nostre« czím alattMartell Károly fiának magyar trónkövetelése ügyében levelet menesztett.”[2] Miután Katalin szerb királyné voltV. István magyar király elsőszülött lánya, így az ő megnyerése kulcsfontosságú szerepet játszott az Anjou uralkodó elismertetésében, hiszen Katalin gyermekei a trónöröklésben megelőztékÁrpád-házi Mária nápolyi királynénak a gyermekeit, ugyanis Mária csak a harmadszülött leány volt.
Az utolsó információnk Katalinról, hogy közvetlenül anyósa,Ilona szerb királyné halála után1314-ben a sógornője, Szimóna királyné,Milutin király negyedik felesége kíséretében a férje öccsének, Milutinnak az udvarába látogatott, ahonnan gazdag ajándékokkal tért haza Magyarországra.[3]
Magyarországi Katalin szerb királyné ősei |
|---|
| Előző Ilona | Szerb királyné 1276 – 1282 | Következő Angelina Ilona |
