Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Magyarország uralkodóinak listája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. szeptember 16.3 változtatás vár ellenőrzésre.

Pontosságellenőrzött

A magyar királyi címről lásd amagyar király szócikket!

Ezen a laponMagyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, aMagyar Fejedelemség, aMagyar Királyságkirályait,kormányzóit valamint az ellenkirályokat és vezérlő fejedelmeket tartalmazza.

A magyarSzent Korona

AMagyar Nagyfejedelemség körülbelül 895-ben jött létre, a 9. századihonfoglalás után. AMagyar Királyság 1000–1001-ben alakult megSzent István király megkoronázásával. AzÁrpád-ház, amelyÁrpád nagyfejedelem férfiági leszármazottjaiból állt, 895-től 1301-ig folyamatosan uralkodott Magyarországon. I. István uralkodása idején akereszténységállamvallássá vált, és az Árpád-házi királyok az "apostoli király" címet viselték.

AzÁrpád-ház 1301-ben,III. András magyar király halálával kihalt. Ezt követően több uralkodóház királyai váltják egymást a magyar trónon, ez az időszak a "vegyesházi királyok kora". Az 1526-osmohácsi csata után aHabsburg-ház királyai uralkodnak Magyarországon. 1918-ban, azelső világháborút követőenIV. Károly király azeckartsaui nyilatkozatban lemondott az államügyek intézéséről, de formálisan nem mondott le a trónról. AMagyar Királyság 1920 és 1946 között továbbra is fennállt, de ténylegesen nem volt uralkodó királya, helyetteHorthy Miklós mintMagyarország kormányzója irányította kibővítettrégensi jogkörökkel.

Törzsfők és törzsszövetségi vezetők (–895)

[szerkesztés]
Lásd még:A magyar nép kialakulásának időszaka
PortréUralkodóRegnálásTisztségeLeírás
Ügyek
(? – 818)
8. század vége

818
nemzetségfő
A monda szerint apja Ed,Csaba királyfi fia. Valójában életéről semmi biztosat nem tudni. Neve ismert mégUgyel,Ugek,Ugeg,Vger,Vgec alakváltozatban is.
Levedi
(8–9. század)
818

9. század közepe
A magyar törzsszövetségszakrális vezére. Egyes feltételezések szerint személye megegyezikElőd vezérrel. A magyarok vándorlásának egyik legfontosabb állomása,Levédia róla kaphatta nevét.
Álmos
(819–895)
9. század közepe

895 körül
ApjaÜgyek vagyElőd (esetlegLevedi), anyjaEmese volt.Anonymus szerint ahét vezér egyike.
Kurszán
(?–904)
ismeretlen

904
Árpád (gyula) mellett ahonfoglaló magyarok egyik vezetője volt, jelentős szerepet játszott Pannónia területének meghódításában is.
Árpád
(845–907)
895 körül[1]
gyula vagykende
Ahonfoglalás alatt, majd aMagyar Nagyfejedelemség megalakulásáig a törzsszövetség vezetője, majd az elsőnagyfejedelem.

Magyar fejedelmek (895–1000/1001)

[szerkesztés]
Bővebben:Magyar Fejedelemség

Árpád-ház (895–1000/1001)

[szerkesztés]
#PortréUralkodóRegnálásaTisztségeLeírás
1
Árpád
(845–907)
895 körül

907 körül
Fejedelem vagynagyfejedelem
Álmos vezér fia, a magyarok fejedelme ahonfoglalás idején. Egyes vélemények alapján nem fejedelem, hanem valódi méltóságagyula volt.Kézai Simon szerint ahét vezér egyike.
2
Zolta
Solt vagy Zsolt
(896–949)
907 körül

947 körül
Fejedelem vagynagyfejedelem
Árpád fejedelem legkisebb fia. Neve ismert mégZsolt ésSolt alakváltozatban is. AMagyar Fejedelemség második fejedelme, ám egyes vélemények szerint uralkodásátAnonymus alaptalanul állította.
3
Falicsi
Fajsz
(?–955)
947 körül

955 körül
Fejedelem vagynagyfejedelem
Árpád fejedelem unokája,Jutocsa fia. Nevének másik alakváltozata:Fajsz. Uralkodásáról csakBíborbanszületett KonstantinDe administrando imperio című műve tesz említést, máshol erről nem írnak.
4
Taksony
(931–973)
955 körül

972 körül
Fejedelem vagynagyfejedelem
Zolta fejedelem fia. Feltehetően azaugsburgi csata után vette át a hatalmat, miután a magyar csapatok vereséget szenvedtek a német seregtől (ekkor értek véget a kalandozások nyugaton).
5
Géza
(945–997)
972 körül

997 körül
Fejedelem vagynagyfejedelem
Taksony fejedelem fia. Ő indította el azt a folyamatot, melynek során az ország nyugati típusúkirálysággá szerveződött át.
6
István
Vajk
(975 körül–1038)
997 körül

1000. december 25./
1001. január 1.
Fejedelem vagynagyfejedelem
Géza fejedelem ésSarolt fejedelemasszony fia.Vajk néven született, az István nevet a keresztségben kapta. 1000 karácsonyán vagy 1001. január 1-jén királlyá koronáztatta magát, ezzel létrejött aMagyar Királyság.

Magyar királyok (1000/1001–1918)

[szerkesztés]
Lásd még:Magyar Királyság

Árpád-ház (1000/1001–1301)

[szerkesztés]
Lásd még:Árpád-kor
  szentté avatott királyok
PortréUralkodóRegnálásaSzületési ideje, helye

Halálozási ideje, helye

KoronázásaLeírás

szent
I. István
Szent István
Magyarország 1. királya
1000. december 25.

1038. augusztus 15.
(37 év, 237 nap)
969–980 között
Esztergom

1038. augusztus 15.
(58-69 évesen)
Esztergom


1000. december 25.
Esztergom vagySzékesfehérvár
Az elsőmagyar király, a keresztény magyar állam megteremtője.Szentté avatására 1083-ban került sor.

Péter
Velencei Péter
Magyarország 2. királya
1038. augusztus 15.

1041 szeptembere
(3 év, 1 hónap)
1010 vagy 1011
Velence

1059. augusztus 30.
(48-49 évesen)
Székesfehérvár


1038
Székesfehérvár
Első regnálása.I. István király unokaöccse,Ottone Orseolo fia. Mivel döntéshozatalai során mellőzte a magyar főurakat a saját, külföldi híveivel szemben, 1041-ben elűzték az országból.

Sámuel
Aba Sámuel
Magyarország 3. királya
1041 szeptembere

1044. július 5.
(2 év, 10 hónap)
990 vagy 1009
nem ismert

1044. július 5.
(54 vagy 35 évesen)
Tisza vidéke


1044. április 22.
Csanád vagySzékesfehérvár
I. István király húgának férje, azAba nemzetség tagja. Az első választott magyar király. Aménfői csata során vesztette életét.

Péter
Velencei Péter
Magyarország 2. királya
1044. július 5.

1046 szeptembere
(2 év, 57 nap)
1010 vagy 1011
Velence

1059. augusztus 30.
(48-49 évesen)
Székesfehérvár

másodszor nem koronázták meg
Második regnálása. 1045-ben Péter jelképesen átadta az országotIII. Henrik német-római császárnak, végül 1046-banAndrás herceg elfogatta és megvakíttatta.

I. András
Katolikus András
Magyarország 4. királya
1046 szeptembere

1060 decembere
(14 év, 3 hónap)
1015 körül
ismeretlen

1060. december
(45 éves kora körül)
Zirc


1046 szeptembere
Székesfehérvár
Taksony fejedelem dédunokája,Vazul herceg fia. 1046-ban aVata-féle lázadás során megdöntöttékPéter király uralmát. Nevéhez fűződik aTihanyi alapítólevél kelte is.

I. Béla
Bajnok Béla
Magyarország 5. királya
1060. december 6.

1063. szeptember 11.
(2 év, 280 nap)
1016 körül
Dévény

1063. szeptember 11.
(47 éves kora körül)
ismeretlen


1060. december 6.
Székesfehérvár
I. András király testvére. Az 1061. éviszékesfehérvári országgyűlés során leverte az utolsó pogány lázadást az országban. Halálát a ráomló trón okozta 1063-banDömösön.

Salamon
Magyarország 6. királya
1063. szeptember 11.

1074. március 14.
(10 év, 185 nap)
1053
ismeretlen

1087 körül
ismeretlen


1063 szeptember
Székesfehérvár
I. András király ésKijevi Anasztázia királyné fia. Miután nagybátyja,I. Béla király megdöntötte apja hatalmát, német csapatokkal visszatért és visszaszerezte a koronát magának.

I. Géza
Magnus Géza
Magyarország 7. királya
1074. március 14.

1077. április 25.
(3 év, 43 nap)
1044 körül
ismeretlen

1077. április 25.
(32–33 évesen)
Vác


1075 körül
Székesfehérvár
I. Béla király ésLengyelországi Richeza királyné fia. Amogyoródi csata során döntő vereséget tudott mérniSalamon királyra, ezzel megszerezve a trónt magának.

szent
I. László
Szent László
Magyarország 8. királya
1077. április 25.

1095. július 29.
(18 év, 96 nap)
1040 körül
Krakkó

1095. július 29.
(54-55 évesen)
Nyitra


1081 körül
Székesfehérvár
I. Géza király testvére. Fiúörökös nélkül hunyt el, leánya,Piroska hercegnőII. Ióannész bizánci császár felesége lett. Elfoglalja aHorvát Királyságot, 1192-ben avatjákszentté.

Kálmán
Könyves Kálmán
Magyarország 9. királya
1095. július 29.

1116. február 3.
(20 év, 190 nap)
1074 körül
Székesfehérvár

1116. február 3.
(kb. 42 évesen)
Székesfehérvár


1095
Székesfehérvár
I. Géza király ésLoozi Zsófia királyné fia. MeghódítjaDalmáciát, az elsőmagyar király ahorvát trónon. A kor egyik legműveltebb uralkodójának számít.

II. István
Magyarország 10. királya
1116. február 3.

1131. március 1.
(15 év, 27 nap)
1101
Székesfehérvár

1131. március 1.
(30 évesen)
Székesfehérvár


1116
Székesfehérvár
Kálmán király ésSzicíliai Felícia királyné fia. Trónkövetelő vele szemben apja el nem ismert fia,Borisz Kalamanosz. Fiúutód nélkül hunyt el, ezért örököse unokaöccse,Saul herceg lett.

II. Béla
Vak Béla
Magyarország 11. királya
1131. március 1.

1141. február 13.
(9 év, 350 nap)
1108
Tolna vármegye

1141. február 13.
(33 évesen)
Székesfehérvár


1131. április 28.
Székesfehérvár
I. Géza király unokája,Álmos herceg ésKijevi Predszláva hercegné fia. Vaksága okán hitvese,Ilona királyné kormányozta az országot.

II. Géza
Magyarország 12. királya
1141. február 13.

1162. május 31.
(21 év, 108 nap)
1130
Tolna

1162. május 31.
(31–32 évesen)
Székesfehérvár


1141. február 16.
Székesfehérvár
II. Béla király ésSzerbiai Ilona királyné fia. Kiterjedt külpolitikájával és sikeres hadjárataival erősítette az országa befolyását a korabeliEurópában.

III. István
Magyarország 13. királya
1162. május 31.

1172. március 4.
(9 év, 279 nap)
1147
Székesfehérvár

1172. március 4.
(24 évesen)
Esztergom


1162 júniusa
Székesfehérvár
II. Géza király ésKijevi Eufrozina királyné fia. Uralkodását trónviszályok követték. Nagybátyjai,László ésIstván hercegekellenkirályként léptek fel vele szemben.

III. Béla
Nagy Béla
Magyarország 16. királya
1172. március 4.

1196. április 23.
(24 év, 51 nap)
1148 körül
Esztergom

1196. április 23.
(47–48 évesen)
Székesfehérvár


1173. január 13.
Székesfehérvár
III. István király testvére. Uralkodása azÁrpád-kor egyik csúcspontját jelentette a gazdaság és kultúra tekintetében is.

Imre
Magyarország 17. királya
1196. április 16.

1204. november 30.
(8 év, 222 nap)
1174;Székesfehérvár

1204. november 30.
(29 vagy 30 évesen)
Esztergom


1194
Székesfehérvár
III. Béla király ésAntiókhiai Anna királyné fia. Még apja életébenifjabb királlyá koronázták 1182-ben.

III. László
Magyarország 18. királya
1204. november 30.

1205. május 7.
(159 nap)
1199 vagy 1201
Székesfehérvár

1205. május 7.
(4 vagy 6 évesen)
Bécs


1204. augusztus 26.
Székesfehérvár
Imre király ésAragóniai Konstancia királyné fia. Gyermekként koronázták királlyá még apja életében, de mindössze öt éves kora körül váratlanul elhunyt.RégenseAndrás herceg volt.

II. András
Jeruzsálemi András
Magyarország 19. királya
1205. május 7.

1235. szeptember 21.
(30 év, 138 nap)
1176 körül
nem ismert

1235. szeptember 21.
(59 évesen)
nem ismert


1205. május 29.
Székesfehérvár
Imre király testvére,III. László király nagybátyja ésrégense. Uralkodása alatt, 1222-ben adták ki azAranybullát.

IV. Béla
Második honalapító
Magyarország 20. királya
1235. szeptember 21.

1270. május 3.
(34 év, 225 nap)
1206. november 29.
nem ismert

1270. május 3.
(63 évesen)
nem ismert


1235. szeptember 25.
Székesfehérvár
II. András király ésMeráni Gertrúd királyné fia. Atatárjárást követően újjáépítette aMagyar Királyságot, megalapítva többek között aBudavári királyi várat is.

V. István
Magyarország 21. királya
1270. május 3.

1272. augusztus 6.
(2 év, 95 nap)
1239. október 18.
nem ismert

1272. augusztus 6.
(32 évesen)
Csepel-sziget


1270. május 13.
Székesfehérvár
IV. Béla király ésLaszkarisz Mária királyné fia. 1262-tőlifjabb király apja mellett, és még az ő életében az ország keleti részénekde facto független uralkodója.

IV. László
Kun László
Magyarország 22. királya
1272. augusztus 6.

1290. július 10.
(17 év, 339 nap)
1262. augusztus 5.
nem ismert

1290. július 10.
(27 évesen)
Körösszeg


1272. szeptember 3.
Székesfehérvár
V. István király ésKun Erzsébet királyné fia. Feleségétől,Anjou Izabella királynétól nem születtek gyermekei.

III. András
Velencei András
Magyarország 23. királya
1290. július 10.

1301. január 14.
(10 év, 189 nap)
1265 körül
Velence

1301. január 14.
(36 évesen)
Buda


1290. július 23.
Székesfehérvár
II. András király unokája,Utószülött István herceg ésMorosini Tomasina fia. Az utolsóÁrpád-házimagyar királykéntaz utolsó aranyágacskának” is nevezik.

Přemysl-ház (1301–1305)

[szerkesztés]
PortréUralkodóRegnálásaSzületési ideje, helye

Halálozási ideje, helye

KoronázásaLeírás

Vencel
Cseh Vencel
Magyarország 24. királya
1301 májusa

1305. október 9.
(4 év)
1289. október 6.
Prága

1306. augusztus 4.
(16 évesen)
Alamóc


1301. augusztus 27.
Székesfehérvár
IV. Béla király ükunokája,II. Vencel cseh király ésHabsburg Juta királyné fia, 1305-ben lemondKároly Róbert javára. EgybenCsehország ésLengyelország királya is.

Wittelsbach-ház (1305–1307)

[szerkesztés]
PortréUralkodóRegnálásaSzületési ideje, helye

Halálozási ideje, helye

KoronázásaLeírás

Ottó
Bajor Ottó
Magyarország 25. királya
1305. október 9.

1307 májusa
(2 év)
1261. február 11.
Burghausen

1312. szeptember 9.
(51 évesen)
Landshut


1305. december 5.
Székesfehérvár
IV. Béla király unokája,XIII. Henrik bajor herceg ésÁrpád-házi Erzsébet fia, egybenAlsó-Bajorország hercege is.

Anjou-ház ésLuxemburg-ház (1308–1437)

[szerkesztés]
Lásd még:Anjou-kor
PortréUralkodóRegnálásaSzületési ideje, helye

Halálozási ideje, helye

KoronázásaLeírás

I. Károly
Károly Róbert
Magyarország 26. királya
1308. november 17.

1342. július 16.
(33 év, 242 nap)
1288
Nápoly

1342. július 16.
(54 évesen)
Visegrád


1309. június 15.
Esztergom
1310. augusztus 27.
Buda
1342. július 21.
Székesfehérvár
V. István király dédunokája,Martell Károly ésHabsburg Klemencia hercegné fia, azCapeting–Anjou-ház magyar királyi ágának tagja.

I. Lajos
Nagy Lajos
Magyarország 27. királya
1342. július 16.

1382. szeptember 10.
(40 év, 57 nap)
1326. március 5.
Visegrád

1382. szeptember 10.
(56 évesen)
Nagyszombat


1342. július 21.
Székesfehérvár
I. Károly magyar király ésŁokietek Erzsébet királyné fia, egybenLengyelország királya (1370–). Fiúörökös nélkül hunyt el, így országait leányai örökölték.

Mária
Anjou Mária
Magyarország 28. királynője
1386. február 7.

1387. március 31.
1371. április 14.
Buda

1395. május 17.
(24 évesen)
Buda


1382. szeptember 17.
Székesfehérvár
Első regnálása.I. Lajos király ésKotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya,Hedvig lengyel királynő testvére, kezdetbenOrléans-i Lajos jegyese, majdLuxemburgi Zsigmond felesége.

II. Károly
Kis Károly
Magyarország 29. királya
1385. december 31.

1386. február 24.
(56 nap)
1345
Nápoly

1386. február 24.
(41 évesen)
Visegrád


1385. december 31.
Székesfehérvár
Lajos, Durazzo hercege ésSanseverinói Margit fia, egybenNápoly királya 1382-től. A legrövidebb ideig uralkodó magyar monarcha (55 nap), azAnjou-ház durazzói ágának tagja.

Mária
Anjou Mária
Magyarország 28. királynője
1386. február 7.

1387. március 31.
1371. április 14.
Buda

1395. május 17.
(24 évesen)
Buda

másodszor nem koronázták meg
Második regnálása. Ellenkirály vele szemben II. Károly király fia,Nápolyi László.
1387. március 31.

1395. május 17.
Anjou Mária királynő és férje,Luxemburgi Zsigmond társuralkodók.

Zsigmond
Luxemburgi Zsigmond
Magyarország 30. királya
1368. február 14.
Nürnberg
1437. december 9.
(69 évesen)
Znaim

1387. március 31.
Székesfehérvár
1395. május 17.

1437. december 9.
IV. Károly német-római császár ésPomerániai Erzsébet császárné fia, egybencseh király ésnémet-római császár.

Habsburg-ház (1437–1457)

[szerkesztés]
PortréUralkodóRegnálásaSzületési ideje, helye

Halálozási ideje, helye

KoronázásaLeírás

Albert
Habsburg Albert
Magyarország 31. királya
1437. december 18.

1439. október 27.
(1 év, 314 nap)
1397. augusztus 16.
Bécs

1439. október 27.
(42 évesen)
Neszmély


1438. január 1.
Székesfehérvár
Luxemburgi Zsigmond veje,IV. Albert osztrák herceg ésBajorországi Johanna Zsófia fia, egybennémet király ésosztrák herceg. Halála után régens hitvese,Luxemburgi Erzsébet.

V. László
Utószülött László
Magyarország 32. királya
1440. május 15.

1457. november 23.
(17 év, 193 nap)
1440. február 22.
Komárom

1457. november 23.
(17 évesen)
Prága


1440. május 15.
Székesfehérvár
Habsburg Albert király ésLuxemburgi Erzsébet királyné fia, egyben az elsőosztrák uralkodó főherceg, valamintcseh király.I. Ulászló ellenkirálya. Gyermekkora miatt az országotHunyadi János, majdCillei Ulrik kormányzók irányítják.

Jagelló-ház (1440–1444)

[szerkesztés]
PortréUralkodóRegnálásaSzületési ideje, helye

Halálozási ideje, helye

KoronázásaLeírás

I. Ulászló
Várnai Ulászló
Magyarország 33. királya
1440. július 17.

1444. november 10.
(4 év, 117 nap)
1424. október 31.
Krakkó

1444. november 10.
(20 évesen)
Várna


1440. július 17.
Székesfehérvár
II. Ulászló lengyel király és Holszański Zsófia királyné fia, egybenlengyel király is.V. László ellenkirálya. A törökök ellen vívottvárnai csata során vesztette életét.

Hunyadi-ház (1458–1490)

[szerkesztés]
PortréUralkodóRegnálásaSzületési ideje, helye

Halálozási ideje, helye

KoronázásaLeírás

I. Mátyás
Corvin Mátyás
Magyarország 34. királya
1458. január 24.

1490. április 6.
(32 év, 73 nap)
1443. február 23.
Kolozsvár

1490. április 6.
(47 évesen)
Bécs


1464. március 29.
Székesfehérvár
Hunyadi János kormányzó ésSzilágyi Erzsébet fia, egybenCsehország királya ésAusztria uralkodó főhercege.

Jagelló-ház (1490–1526)

[szerkesztés]
PortréUralkodóRegnálásaSzületési ideje, helye

Halálozási ideje, helye

KoronázásaLeírás

II. Ulászló
Dobzse László
Magyarország 35. királya
1490. július 15.

1516. március 13.
(25 év, 243 nap)
1456. március 1.
Krakkó

1516. március 13.
(60 évesen)
Buda


1490. szeptember 18.
Székesfehérvár
I. Ulászló király unokaöccse,IV. Kázmér lengyel király ésHabsburg Erzsébet királyné fia, egybenCsehország királya is.

II. Lajos
Magyarország 36. királya
1516. március 13.

1526. augusztus 29.
(10 év, 170 nap)
1506. július 1.
Buda

1526. augusztus 29.
(20 évesen)
Mohács


1508. június 4.
Székesfehérvár
II. Ulászló király ésCandale-i Anna királyné fia, a törökökkel szemben zajló, súlyos veszteségekkel járómohácsi csata során vesztette életét.

Szapolyai-ház (1526–1571)

[szerkesztés]
PortréUralkodóRegnálásaSzületési ideje, helye

Halálozási ideje, helye

KoronázásaLeírás

I. János
Magyarország 37. királya
1526. november 10.

1540. július 17/21.
(13 év, 254 nap)
1480 vagy 1487
Szepesváralja

1540. július 17. vagy 21.
(53–60 évesen)
Szászsebes


1526. november 11.
Székesfehérvár
Szapolyai István nádor ésTescheni Hedvig hercegnő fia, az 1526. éviszékesfehérvári országgyűlés királlyá választotta. Akeleti Magyar Királyság első uralkodója,I. Ferdinánd király vitatja a tisztségét.

II. János
János Zsigmond
Magyarország 39. királya
1540. szeptember 13.

1551. július 19.
(10 év, 310 nap)
1540. július 7.
Buda

1571. március 14.
(30 évesen)
Gyulafehérvár

nem koronzták meg
Első regnálása.I. János király fia, kiskorúsága miatt régense anyja,Izabella királyné ésFráter György püspök. Utóbbi anyírbátori szerződés alapján lemondatta, a koronát átadta a vele szemben ellenkirálynak tekintettI. Ferdinándnak.
1556. november 25.

1570. augusztus 16.
(13 év, 264 nap)
Második regnálása. Anyja halála után annak támogatóit maga mellett tudva újra átveszi az ország irányítását. Aspeyeri szerződésben mond le amagyar királyi címéről, cserébe felveszi azerdélyi fejedelem címet.

Habsburg-ház (1526–1780)

[szerkesztés]
PortréUralkodóRegnálása

Koronázása

Született

Elhunyt

Egyéb címeiLeírás

I. Ferdinánd
Magyarország 38. királya
1526. december 17.

1564. július 25.
(37 év, 220 nap)


1527. november 3.
Székesfehérvár

1503. március 10.
Alcalá de Henares

1564. július 25.
(61 évesen)
Bécs

IV. Fülöp, Burgundia hercege ésII. Johanna kasztíliai királynő fia,IV. Béla nyolcadik ükunokája ésII. Lajos sógora. AHabsburg–Jagelló házassági szerződés értelmében lettkirály.I. ésII. János vitatta címét.

Miksa
Magyarország 40. királya
1564. július 26.

1576. október 12.
(12 év, 78 nap)


1563. szeptember 8.
Pozsony

1527. július 31.
Bécs

1576. október 12.
(49 évesen)
Regensburg

I. Ferdinánd király ésJagelló Anna királyné fia. A kora újkori magyar történelemben ő volt az elsőHabsburg-házi uralkodó, aki a magyar trónt megörökölte. 1570-ig vitatja a címetII. János.

Rudolf
Magyarország 41. királya
1576. október 12.

1608. június 25.
(31 év, 257 nap)


1572. szeptember 22.
Pozsony

1552. július 18.
Bécs

1612. január 20.
(59 évesen)
Prága

Miksa király ésSpanyolországi Mária királyné fia. Elmeháborodottság gyanúja miatt megfosztották uralkodói címeitől.

II. Mátyás
Magyarország 42. királya
1608. június 25.

1619. március 20.
(10 év, 267 nap)


1608. november 19.
Pozsony

1557. február 24.
Bécs

1619. március 20.
(62 évesen)
Bécs

Rudolf király testvére, lemondatta fivérét előbb amagyar, 1611-ben acseh királyi, 1612-ben pedig anémet-római császári címről.

II. Ferdinánd
Magyarország 43. királya
1618. július 1.

1637. február 15.
(17 év, 331 nap)


1618. július 1.
Pozsony

1578. július 9.
Graz

1637. február 15.
(58 évesen)
Bécs

II. Mátyás király unokatestvére,II. Károly osztrák főherceg ésBajorországi Mária Anna fia.

III. Ferdinánd
Magyarország 44. királya
1637. február 15.

1657. április 2.
(20 év, 47 nap)


1625. december 8.
Sopron

1608. július 13.
Graz

1657. április 2.
(48 évesen)
Bécs

II. Ferdinánd király ésBajorországi Mária Anna fia. Ő volt az egyetlen magyar uralkodó, akitSopronban koronáztak meg. 1646 és 1654 legidősebb fia,Ferdinánd társuralkodója.
IV. Ferdinánd
Magyarország 45. királya
III. Ferdinándtársuralkodója
1646. augusztus 24.

1654. július 9.
(7 év, 23 nap)

nem koronázták meg

1633. szeptember 8.
Bécs

1654. július 9.
(20 évesen)
Bécs

III. Ferdinánd király és király ésHabsburg Mária Anna fia. Még apja uralkodása alatt megkoronázták, vele együtt társuralkodó lett, azonban idő előtt elhunyt.

I. Lipót
Magyarország 46. királya
1657. április 2.

1705. május 5.
(48 év, 33 nap)


1655. június 27.
Pozsony

1640. június 9.
Bécs

1705. május 5.
(64 évesen)
Bécs

IV. Ferdinánd király testvére. Uralkodása alatt zajlott le atörök kiűzése Magyarországról, egyben ő volt a harmadik leghosszabb ideg regnáló magyar király.

I. József
Magyarország 47. királya
1705. május 5.

1711. április 17.
(5 év, 347 nap)


1687. december 9.
Pozsony

1678. július 26.
Bécs

1711. április 17.
(32 évesen)
Bécs

I. Lipót király ésPfalz–Neuburgi Eleonóra fia. Uralkodása alatt robbant kit többek közt aspanyol örökösödési háború és aRákóczi-szabadságharc is.

III. Károly
Magyarország 48. királya
1711. április 17.

1740. október 20.
(29 év, 186 nap)


1712. május 22.
Pozsony

1685. október 1.
Bécs

1740. október 20.
(55 évesen)
Bécs

I. József király testvére. Fiúörökös hiányában elfogadtatta aPragmatica sanctiot, hogy idősebb leánya is örökösévé válhasson.

Mária Terézia
II. Mária
Magyarország 49. királynője
1740. október 20.

1780. november 29.
(40 év, 40 nap)


1741. június 25.
Pozsony

1717. május 13.
Bécs

1780. november 29.
(63 évesen)
Bécs

III. Károly király ésErzsébet Krisztina királyné leánya, afelvilágosult abszolutizmus híve. AHabsburg Birodalom egyetlen női uralkodója, egyben aHabsburg–Lotaringiai-ház megalapítója. 1765-től elsőszülött fia,II. József jelképestársuralkodója.

Habsburg–Lotaringiai-ház (1780–1918)

[szerkesztés]
  boldoggá avatott királyok
PortréUralkodóRegnálása

Koronázása

Született

Elhunyt

Egyéb címeiLeírás

II. József
kalapos király
Magyarország 50. királya
1780. november 29.

1790. február 20.
(9 év, 283 nap)

nem koronázták meg

1741. március 13.
Bécs

1790. február 20.
(48 évesen)
Bécs

I. Ferenc császár ésMária Terézia királynő fia, hivatalosan már apja 1765-ös halálát követően társuralkodó anyja mellett.

II. Lipót
Magyarország 51. királya
1790. február 20.

1792. március 1.
(2 év, 10 nap)


1790. november 15.
Pozsony

1747. május 5.
Bécs

1792. március 1.
(44 évesen)
Bécs

II. József király testvére, császárrá választását megelőzőenToszkána nagyhercege 1765-től. Két fia is,Sándor Lipót ésJózsef főherceg isnádor lett.

I. Ferenc
Magyarország 52. királya
1792. március 1.

1835. március 2.
(43 év, 1 nap)


1792. június 6.
Buda

1768. február 12.
Firenze

1835. március 2.
(67 évesen)
Bécs

II. Lipót király és király ésMária Ludovika királyné fia. Az utolsónémet-római császár, az elsőosztrák császár. Ő az elsőmagyar király, akitBudán koronáztak meg.

V. Ferdinánd
Jóságos Ferdinánd
Magyarország 53. királya
1835. március 2.

1848. december 2.
(13 év, 275 nap)


1830. szeptember 28.
Pozsony

1793. április 19.
Bécs

1875. június 29.
(82 évesen)
Prága

I. Ferenc király ésBourbon–Szicíliai Mária Terézia királyné fia, gyengeelméjűsége okán a tényleges hatalom gyakorlójaKlemens von Metternichkancellár. Lemondatták.

I. Ferenc József
Magyarország 54. királya
1848. december 2.

1916. november 21.
(67 év, 354 nap)


1867. június 8.
Buda

1830. augusztus 18.
Bécs

1916. november 21.
(86 évesen)
Bécs

V. Ferdinánd király unokaöccse,Ferenc Károly főherceg ésZsófia Friderika főhercegné fia, az európai történelem harmadik leghosszabb ideig regnáló monarchája.

boldog
IV. Károly
Utolsó Károly
Magyarország 55. királya
1916. november 21.

1918. november 16.
(1 év, 360 nap)


1916. december 30.
Budapest

1887. augusztus 17.
Persenbeug-Gottsdorf

1922. április 1.
(34 évesen)
Funchal

I. Ferenc József király öccsének az unokája, azelső világháború alatt az utolsómagyar király. 1918-ban lemond, majdmegpróbálja visszavenni a trónt, sikertelenül. 2004-benboldoggá avatják.
Interregnum[2]
1920. március 1. – 1921. november 6.

A Magyar Királyság államfői posztját 1920 és 1946 között uralkodó hiányábanHorthy Miklós kormányzó,Szálasi Ferenc nemzetvezető, végül aNemzeti Főtanács mintkollektív államfő töltötte be.

Ellenkirályok

[szerkesztés]
PortréEllenkirályRegnálásUralkodóKoronázásaTrónigénye

II. László
Árpád-házi László
Magyarország 14. királya
1162 júliusa

1163. január 14.
(168 nap)
III. István

1162 július
Székesfehérvár
1160-ban lázad felIII. István király ellen, azonban elbukik, majdBizáncba menekül. A császár segítségének és a magyar rendeket megnyerő népszerűségével később hazatér, megkoronázzák.

IV. István
Árpád-házi István
Magyarország 15. királya
1163. január 27.

1165. április 11.
(2 év, 75 nap)

1163. január 27.
Székesfehérvár
Testvére,II. László ellenkirály halála után ahercegségét felhasználva szerzi meg magának a magyar trónt, azonban a rendek elpártolnak tőle, és újraIII. Istvánt támogatják. Végül hívei ölik meg azimonyi várban.

László
Nápolyi László
Anjou László
1403. július 3.

1403. november 7.
(168 nap)
Zsigmond

1403. augusztus 5.
Zára
Apja,II. Károly király halála után támogatói a kiskorú Lászlót szerették volna a magyar trónra juttatni, ezzel polgárháborút kirobbantva az országban. A próbálkozásuk végül elbukik,I. Lajos lánya,Mária szerzi meg a trónt, aki férjével,Zsigmonddal uralkodik.

I. Gábor
Bethlen Gábor
1620. augusztus 25.

1621. december 31.
(1 év, 128 nap)
II. Mátyás
nem koronázták meg
Aharmincéves háború alatt elfoglalja aKirályi Magyarországot, majd a besztercebányai országgyűlésmagyar királlyá választja. Végül anikolsburgi békében mond le a királyi címérőlII. Mátyás javára.

Vezérlő fejedelmek

[szerkesztés]

Amagyar történelemben 2 vezérlő fejedelme voltMagyarországnak, mindkettőt a magyarrendi országgyűlés választotta megfelkelés vagyszabadságharc alatt. A vezérlő fejedelem mindkét esetben azausztriaiHabsburgde juremagyar királlyal állt szemben.

#PortréFejdelemRegnálásEgyéb tisztségekUralkodóLeírás
1
őnagysága
kismarjai
Bocskai István
(1557–1606)
1605. április 20.

1606. december 29.
(1 év, 253 nap)
Rudolf
Abocskai-felkelés alatt felszabadítottaErdélyt, elfoglaltaÉszak- ésKelet-Magyarországot, aszerencsi országgyűlésen választották meg.
2
őnagysága
felsővadászi
II. Rákóczi Ferenc
(1676–1735)
1705. szeptember 17.

1711. február 21.
(5 év, 157 nap)
I. Lipót

I. József

ARákóczi-szabadságharc alatt aszécsényi országgyűlésen adux & princeps címeket kapta, melyeket aszatmári békéig visel.

Kormányzók, régensek

[szerkesztés]
Bővebben:Magyarország kormányzója
PortréKormányzóHivatali időTípusEgyéb tisztségekUralkodó
ő királyi fensége
Jaroszlavna Anasztázia
királyné
(1023–1096)
1063. szeptember

1074. március 14.
(1 év)
Régens
Salamon
ő királyi fensége
Vukanović Ilona
királyné
(1109–1146)
1141. február 13.

1146. február 13.
(5 év)
Régens
II. Géza
Belos
bán
ő királyi fensége
Árpád-házi András
herceg
(1176–1235)
1204. november 30.

1205. május 7.
(5 hónap, 7 nap)
Régens
III. László
ő királyi fensége
Kun Erzsébet
királyné
(1240–1290)
1272. augusztus 6.

1277. augusztus 5.
(4 év, 364 nap)
Régens
IV. László
ő királyi fensége
Kotromanić Erzsébet
királyné
(1339–1387)
1382. szeptember 10.

1385. december. 31.
(3 év, 3 hónap)
Régens
Mária
herceg
Hunyadi János
(1407–1456)
1446. június 6.

1453. január 30.
(6 év, 238 nap)
Régens
V. László
gróf
Cillei Ulrik
(1406–1456)
1456. november 8.

1456. november 9.
(2 nap)
Régens
gróf horogszegi
Szilágyi Mihály
(1400–1460)
1458. január 20.

1458. augusztus
(212 nap)
Régens
I. Mátyás
ő királyi fensége
Jagelló Izabella
királyné
(1519–1559)
1540. szeptember 13.

1571. március 14.
(10 év, 310 nap)
Régens
II. János
Gritti Alajos
(1480–1534)
1530

1534. szeptember 29.
(4 év)
Gubernátor
I. János
báró ampringeni
János Gáspár
(1619–1684)
1673. február 27.

1679
(5 év, 10 hónap)
Gubernátor
[4]
udvardi éskossuthfalvi
Kossuth Lajos
(1802–1894)
1849. április 14.

1849.augusztus 11.
(119 nap)
Kormányzó–elnök
(államfő)
[5]
ő császári és királyi fensége
Habsburg–Lotaringiai
József Ágost

főherceg
(1872–1962)
1918. október 26.

1918. november 16.
(22 nap)
Királyi helytartó
IV. Károly
1919. augusztus 7.

1919. augusztus 23.
(16 nap)
Kormányzó
(államfő)
[6]
ő főméltósága
vitéznagybányai
Horthy Miklós
(1868–1957)
1920. március 1.

1944. október 16.
(24 év, 229 nap)
Régens
(államfő)
A trón üres
[7]

Statisztikák

[szerkesztés]

A leghosszabb ideig uralkodó magyar királyok

[szerkesztés]
UralkodóUralkodásánakIdőtartam
KezdeteVégeNapÉv, nap
1.I. Ferenc József1848. december 2.1916. november 21.24 82567 év, 355 nap
2.Zsigmond1387. március 31.1437. december 9.18 51550 év, 253 nap
3.I. Lipót1657. április 2.1705. május 5.17 56448 év, 33 nap
4.I. Ferenc1792. március 1.1835. március 2.15 70543 év, 1 nap
5.I. Lajos1342. július 16.1382. szeptember 10.14 66640 év, 56 nap
6.Mária Terézia1740. október 20.1780. november 29.14 65040 év, 40 nap
7.I. István1000. december 25.1038. augusztus 15.13 74737 év, 233 nap
8.I. Ferdinánd1526. december 17.1564. július 25.13 73537 év, 221 nap
9.IV. Béla1235. szeptember 21.1270. május 3.12 64334 év, 232 nap
10.I. Károly1308. november 17.1342. július 16.12 29433 év, 241 nap

A legrövidebb ideig uralkodó magyar királyok

[szerkesztés]
UralkodóUralkodásánakIdőtartam
KezdeteVégeNap
1.II. Károly1385. december 31.1386. február 24.55
2.III. László1204. november 30.1205. május 7.158
3.Ottó1305. október 5.1307. májuskb.599
4.Albert1437. december 18.1439. október 27.678
5.IV. Károly1916. november 21.1918. november 13.722
6.II. Lipót1790. február 20.1792. március 1.740
7.V. István1270. május 3.1272. augusztus 6.826
8.I. Béla1060. december 6.1063. szeptember 11.1 009
9.Sámuel1041. szeptember1044. július 5.kb.1 029
10.I. Géza1074. március 14.1077. április 25.1 138

Időkép

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A vérszerződéstől a Magyar Nagyfejedelemség megalakulásáig.
  2. 1918. november 13-án azeckartsaui nyilatkozatábanIV. Károly király lemondott az államügyekben való részvételi jogáról, de már októbertől is csakHabsburg–Lotaringiai József Ágost, volt Magyarország kormányzója minthomo regius. Pár napra rá november 16-án pedigBudapesten kikiáltották azelső magyar köztársaságot. Azőszirózsás forradalom és aMagyarországi Tanácsköztársaság bukása után visszatérőellenforradalmi rendszer előbb helyreállította a királyságot, amelynek keretében 1920. március 1-jénkormányzóvá választottákHorthy Miklóst. Károly többször iskísérletet tett a hatalom visszaszerzésére, ám 1921. november 6-án kimondták – immár végleges érvénnyel – aHabsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását.
  3. ab(de factofőparancsnok)
  4. Johann Caspar von Ampringent anémet-római császár nevezte ki mint császári helytartót, jogköre nem volt egyenő arégenssel, mint elődjeinek.
  5. 1849. április 14-én azOrszággyűlés kimondta aHabsburg-ház trónfosztását, Magyarország fuggetlenségét azOsztrák Császárságtól. A függetlenMagyar Állam államfőjévé Kossuthot választották mint az ország kormányzó-elnökét.
  6. ATanácsköztársaság bukása után (1919. augusztus 7.) kormányzóvá kiáltja ki magát, így az újMagyar Köztársaság államfője lesz.
  7. 1921. november 6-án aNemzetgyűlés kimondta aHabsburg-ház trónfosztását, így a trón üresen marad.

Források

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Királyok könyve: Magyarország és Erdély királyai, királynői, fejedelmei és kormányzói. Szerk. Horváth Jenő. Budapest: Helikon. 2004 – 7., jav. kiad.
  • Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk.Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9
  • Magyarország uralkodói. Budapest: Pannonica. 2003. = Magyar Századok.ISBN 963-9252-60-3
  • Klaus-Jürgen Matz:Ki mikor uralkodott, kormányzott: Uralkodók táblái a világtörténelemhez: Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003.ISBN 963-547-849-6 – a Magyarországra vonatkozó részt Pálinkás Mihály állította össze.
  • Oborni Teréz:Erdély fejedelmei. Budapest: Pannonica. 2002.
  • Vég Gábor:Magyarország királyai és királynői. Budapest: Maecenas. 1997 – 4. bőv., jav. kiad.
Törzsszövetségek
(895 előtt)
Magyar Fejedelemség
(895–1001)
Magyar Királyság
(1001–1918; 1920–1946)
A sablon a Magyar Királyság királyait sorolja fel, a kormányzókhoz és államfőkhöz lásd:Magyarország uralkodói
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarország_uralkodóinak_listája&oldid=28213578
Kategóriák:
Rejtett kategória:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp