Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
 | Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |  |
| Magyarország nemzetiségei |
|---|
bolgárok |
| A magyarországi nemzetiségek története |
A2011. évimagyarországi népszámlálás adatai szerint 644 524 fő, vagyis a lakosság 6,5%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismertnemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszi ki, igaz ennek is nagy része elsődlegesen a magyar nyelvet használó cigány.
Magyarországon 13, törvényben elismert, nemzetiség él, ezek között 2012. január 1-je előtt 12nemzeti kisebbség, illetve egyetnikai kisebbség (a cigányság) volt, ezutána nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény hatályba lépése miatt megszűnik a nemzeti, illetve az etnikai kisebbség fogalma, helyükbe egységesen anemzetiség kifejezés lép. Anépszámlálások, a kisebbségjogi intézmények csak ezen kisebbségek adatait, társadalmi mozgásait mérik éskisebbségi önkormányzatot csak ezek azetnikumok alakíthatnak, mivel ezek azok a népcsoportok, amelyek minimum egy évszázados itt-tartózkodást tudtak igazolni(történelmi kisebbségek).
Saját döntésük folytán nem tartozik a törvényben elismert nemzetiségek közé azsidóság. Más, jelentősebb nemzeti kisebbségek is léteznek Magyarországon, amelyek nem teljesítik a nemzetiséggé nyilvánítás feltételeit, például az itt élőoroszok,arabok,kínaiak,kurdok, valamint egyesafrikai közösségek.
A Magyarországon élő és dolgozó külföldi származású lakosok száma a 2011-es 140 ezerről 2023-ra 226 ezerre növekedett. A legnagyobb arányban, 5,8 százalékban a fővárosban telepedtek le.[1][2]
 | Bővebben:A magyarországi nemzetiségek története |
Magyarország fennállása során mindig is különböző nemzetiségek otthona volt. Az első nagyarányú betelepítések a tatár és a török pusztítások miatt történtek, a mezőgazdasági munkaerő fenntarthatósága végett, a 13. és a 18. században.Trianon után arányuk részben megváltozott, az ország nemzetállammá, homogénebb etnikumúvá vált. Ezt fokozták amásodik világháború utáni lakosságcserék és kitelepítések. A megmaradt nemzeti kisebbségek jelentős része pedig beolvadt aKádár-korszak idején, ez különösen anémetek és aszlovákok esetében volt jelentős.
Az egyes nemzetiségek és etnikumok létszáma a2011-es népszámlálás adatai szerint (saját bevallásuk alapján):
Nemzetiségiek és etnikumok számának alakulása (1949–2011):
| Év | Német | Szlovák | Szerb | Horvát | Szlovén | Román | Cigány |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1949 | 22 455 | 25 988 | 5 185 | 20 123 | 4 473 | 14 713 | n.a. |
| 1960 | 50 765 | 30 690 | 4 583 | 33 014 | n.a. | 10 502 | n.a. |
| 1970 | 35 594 | 21 176 | 12 235 | 14 609 | 4 205 | 8 640 | 325 000 |
| 1980 | 31 231 | 16 054 | n.a. | 20 030 | 7 139 | n.a. | 380 000 |
| 1980(Tanácsi minősítés) | 65 969 | 34 601 | n.a. | 27 650 | n.a. | 8 416 | n.a. |
| 1990 | 30 824 | 10 459 | 2 905 | 13 570 | 1 930 | 10 740 | 142 683 |
| 2001 | 62 233 | 17 692 | 3 816 | 15 620 | 3 040 | 7 995 | 190 046 |
| 2011 | 200 000 | 35 208 | 10 038 | 26 774 | 2 820 | 35 641 | 315 583 |
Hangsúlyozni kell, hogy az önmeghatározáson alapuló adatok nem a tényleges arányokat vagy azasszimiláció valóságos hullámzását tükrözik, hanem az adott nemzetiségnek a politikától függő önértékelését az aktuális társadalmi miliőben.
Az ukrán, lengyel, görög, bolgár, ruszin és örmény nemzetiség a fenti táblázatban nem szerepel, mivel ezeket csak 1991-ben ismerték el hivatalosan, így a korábbi népszámlálásokon még nem kérdeztek rájuk.
A 2011-es népszámlálás szerint a különböző vallási csoportok aránya így oszlott meg az egyes nemzetiségek esetében:[4]
| Nemzetiség | Katolikus | Református.svg) | Ortodox | Egyébkeresztény | Muszlim | Buddhista | Zsidó | Felekezeten kívüli | Ateista | Nem válaszolt |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| bolgár | 26% | 7% | 16% | 3% | 21% | 4% | 21% | |||
| cigány | 45% | 6% | 8% | 23% | 1% | 16% | ||||
| görög | 17% | 2% | 19% | 2% | 24% | 7% | 25% | |||
| horvát | 59% | 4% | 1% | 2% | 12% | 5% | 15% | |||
| lengyel | 56% | 4% | 3% | 13% | 4% | 17% | ||||
| német | 56% | 6% | 7% | 13% | 3% | 15% | ||||
| örmény | 43% | 9% | 1% | 9% | 1% | 13% | 4% | 16% | ||
| románok | 34% | 29% | 6% | 7% | 9% | 1% | 14% | |||
| ruszinok | 50% | 5% | 2% | 4% | 2% | 13% | 4% | 18% | ||
| szerbek | 28% | 5% | 29% | 2% | 13% | 4% | 16% | |||
| szlovákok | 53% | 4% | 21%[5] | 9% | 3% | 11% | ||||
| szlovének | 42% | 4% | 1% | 7% | 2% | 13% | 7% | 18% | ||
| ukránok | 29% | 11% | 8% | 2% | 12% | 2% | 16% | |||
| arabok | 7% | 1% | 2% | 3% | 44% | 1% | 14% | 3% | 24% | |
| kínaiak | 3% | 2% | 2% | 6% | 36% | 5% | 44% | |||
| oroszok | 16% | 4% | 16% | 3% | 1% | 25% | 8% | 23% | ||
| vietnámiak | 3% | 1% | 2% | 12% | 43% | 3% | 35% |
| Bővebben:Magyarországi romák |
Magyarországon korábban egy hivatalosan elismert etnikai kisebbség létezett, a cigányság. A 2011-es nemzetiségi törvény szerint azonban a cigányság Magyarországon elismert nemzetiség, és nemzetiségi jogokkal bír.2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól Tulajdonképpen a „cigányság” fogalom több népcsoportot is maga mögött takar, amelyek a magyar nemzeti kultúrához egyféleképpen vagy legalábbis hasonlóan viszonyulnak. Aszociológia meghatározása szerint „cigány” az, akit környezete (leginkább a „nem cigányok”) annak tartanak.
A cigányságot számos különböző csoport alkotja, amelyeknek kultúrája jelentősen eltér egymástól. A magyarországi cigányság azoktól az önmagukatromáknak nevező ésroma nyelven beszélő népcsoportoktól származik, amelyek a középkorban érkeztek abalkáni országokba és Magyarországra. A cigányság egy része ma isromának vallja magát, például amagyar cigányok (romungrók) és azoláhcigányok hagyományos közösségeihez tartozók. Emellett kialakulóban van a modern romanemzet fogalma is.
A magyarországi cigányok legnagyobb része magyar anyanyelvű. Aroma nyelv (cigány nyelv) ismerete ma csak a cigányság kisebb részére jellemző, elsősorban az aprófalvas felépítésűdél-dunántúli megyékben, valamintSzabolcs-Szatmár-Bereg ésNógrád vármegyében. (A cigányság kb. 5%-a vallja anyanyelvének és mintegy 20-25%-uk, elsősorban az oláhcigányok beszélik.)
Lásd még:
| Bővebben:Magyarországi németek |
A legnagyobb létszámban élő nemzeti kisebbség a németeké. A mai Magyarország területének hagyományos német népcsoportjait összefoglaló néven „sváboknak” is nevezik (lásd:dunai svábok). Ez azonban nem mindig van összefüggésben az egyesközösségek valódi származásával, amelyek nemcsaksváb, hanem jelentős részbenbajor,osztrák, valamintpfalzi,hesseni,németalföldi éselzászi eredetűek. A különböző származású németajkú csoportok, különösen a városlakók többnyire keveredtek egymással és a történelmi Magyarország nem sváb németségével is (erdélyi szászok éscipszerek /Szepesség/), illetve a 19. századtól a többségükasszimilálódott, magyarrá vált.
A németek ma legnagyobb számbanBaranya vármegyében (a megye szinte valamennyi körzetében, de főként a keleti felén) élnek. Itt találhatók szinte teljesen németek által lakott falvak is (Óbánya,Ófalu). Ezt követiTolna vármegye német ajkú lakossága, amely aMecsek északi lejtőin és aSió-parti falvakban található meg nagy számban. A harmadik legtöbb németBács-Kiskun vármegyében koncentrálódva, aKalocsától délre eső vidék településein él (Hajós,Érsekhalma).
A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja, az egyik legfontosabb és legelismertebb oktatási intézményükBaján található. Hivatásos színházuk Deutsche Bühne Ungarn/Magyarországi Német Színház Szekszárdon működik.
Még jelentősBudapest környékének német lakossága. Itt említendő megBudaörs,Solymár,Pilisvörösvár ésCsolnok jelentősebb számú német nemzetiségű lakosa is. BudapestenSoroksáron (XXIII. ker.) élnek nagy számban svábok, a szomszédos Pesterzsébeten (XX.) működik a Német Nemzetiségi Gimnázium (Deutsches Nationalitätengymnasium), de a Tamási Áron Gimnáziumban Budán is van nemzetiségi oktatás.
Pár nemzetiségi községet tudhat magáénak továbbáKomárom-Esztergom,Veszprém,Fejér,Somogy,Vas ésBékés vármegye is.
| Bővebben:Magyarországi szlovákok |
A németeket számban követő nemzetiség, a szlovákság, alapvetően három nagyobb területen él. A békési területek szlováksága mellett megemlítendő aPilis néhány szlovák falva (Pilisszántó,Piliscsév,Kesztölc), illetve aNógrád vármegyében elszórtan élő szlovákság.
| Bővebben:Magyarországi horvátok |
Nem sokkal marad el a horvát nemzetiség sem a szlovákoktól. Az ő lakhelyük leginkább aHorvátországgal szomszédos határmenti övezetek, de találhatók horvát falvak azAlpokalja egyes részein,Mosonmagyaróvár ésSopron mellett is, ők a gradistyei horvátok.Fontos kulturális intézményük aPécsi Horvát Színház.
| Bővebben:Magyarországi románok |
A románok 35 000 főnyi nemzetisége a román határ mellett, főkéntGyula környékén él, illetveBudapesten is él egy néhány ezer fős román kisebbség. Többségi településükMéhkerék ésBedő.
| Bővebben:Magyarországi ukránok |
A ruszinokkal azonos etnikum önmagát ukránnak valló része. Részben azUkrajnával határos területek lakói, de nagyobb részük az országban szétszórtan él, főként a fővárosban. Az ukránokat Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként.
| Bővebben:Magyarországi ruszinok |
A ruszinokat Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. Létszámuk ma az önmagukat ukránnak vallókkal együtt kb. 4000 fő. Főleg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében élnek.
| Bővebben:Magyarországi szerbek |
A szerbek aDuna-menti településeken, leginkábbBudapesten, valamintSzentendre,Szeged,Pécs ésRáckeve környékén honosak. Az egyetlen magyarországi szerb többségű településLórév.
Az alábbi településeken alakult 2006-ban szerb kisebbségi önkormányzat:Lippó,Mohács,Pécs,Villány,Baja,Hercegszántó,Battonya,Deszk,Magyarcsanád,Szeged,Újszentiván,Dunaújváros,Rácalmás,Székesfehérvár,Budakalász,Csobánka,Érd,Göd,Lórév,Pomáz,Ráckeve,Százhalombatta,Szentendre,Szigetcsép,Tököl,Medina
| Bővebben:Magyarországi szlovének |
A magyarországi szlovének aVendvidéknek nevezettSzentgotthárd környéki területen élnek. Jellegzetes ízes nyelvjárásuk nagymértékben őrzi az archaikus szláv elemeket. Magyar elnevezésük avend. Történelmük sok ponton összeköthető a magyarokéval. A magyarországi és muravidéki szlovénnek avend nyelvnek nevezett szlovén dialektust beszélik. A vend egy sztenderdizáció révén önállósult a szlovéntól, de beszélői megőrizték szlovén identitásukat. A vend egyes politikai jellegtől átitatott tudománytalan állítások szerint nem szláv nyelv, ami természetesen nem igaz, viszont a vend vagy szlovén irodalmi nyelv használatának kérdése ma is komoly problémákat vett fel.
A szlovének az első világháborút követően megkísérelték az önállóság megszerzését is (Szlovenszka krajina,Mura Köztársaság).
| Bővebben:Magyarországi lengyelek |
A lengyeleket Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként.
| Bővebben:Magyarországi görögök |
A görögöket Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként.1950-ben (Fejér megyében) egy falutBeloiannisz néven építettekIváncsa akkori szántóföldjein, agörög polgárháborúban vesztes kommunista görög menekültek számára.
| Bővebben:Magyarországi bolgárok |
A bolgárokat Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A magyarországi bolgárok legnagyobb részeBudapesten,Miskolcon,Pécsen, valamint e városok környékén él.Kulturális intézményük aBolgár Kulturális és Tájékoztató Központ,Budapest, és aMalko Teatro.
| Bővebben:Magyarországi örmények |
Az örményeket Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. Nagy részük a fővárosban, kisebb részük pedig az ország egyéb térségeiben szórványosan él.
Magyarországon számos törvényben el nem ismert nemzetiséghez tartozó ember is él, némelyik el nem ismert nemzetiség lélekszáma lényegesen meghaladhatja a kisebb elismert nemzetiségekét.
Egy részük évszázadok óta képviseli magát hazánkban, de nem akartak vagy nem tudtak megfelelni a törvényi elismerés követelményeinek. Így a magyarországi zsidó szervezetek (mindenekelőtt a Mazsihisz) ellenezték a törvényi elismerésre irányuló kezdeményezést; más népcsoportok pedig nem különíthetők el etnikailag egyértelműen (bunyevácok, hunok stb.), megint mások már oly régen érkeztek, hogy mára teljesen asszimilálódtak (olaszok).
Más részük az utóbbi évtizedekben érkezett jelentős létszámban Magyarországra. A szocializmus idején sokan érkeztek (illetve érkeznek ma is) államközi szerződés keretében tanulni Vietnamból, Jemenből, Szíriából, Mongóliából. A Magyarországot megszállva tartó szovjet haderők révén oroszajkú kisebbség is megtelepedett. A rendszerváltás után legszembetűnőbb a kínai bevándorlás volt, de a perzsák, arabok, törökök létszáma is megugrott.
| Bővebben:A zsidóság Magyarországon |
A legnépesebb törvényben el nem ismert nemzetiség a zsidóság, létszáma 50 000–200 000 főre tehető.2005 októberében aTársaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért érvényesnépi kezdeményezést nyújtott be azOrszággyűléshez a zsidó nemzetiség elismerését kérve. A szervezetnek azonban nem sikerült összegyűjtenie az ehhez szükséges legalább ezer aláírást. Habár a törvényi elismerést politikai okokból elutasította, a legutóbbi népszámláláson – szemben a korábbi gyakorlattal – aMazsihisz a zsidóság mind vallásként, mind nemzetiségként való megvallására buzdított.[6]
| Bővebben:Magyarországi kínaiak |
Magyarországra a rendszerváltás idején érkezett jelentősebb számú kínai bevándorló, mivel 1992-ig Magyarországra – egyedüli európai országként – vízum nélkül utazhattak be a Kínai Népköztársaság állampolgárai. A kínai kolónia legnagyobb létszáma becslések szerint 50 000 fő volt, ami 1992 után fokozatosan 20 000 körülire csökkent.[7]
Magyarországra a ma arab bevándorlóként azonosított emberek először a szocializmus idején érkeztek, ők államközi szerződés keretében tanulni érkeztek a keleti blokk által támogatott arab népességű országokból (főleg Szíria, Jemen, Líbia, Jordánia, Palesztin Autonómia), többségük orvos vagy mérnök. A rendszerváltás után érkezettek között több a vállalkozó (jellemző a vendéglátás, pénzváltás, mobiltelefon-kereskedés). A Magyarországon élő arabok létszáma 6000 főre tehető, több mint felük Szíriából vagy Egyiptomból származik, de valamennyi arab népességű állam képviselve van.[8][9]
| Bővebben:Bunyevácok |
A bunyevác egy délszláv népcsoport, melyek tagjait ma Magyarországon a horvátokhoz sorolják. Több kísérlet is volt a népcsoport törvényes nemzetiségként való elismertetésére, azonban ezt a magyar országgyűlés nem támogatta, a magyarországi horvátok pedig amiatt ellenzik, hogy megosztaná a horvát öntudatú kisebbséget (úgy, ahogy az Szerbiában állami segédlettel történik). Az önálló bunyevác nemzeti kisebbség egyik fő szószólójaObádovics Gyula matematikus.
A magyarországi jászok egy része úgyszintén külön nemzetiségnek vallja magát. Az Oszétiából származó népcsoport tagjai közt többször is felmerült a jász autonómia, valamint az iráni nyelvcsaládba tartozó jász nyelv feltámasztása.[10]Érdekesség, hogy a kipcsak-török eredetű kunok körében jóval kevésbé népszerű az „önállósodási” gondolat.
Bizonyos nemzetiségek mára gyakorlatilag tökéletesen asszimilálódtak a magyarságba, ilyenek a keletről érkezett besenyők, böszörmények, kunok és jászok, vagy a nyugatról betelepített olaszok és franciák (vallonok, sokszor ezeket is olaszoknak nevezték).
Jelenleg nincs megtelepedve számottevő olasz kisebbség Magyarországon, de korábban fontos szerepe volt az olasz betelepülőknek.IV. Béla a tatárjárás utáni újranépesítés részeként hívott olasz telepeseket, akiknek szerepe volt a tokaji szőlészet fejlesztésében, erről árulkodikOlaszliszka,Bodrogolaszi,Tállya neve. (Más települések megnevezése megtévesztő:Olasz,Olaszfalu esetén a francia (vallon) telepeseket nevezték tévesen olasznak.) KésőbbMátyás király idejében érkeztek ismét nagyobb számban olaszok. Ezek a telepesek azonban már régen asszimilálódtak.
1993-ban amagyar országgyűlés elfogadta aNemzetiségi törvényt(Nemzeti és Etnikai Kisebbségek jogairól szóló törvény). A törvény szerint a Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országoskisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. A kisebbségi önkormányzatok választása az önkormányzati választások során történik.
Ahelyi kisebbségi önkormányzatok feladata a kisebbség ünnepeinek meghatározása, helyi kisebbségimédia,közoktatás, hagyományápolás fenntartása, pályázatok, ösztöndíjak kiírása.
Azországos kisebbségi önkormányzat határozza meg a kisebbség országos ünnepeit. Feladata lehet továbbászínház,múzeum,könyvtár,művészeti éstudományos intézet,kiadó,közép- vagyfelsőfokú oktatási intézmény,jogsegélyszolgálat üzemeltetése. A legfontosabb joga a kisebbséget érintő valamennyijogszabály véleményezése, és az, hogy a kisebbségépítészeti emlékeivel vagy a nemzetiségi oktatás törzsanyagával kapcsolatos törvényeket elfogadhatja, vagy visszaküldheti a parlamentnek.
Az önkormányzati rendszer leginkább a nagyvárosokban elszórtan élő nemzetiségieknek kedvez, mert megalapításához 10 000 lakos alatt 50 fő, felette 100 fő érvényes szavazata szükséges, amely a nem ritkán több, mint 100 000 fős választókörzetekben könnyebben összejön. Így tudható be, hogy több Magyarországon kis számban élő kisebbség (lengyel, örmény és ruszin) is aránylag sok önkormányzatot tudhat magáénak.
Emellett a hagyományosan nagy lélekszámú nemzetiségek (cigány, német, szlovák) sok kisebbségi önkormányzatot birtokolnak. A szlovének viszont, mivel a nemzetiség egy térségre koncentrálódik, arányaiban kevés önkormányzatot irányíthatnak.
| A kisebbségi önkormányzatok százalékos megoszlása (nemzetiségek szerint) | |
| A nemzetiségek sorrendje a lakosságszám alapján | |
| Cigány | 55% |
| Német | 20% |
| Szlovák | 6% |
| Horvát | 6% |
| Szerb | 3% |
| Lengyel | 2% |
| Örmény | 2% |
| Román | 2% |
| Bolgár | 1% |
| Görög | 1% |
| Szlovén | 0,8% |
| Ruszin | 0,8% |
| Ukrán | 0,4% |
2006 őszén az önkormányzati választásokon a kisebbségi szervezetek jelöltjeire összesen 580 997 szavazatot adtak le az állampolgárok. A mellékelt táblázat azt mutatja, hogy kisebbségek szerint hogyan oszlik meg a több mint félmilliós szavazat. A diagramon a legalább 9000 szavazatot kapott kisebbségek szerepelnek.
| A kisebbségi önkormányzatok jelöltjeire leadott szavazatok száma (nemzetiségek szerint) | |
| Az OVB adatai alapján | |
| Cigány | 246 728 |
| Német | 130 301 |
| Szlovák | 124 329 |
| Horvát | 29 731 |
| Szerb | 4 840 |
| Lengyel | 9 690 |
| Örmény | 6 477 |
| Román | 9 427 |
| Görög | 5 422 |
| Bolgár | 3 342 |
| Szlovén | 2 624 |
| Ruszin | 6 364 |
| Ukrán | 1 722 |
2005-ben 2381, magát magyarországihunnak valló személy aláírásával nyújtottak be kezdeményezést azOrszágos Választási Bizottsághoz a hun kisebbség hivatalos elismertetése érdekében. AMagyar Tudományos Akadémia szakvéleménye szerint azonban nem feleltek meg a törvényi előírásoknak, azOrszággyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága pedig még az érintettek képviselőinek meghallgatása után sem tartotta általános parlamenti vitára alkalmasnak az előterjesztést.[11]
2005 októberében aTársaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért érvényesnépi kezdeményezést nyújtott be azOrszággyűléshez azsidó nemzetiség elismerését kérve. 2006. július 3-ig azonban a szervezetnek nem sikerült összegyűjtenie az ehhez szükséges legalább ezer aláírást.[12]
2006. december 18-án több mint ezer aláírás gyűlt össze abunyevácok külön nemzetiségként való elismerésére. Ennek ellenére az Országgyűlés nem szavazta meg a bunyevác kisebbség elismerését. A bunyevácokat jelenleg a horvátok egyik népcsoportjának tekintik, habár az Osztrák–Magyar Monarchiában külön nemzetiségként tartották őket számon.
2008 óta a jászok körében is egyre gyakrabban fogalmazódik meg az igény arra, hogy önálló nemzetiségi státuszt kapjanak. Nemzettudatukat az oszét rokonnépet ért támadások felerősítették. A 2004-es beszláni terrortámadás, illetve a 2008-as dél-oszétiai háború a jász autonomisták szerint mind-mind tovább erősítették az oszétok, és a tőlük távolra szakadt jász testvérnép összetartozását.[13]