Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Magyarország köztársasági elnöke | |
 | |
.jpg) | |
| Hivatalban: Sulyok Tamás Hivatalba lépés:2024.március 5. | |
| Adatok | |
| Ország |  Magyarország |
| Első | Károlyi Mihály(1919) Tildy Zoltán(1946) Szűrös Mátyás(1989) |
| Utolsó | Károlyi Mihály(1919) Szakasits Árpád(1949) |
| Rezidencia | Sándor-palota,Budapest |
| Kinevezi | Országgyűlés |
| Hivatali idő | Öt év, egyszer megújítható |
| Helyettes | Az Országgyűlés elnöke |
| Párt |  Fidesz |
| Hivatal kezdete | I. 1919. január 11. II. 1946. feburár 1. III. 1989. október 23. |
| Hivatal vége | I. 1920. február 29. II. 1949. augusztus 20. |
| Előd | Magyarország kormányzója A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa |
 AWikimédia Commons tartalmazMagyarország köztársasági elnöke témájú médiaállományokat. | |
Amagyar köztársasági elnökMagyarországállamfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezetdemokratikus működése felett.[1] Ő aMagyar Honvédség főparancsnoka.[2] Ő az ötlegfőbb magyar közjogi méltóság közül az első.
2024. március 5. óta Magyarország köztársasági elnökeSulyok Tamás.
.JPG)
AzElső Magyar Köztársaság 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztottKárolyi Mihály volt.
Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította (Második Magyar Köztársaság), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget, akit a Nemzetgyűlés választott meg.[3] A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. közöttTildy Zoltán lett. A tisztség 1949. augusztus 23-án, azElnöki Tanács megválasztásával szűnt meg.
 | Lásd még:Magyarország államfőinek listája |
Az Alkotmány[4] 1989. évi módosítását követően aMagyar Népköztársaságot felváltóMagyar Köztársaság államfője aköztársasági elnök lett.
AHarmadik Magyar KöztársaságotSzűrös Mátyás, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.[5]
A kerekasztal-tárgyalásokon történt megállapodás alapján az első köztársasági elnököt még a választások előtt közvetlenül (népszavazással) választották volna meg. A megállapodást azSZDSZ és a Fidesz nem írta alá, és másik két párttal együtt népszavazást kezdeményezett, hogy megakadályozza a legesélyesebb jelölt,Pozsgay Imre megválasztását. A népszavazás sikeres lett, így az első köztársasági elnököt is a parlament választotta meg.
| Lásd még:Ellenzéki Kerekasztal és Négyigenes népszavazás |
AzMDF–SZDSZ paktumban 1990. április 29-én a két párt többek között abban állapodott meg, hogy az 1990. május 2-i alakuló ülésen az Országgyűlés elnökénekGöncz Árpádot választják meg, aki ideiglenes köztársasági elnök lesz a köztársasági elnök megválasztásáig.[5] Addig az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét a három alelnök egyike,Szabad György tölti be.[6]
Az alakuló ülésén az Országgyűlés nem választhatott köztársasági elnököt, mivel a sikeres népszavazás miatt módosított Alkotmány szerint őt a választópolgároknak kellett megválasztaniuk. Az MDF–SZDSZ-megállapodás nyomán elfogadott júniusi alkotmány-módosítás újból a parlamentre bízta az államfőmegválasztását.Király Zoltán független képviselő az MSZP támogatásával azonban népszavazást kezdeményezett a közvetlen elnökválasztás érdekében.[6] A népszavazást 1990. július 29-én tartották meg. A feltett kérdés ez volt: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?” A népszavazás érvénytelen volt, mert a jogosultaknak mindössze 14%-a szavazott.[7]
| Lásd még:1990-es magyarországi népszavazás |
Augusztus 3-án az Országgyűlés már megválaszthatta Göncz Árpádot köztársasági elnökké, és ez lehetővé tette azt is, hogy a képviselők Szabad György megbízott házelnököt az Országgyűlés elnökévé válasszák meg.[8]
A 2012. január 1-jén hatályba lépettAlaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg.[9] Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni,[10] azóta a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet népszavazást tartani, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben (lásd feljebb).
| Lásd még:#Köztársasági elnökök a rendszerváltástól |
A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. A köztársaságielnök-választást azOrszággyűlés elnöke tűzi ki.
Köztársasági elnökké megválasztható minden magyar állampolgár, aki a választás napjáig a 35. életévét betöltötte. Köztársasági elnököt az országgyűlési képviselők egyötödének támogatásával lehet jelölni. A köztársasági elnököt azOrszággyűlés öt évre választja meg. A titkos választás első fordulója eredményes, ha az országgyűlési képviselők 2/3-a (66,67%-a) támogatja valamelyik jelöltet. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A két lehetséges fordulót 2 egymást követő napon be kell fejezni.
A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
A köztársasági elnök
A köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel
Amennyiben a köztársasági elnök hivatali idejében elkövetett jogsértés nem minősül bűncselekménynek, akkor ellene büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – aszerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.
A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.
Az elnöki megbízatás megszűnik, ha lejár a megbízatás ideje, ha meghal az elnök, ha feladatát 90 napon túl nem tudja ellátni, ha lemond, ha kimondják a megbízatásával kapcsolatban az összeférhetetlenségét, vagy haMegfosztási eljárás megfosztják tisztségétől. Ha a köztársaság elnöke bűncselekményt követ el, azAlkotmánybíróság megfoszthatja tisztségétől.
| Bővebben:Magyarország államfőinek listája#A Magyar Köztársaság köztársasági elnökei (1989–) |
| Név | Portré | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Választás | |
|---|---|---|---|---|---|
(1933–) | .JPG) | ||||
(1922–2015) |  | ||||
(1990) | |||||
(1995) | |||||
(1931–2011) |  | (2000) | |||
(1942–2023) |  | (2005) | |||
(1942–) |  | (2010) | |||
(1959–) |  | ||||
(1959–) |  | (2012) | |||
(2017) | |||||
(1977–) | .jpg) | (2022) | |||
(1959–) | | ||||
(1956–) | | (2024) |
Schmitt Pál (2010. augusztus 6. és 2012. április 2.) lemondása utánKövér László, az Országgyűlés házelnöke vette át ideiglenesen a tisztséget.Novák Katalin (2022. május 10. - 2024. február 10.) lemondása után szintén Kövér László házelnök vette át ideiglenesen a köztársasági elnöki tisztséget.
A Köztársasági Elnök hivatali munkaszervezete aSándor-palota, korábban Köztársasági Elnöki Hivatal, amely aBudai Várban a neki nevet adóSándor-palotában található.