A polgárai számára általánostársadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn,részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valaminttérítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói jónak mondhatók. 2024-ben aNumbeo szerinti életminőség-index alapján a világ 44. országa.[24] A Jó Ország Index rangsorban 23. helyen áll (amely az adott ország világméretű hozzájárulását veszi figyelembe egyes területekhez, mint pl. a tudományok, kultúra, békefolyamatok, klímavédelem stb.).[25] 40. helyen áll az „egyenlőtlenségekkel korrigált”emberi fejlettségi index rangsorában,[26] 40. a „Társadalmi Fejlettségi Index”(wd) alapján,[27] 2023-ban a világ 35. helyén áll a „Globális Innovációs Index” rangsorában,[28] a „globális békeindex” rangsorában a világ 18. helyén áll az ausztráliaiIEP(wd) 2023-as jelentése alapján,[29] míg a Numbeo 2025-ös rangsora alapján a világ 42. legbiztonságosabb országa.[30] Az élhető országok 2024-es indexén, amely a stabilitás, általános elégedettség és a jogok tekintetében számos szempontot vesz figyelembe, a világ országai közül az 50. helyen végzett,Törökország ésSzlovákia mögött.[31] AWorld Happiness Report 2025-ös felmérése alapján a világ69. legboldogabb országa.[32]
A gazdasági életszínvonal ésjogállamiság szempontjából már kevésbé jó a helyzet. A nettóátlagfizetés[33] és aminimálbér az EU-ban –Bulgária előtt – az egyik legalacsonyabb.[34] Az egyéni fogyasztásban,vásárlóerő-paritáson (PPS) kifejezve 2024-ben az EU országai közül Bulgáriával együtt az utolsó helyen állt.[35] Avásárlóerő szintjén – aStatista német platform alapján – 2025-ben az EU 27 országa közül a 25. helyen végzett,Románia mögött.[36]
2010 óta ademokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be.[51][52][53][54] 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mintBrazília,Indonézia vagy EurópábanAlbánia.[55] A 2020-as és 2022-es brüsszelijogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel.[56][57] 2022-ben azEurópai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanemválasztási autokrácia, egy hibrid rezsim.[58] Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.[59][60][61]
Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik, noha Magyarországon számos középhegység terül el, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb mint 2%-át foglalják el. A legmagasabb pontja aKékes 1014 m-es (más mérések szerint 1015 m-es) magassággal, a legalacsonyabb pont pedig Szegedtől délre a Tisza jobb partjánGyálarét Lúdvár nevű részén van (Röszke mellett) 75,8 m-estengerszint feletti magasságon.[64] Az ország legfontosabb természeti kincse atermőföld, annak ellenére, hogy a talajminőség változatos. Területe 70%-a alkalmasmezőgazdasági hasznosításra, és ezen arányon belül 72%-ot tesznek ki aszántóföldek.Az ország közepePusztavacs község területén van. A legészakibb pontFüzér község területén, László-tanya közelében, a legdélibb pontBeremend község területén, a legkeletibb pontGarbolc község területén, a legnyugatibb pont pedigFelsőszölnök község területén van.
Az újabb természetföldrajzi besorolások ettől kisebb-nagyobb mértékben eltérnek: például a Zalai-dombságot az Alpokaljához (illetve annak egy kiterjesztett értelmezéséhez, aNyugat-magyarországi peremvidékhez) sorolják;[66] a korábban a Dunántúli-középhegységhez tartozó Visegrádi-hegységet pedig az Északi-középhegységhez.[67]
A Kárpát-medence csaknem teljes egészében aDunavízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsakédesvízben, dehévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Azásványi anyagokban dúshévizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.Magyarország vízhálózatának tengelye a Duna folyam, amelynek teljes hossza 2850 km, ebből magyarországi főágának hossza 417 km. Az ország legnagyobb mellékfolyója aTisza, amely 962 km hosszú, és ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km. A Duna jobb parti mellékfolyói aLajta, aRábca, aRába, aSió csatorna (amely aBalaton vizét vezeti le, jelentősebb mellékfolyói aKapos és aSárvíz) és aDráva, utóbbi már a magyar határon túl csatlakozik a Dunához, bal parti mellékfolyója pedig azIpoly. A Tisza jobb parti mellékfolyói aBodrog, aSajó (jelentős mellékfolyója aHernád) és aZagyva, bal parti mellékfolyói aTúr, aSzamos, aKraszna, aHármas-Körös (aSebes-Körös, aFehér-Körös és aFekete-Körös valamint aBerettyó) és aMaros. AZala-folyót a„Balaton táplálója” néven is emlegetik. Magyarország ésKözép-Európa legnagyobbtava aBalaton; felülete 594 km². Ezt követi aTisza-tó, melynek felülete 127 km² (ez Magyarország legnagyobb mesterséges tava), aFertő tó,Ausztria és Magyarország közös tava, magyarországi felülete 75 km², valamint aVelencei-tó,agárdi vízmérce állásánál a felülete 24,2 km², ebből közel 10,1 km²-tnádas borít.[68]
ANógrád vármegyeiZabar és környéke az ország egyik leghidegebb téli középhőmérsékletű területe. 2020. októberi adatok szerint az év 365 napjából 55-nél Zabar tartja a napi minimumhőmérsékleti rekordot.[70] A település két részből áll: Külső- és Belső-Zabar; a hidegrekordok az utóbbira jellemzők, mivel dombok között, völgyben fekszik, míg Külső-Zabar nyíltabb területen helyezkedik el.[71][72]
Magyarország teljes egésze apannon elegyes erdőkökorégióhoz tartozik aWWF besorolása szerint. Az ország területének húsz százalékát erdőterület borítja.[73] Állatvilágát tekintve az egyik leggazdagabb országEurópában. A természeti értékek védelmére az országban illetékességi területeket is magukban foglalóan 10nemzeti parkot (NP), 39tájvédelmi körzetet (TK), 174 országos jelentőségűtermészetvédelmi területet (TT) és 103 természeti emléket (TE) hoztak létre, ezeken túl önkormányzati hatáskörben pedig 1811 természetvédelmi területet és természeti emléket hoztak létre eddig, összesen 848 924 hektáron.[74] Ezeken túl az ország Európai Uniós kötelezettségből fakadóan jelentős mennyiségű Natura2000 védettséget élvező területtel, továbbá bioszféra-rezervátumokkal, natúrparkokkal, erdőrezervátumokkal, csillagoségbolt-parkokkal és geoparkokkal is rendelkezik. Magyarországon a világon elsőként 1961 óta minden barlang törvényi (ex lege) országos jelentőségű védettséget élvez. További hasonló védelemben részesül minden kunhalom, földvár, víznyelő, forrás, láp és szikes tó. Az állami természetvédelem világviszonylatban is az egyik legfejlettebb, Magyarország az elsők között hozta meg a napjainkban is modernnek számító, rendkívül részletes1996. évi LIII. törvényt a természet védelméről. Az ország ezen túlAlaptörvényébe foglalva is szavatolja a természeti környezet, mint örökség, és mint az emberi jólét egyik alapkövének védelmét.
A Magyarország név 1920 előtti viszonylatban, a korábbi történelmi időszakok esetében általában a történelmiMagyar Királyságra vonatkozik. Néha a mai Magyarország területét is érthetjük alatta, ezt azonban minden esetben külön jelezni kell.
A nép nagyobb része nyugatra vonult. 895-ben, ahonfoglalás során az egész Kárpát-medencét a birtokukba vették. A Képes Krónika szerint ez volt a magyarok második bejövetele, Attila hun király halála után száz évvel, Kr. u. 677-ben.[76] A10. század első felébenkalandozó hadjárataikkal rémületben tartottákNyugat- ésDél-Európát, ekkoriban a keresztény templomokban a könyörgés részévé váltak[77] a félelmet tükröző szavak, mint a 900-as évek elején született Modenai himnuszban:„Ab Ungerorum nos defendas iaculis”, azaz„Védj meg minket a magyarok támadásától”[78] A komolyabbNyugat-Európába induló hadjáratok azaugsburgi csata (955) után véget értek, deDél-Európa felé még tovább is folytak a kalandozások. A kalandozások tényleges végét csak a 973-asquedlinburgi találkozó jelentette.
Hunyadi Mátyás
Géza nagyfejedelem nyugat felé fordult, miután megalapította a két fejedelmi központot,Esztergomot ésSzékesfehérvárt. 973-ban követeket küldött anémet-római császárhoz,I. Nagy Ottóhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle. Ezek nevelték fiát, Vajkot is, aki megkeresztelésekor azIstván nevet kapta.István király nevelőjeAdalbert prágai püspök volt, az ő nevéhez fűződik megkeresztelése, valamint valószínűleg István házasságát is ő hozta tető aláGizella bajor hercegnével. Géza az öröklésben a hagyományosszeniorátus (a nemzetség legidősebb élő férfi tagjának öröklési joga) helyett a keresztény-germán primogenitúrát (az elsőszülött fiú öröklési joga) akarta érvényesíteni. Géza halála után apogányok támogatását élvezőKoppány következett volna a fejedelmi trónon. KoppányTar Szerénd fia volt, aki Géza másodunokatestvére ésÁrpád egyik fiának,Tarkacsunak az unokája. István azonban német segítséggel legyőzte őt,[79] majd 1000 karácsonyán királlyá koronáztatta magát. Ezzel megszületett a keresztényMagyar Királyság, amely több mint kilenc évszázadig állt fenn aKárpát-medencében. Az Árpád-házi királyok igyekeztek megőrizni Magyarország területi integritását:II. András (1205–1235) keresztes hadjáratot vezetett, „Jeruzsálem királya” lett,IV. Béla (1235–1270) újjáépítette a tatárok által kifosztott országot,I. (Szent) László (1077–1095) pedig a német terjeszkedéstől, a pápai hűbértől és a keleti nomád népek pusztításaitól egyaránt megvédte országát és biztosította a független magyar állami létet.
Miután 1301-ben meghalt az utolsóÁrpád-házi uralkodó, pár évig hatalmi harcok gyengítették az országot. Végül az Árpád-házzal leányágon rokonAnjou-dinasztia szerezte meg a hatalmat, és a14. században ezt meg is tartották.Károly Róbert, az elsőAnjou-házi király központosította a királyi hatalmat. Fia,Nagy Lajos uralkodása alatt érte el az ország legnagyobb kiterjedését, a magyar koronának számos vazallus állam volt alárendelve. Az Anjou-királyok egyik legfontosabb székhelye (Székesfehérvár ésBuda mellett)Visegrád volt. A15. században a Magyar KirályságEurópa jelentős hatalma volt.Luxemburgi Zsigmond, majdMátyás király uralkodása alatt az ország kulturális szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz.[80] Az ország elsődleges központjaBuda lett, Mátyás híres királyireneszánsz udvarával. Mátyást aJagelló-házi királyok követték a trónon. Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a16. században véget vetett az ország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre a függetlenségének is.
Az1520-as évek elején azoszmánok nagy lendülettel támadtak a déli magyar végvárrendszerre, és sok-sok évnyi véres küzdelem után sikeresen át is törték. A középkori Magyar Királyság kulcsának és déli kapujának számítóNándorfehérvár eleste 1521. augusztus 29-én következett be. Ezt követte az ország belseje ellen intézett támadás1526-ban, amely amohácsi vereséghez és azt követően az egységesMagyar Királyság felbomlásához vezetett. Ekkor még kivonultak a török csapatokBudáról, ésBécs sikertelen1529-es ostroma után sem maradt megszálló erő az ország középső részén. A kirobbanómagyar belháborúnak véget vetve1541-ben azOszmán Birodalomelfoglalta Budát. Ezzel a Magyar Királyság három részre szakadt, akirályi Magyarországra, a Keleti Magyar Királyságra (későbbErdélyi Fejedelemség), illetve ahódoltság területére.
A hódoltság igazgatására létrejött abudai vilajet. A következő negyed században atörökök elfoglalták az ország területének 40%-át, amit aztán kisebb-nagyobb hódításokkal tovább bővítettek. Atizenöt éves háború kitöréséig kiterjesztették hatalmukat aDélvidék mellett azAlföld nagy részére és aDunántúl déli és keleti részére.1552-ben megalakult atemesvári vilajet is a megnövekedett terület igazgatására. A háború nagy pusztítást hozott a hódoltság területén és a határvidéken élők számára, azonban igazi döntést egyik fél sem tudott kiharcolni. Ekkor jött létre az egri és a kanizsai vilajet, valamint a rövid életű győri is. AzAlföldet és aPartiumotkrími tatárok pusztították, ami kisebb települések sorát törölte el a föld színéről. A17. században azOszmán Birodalom fejlődése elmaradt a nyugat-európai államok mögött, és a belső nehézségek a magyarországi területeket sem kerülték el.
Atörök uralom alatti országrész településeinek jelentős része a koraújkor során a háborús időszakok pusztításai miatt fokozatosan eltűnt a föld színéről, és a17. század második felére a terület néhány önvédelemre berendezkedőmezőváros kivételével gyakorlatilag elnéptelenedett. A pusztulás okozója elsősorban nem is a törökök uralma volt, hanem a kegyetlen háborúk, különösen aHabsburgok által alkalmazott idegenzsoldoskatonák szüntelen gyilkolása, fosztogatása. A század második felébenZrínyi Miklós hősies erőfeszítésekkel próbálta megszervezni atörökök magyar vezetéssel történő kiűzését az ország újraegyesítése érdekében, azonban a Habsburgok által megkötöttvasvári béke török kézen hagyta azokat az1660–64 között szerzett területeket, amelyek visszaszerzésére a magyar rendek annyira törekedtek (köztükVáradot is).
A királyi Magyarország területénI. Lipót aWesselényi-összeesküvésre hivatkozva 1671-től nyíltabszolutizmust vezetett be. Megszüntette a nádori tisztséget, kemény ellenreformációs intézkedéseket vezetett be, amely részben sértette a magyar rendi alkotmányt.[81] A magyar nemesség és parasztság ellenállását és aThököly Imre vezette szabadságharc helyi sikereit látva Lipót1681.április 28-án összehívta asoproni országgyűlést, helyreállítva az 1667 óta betöltetlen nádori hivatalt.[82]
A17. század végére a Habsburg vezetés alatt álló keresztény seregek a nagyrészt lakatlan Temesköz kivételével visszafoglalták a középkori Magyar Királyság törökök által elfoglalt területeit, amit az 1699-eskarlócai béke szentesített (A Temesköz jelentős részét egyébként Savoyai Jenő herceg vezette császári csapatok már korábban elfoglalták). A szintén osztrák kézre jutott Erdélyt azonban nem egyesítették Magyarországgal, hanem külön kormányozták. Magyarország, megmaradt önállóságát is elvesztvén, a Habsburg-kormányzat leigázott, katonailag megszállott országa lett. Az egész időszakot a magyarok kárára elkövetett jogsértések[83] és jogfosztások[84] jellemzik. A kormányzat részéről kirótt hatalmas terhek (porció, forspont) és a katonai erőszakoskodások a lakosságot végsőkig igénybe vették.
A függetlenség kivívására tett kísérletet aII. Rákóczi Ferenc által vezetettszabadságharc a18. század elején, amely a kompromisszumosszatmári békével zárult,1711-ben. A béke ígéretet tett azalkotmány visszaállítására, avallásszabadság biztosítására és azországgyűlés mihamarabbi összehívására, amnesztiát adott a szabadságharcban résztvevőknek, egyúttal intézkedett a magyarokat sértő intézmények és méltóságok eltörléséről. Az ellenállás és a szabad királyválasztás jogát azonban nem állították vissza, külön magyar hadsereget sem hoztak létre.
A18. század folyamán a Habsburgok német ajkúak jelentős betelepítésével szilárdították meg magyarországi uralmukat.
A birodalomban főlegMária Terézia és fia,II. József uralkodott afelvilágosult abszolutizmus szellemében. A két felvilágosult abszolutista uralkodó rájött aparasztréteg fontosságára, mivel ők fizették a legtöbbadót is. Ezért korlátozták arendi kiváltságokat, anemességet is adófizetésre kötelezték, illetve társadalmi, közegészségügyi, oktatási újításokat vezettek be. Politikájuk lehetővé tette, hogy a nem nemesek is hivatalnokok legyenek. Ennek következtében kialakult egy olyan hivatalnokréteg, amely areformok, újítások híve volt.
1780-ban került trónra II. József, a „kalapos király”. Édesanyjához hasonlóan rendeletekkel kormányzott, országgyűlést egyszer sem hívott össze. Ebben a korban jelent meg az erőltetettgermanizálás, ugyanis aHabsburg Birodalom hivatalos nyelve anémet lett (1784). „Hivatalra ezután sem a kormányszékeknél, sem a vármegyéknél, sem az egyházi rendbe senki nem juthat, aki németül nem tud... Az országgyűlés nyelve is német leszen, s azért követül oda nem küldhető, aki németül nem tud... latin iskolába csak azokat szabad felvenni, kik németül irnak s olvasni tudnak...”.[85] Ez óriási felháborodást váltott ki a magyar nemesség körében. József azonban elszánta magát akarata keresztülvitelére: a reformsorozat nyitányaként aSzent Koronát átszállíttatta Bécsbe. Ezután támadást indított avármegyerendszer ellen, amely a rendelkezések végrehajtásáért felelt, épp ezért minden uralkodói törekvést megcsáklyázhatott.
Ennek hatására a nemzeti öntudatra ébredés nemcsakpolitikai, hanem kulturális síkon is zajlott. A19. század első felébenSzéchenyi István által megindított nemzeti reformmozgalom időszakátreformkornak nevezzük. A korszak idején számtalan szociális, gazdasági, kulturális vívmány született, elsődlegesen: ajobbágykérdés rendezése, az önálló, modern ipar megteremtése, aHimnusz és egyéb nemzeti összetartozást kifejező költemények, valamint a polgári átalakulás útjában álló akadályok elhárítása. Mindezek alapkövei lettek az öntudatra ébredő nemzet újkori történelmének, s elvezettek a modern, polgári Magyarország megteremtéséhez. Erre az időre tehető anyelvújítási mozgalom és a magyar nyelvirodalmi szintre emelése is, melynek betetőzéseként az1844-es országgyűlésen amagyar lett az ország hivatalos nyelve.
Adualizmus korának fél évszázadát „boldog békeidőknek” is nevezik. A korszak jelképe az uralkodópár volt, az1867 és1916 között uralkodóFerenc József és közkedvelt felesége,Erzsébet királyné („Sisi”). A korszakot aliberalizmus politikája jellemezte.Eötvös József vallásügyi miniszter liberális reformjai keretében a világ elsőnemzetiségi törvényét és világszínvonalú népiskolai törvényt vezettek be. Az ország a következő évtizedekben azipar,kereskedelem, atudományok,művészetek, a társadalmi élet minden területén hatalmas mértékben fejlődött, behozva a nyugati országoktól való évszázados gazdasági és társadalmi lemaradást.1873-ban Buda,Pest ésÓbuda egyesítésével létrejött az új főváros,Budapest, amelyEurópa leggyorsabban növekvő nagyvárosa lett, lakossága húsz év alatt megduplázódva milliósra nőtt.[87]
Apolgári osztály kialakulását segítette a nagy fokúasszimiláció, amelynek során a nemzetiségek egy része, különösen az ország német ajkú lakossága magyarrá vált. A polgári fejlődésben külön megemlítendő azsidók szerepe, amely a liberális légkör következtében a 19. század második felében majdnem egymilliós tömegben vándorolt be az országbaKelet-Európából. A polgárság gyarapodása mellett azonban az iparosodás túl gyorsan lezajló átalakulásai hozzájárultak adzsentri elszegényedéséhez, másfelől a parasztság tömeges elnyomorodásához. A nincstelen agrárproletárok jelentős része a városokba vándorolt és a rohamosan fejlődő magyar gyáripar munkaerejét adva a munkások növekvő osztályába illeszkedett be. Az elnyomorodó falusiak másik részezsellér lett akapitalizálódó mezőgazdasági nagybirtokokon. A századforduló éveiben százezrek választották akivándorlást is, elsősorban azAmerikai Egyesült Államokba.
A Magyar Királyság az első világháborúban aközponti hatalmak oldalán és azOsztrák–Magyar Monarchia részeként vett részt, külügyeiben nem független hatalomként. Magyarország 660 821 fős emberveszteséget szenvedett el[88] azorosz és azolasz frontokon és aBalkánon.
Azelső világháború 1914-től 1918-ig tartó hadműveletei a történelmi Magyarország területét is érintették: az 1914-es orosz offenzíva során és a román hadsereg 1916-oserdélyi betörésekor. Azantant országaihoz képest csekélyebb gazdasági potenciállal rendelkező, több fronton lekötött, a háború során egyre inkább aNémet Birodalom alá rendelődő kettős monarchia az első világháború végére szétesett,[89] átadva helyét több (önmagát nemzetállamnak minősítő, de heterogén összetételű) utódállamnak.
Az osztrák–magyar küldöttség 1918. november 3-án írta alá apadovai fegyverszünetet, amely azonban nem tartalmazott Magyarországra vonatkozó katonai és területi rendelkezéseket.Károlyi Mihály miniszterelnök külön fegyverszünetet kötött, az ország déli és keleti határait rögzítőbelgrádi katonai konvenciót, melynek folytán aszerbek, arománok, majd az egyezményben nem említettcsehek Magyarország területének nagy részén bevezették a saját közigazgatásukat.[90] A Magyarország feldarabolására irányuló, azantant támogatásával zajló katonai intervenció a Károlyi-kormány bukásához vezetett.1919.március 21-én az ország magyar kézen maradt részében (a kormányból kilépőszociáldemokratákkal megegyező)kommunisták ragadták magukhozpuccsal a hatalmat. ASzovjet-Oroszország mintájára megszervezettTanácsköztársaság uralma, a magyarországiproletárdiktatúra 133 napig tartott. A kezdeti katonai sikerek után az ellenséges túlerő miatt a kommunisták is vereséget szenvedtek. Magyarország egész területét megszállták az antant-országok csapatai. A román erők 1920-ban, a szerb csapatok pedig csak 1921-ben hagyták el a megcsonkított Magyarországot.
Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres„vörös térkép"-e, aMagyar Királyság 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlásáról, ez a világ egyik első olyan térképe, amelyen a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolták[91][92]Atrianoni békeszerződés következtében kialakult nemzetiségi arányok a voltMagyar Királyság területén létrejött államokban
A korábbiOsztrák–Magyar Monarchia területe azelső világháború után számos utódállamra bomlott. Atrianoni békeszerződés értelmében a voltMagyar Királyság területének több mint kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A békeszerződés a nemzetiségi, nyelvi határok helyett a győztesek politikai és gazdasági szempontjai, és hamisított etnikai adatok alapján húzta meg a határvonalat. Így a 325 411 km2 összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, (az országHorvátország nélküli területe 282 870 km2-ről 92 963 km2-re csökkent), lakosságának több mint a felét, az1910-ben még 20 886 487 fős ország lakossága 7 615 117 főre csökkent.
A rövid életű polgári demokratikus rendszert követőTanácsköztársaság bukása után formálisan újrakirályság lett az ország államformája, de az ország élén király helyett kormányzó állt. Ezt a tisztségetHorthy Miklós töltötte be egészen1944-ig. Vezetésével erősen korlátozott parlamenti demokrácia alakult ki. A rendszer az1920-as évek elején politikailag konszolidálódott és ellenzéki pártok is működhettek (kivéve a betiltottkommunista pártot), majd az1930-as éveket a belpolitikai élet jobbratolódása jellemezte. Az ország fő politikai célkitűzése az elcsatolt országrészek visszaszerzése volt, ennek érdekében Magyarország aMussolini vezetteOlaszország, majd aHitler vezetteNémetország segítségét remélte. A stratégia kezdetben sikeres volt, de végül az ország1941-es,Szovjetunióval szembeni hadba lépéséhez vezetett. A magyar vezetés a fegyveres semlegesség kudarca után a háborús részvétel minimalizálására törekedett, de1944 és1945 között Magyarország aszovjet ésnémet erők ütközőzónájává vált, amagyar haderő vereséget szenvedett. A korszakra jellemző volt az egyre erősödő és az állami politika szintjén is támogatottantiszemitizmus, ami1941 és 1945 között több mint 400 000, a mai országterületről 200 000zsidó erőszakos halálához vezetett.[93][94] A nem zsidó civil lakosság veszteségét 60–100 ezer főre, a katonai veszteségeket 350 ezer főre teszik. A zsidóüldözések és -gyilkosságok egyik eseménye afővárosi zsidók egy részének Dunába való belelövetése volt.
Az ország lendületes újjáépítése és a rövid életűMásodik magyar köztársaság után aSzovjetunió által támogatottkommunisták vették át a hatalmat, és az országbanegypártrendszert alakítottak ki. Az50-es évek első felébenRákosi Mátyásnak és társainak asztálinizmus mintájára kiépített totális diktatúrája alatt a termelőeszközök zömét kényszerrel államosították, miközben politikai ellenségnek, illetve osztályidegennek nyilvánított emberek százezrei (köztük a hatalomból kiszorított kommunisták is) szenvedtek el különböző szintű retorziókat, közülük sokakat kitelepítettek, politikai vagy mondvacsinált köztörvényes vádak alapján bebörtönöztek, illetve esetenként ki is végeztek. ASztálin halálát követő enyhülés nem csillapította kellőképpen a politikai elégedetlenséget, és1956 októberében forradalom tört ki, amely azonban a szovjet katonai beavatkozás révén elbukott. A forradalom leverése utáni néhány hónapban a lehetőséget megragadva mintegy kétszázezren nyugatraemigráltak.[94]
A forradalom leverése után új kormány alakultKádár János vezetésével. Visszaállt a kommunista egypártrendszer.Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték, másokat hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre ítéltek, majd1963-banamnesztia következett. A megtorlás mintegy ötéves korszakát politikai enyhülés követte. ASzovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”) többi országához képest aKádár-rendszer a kommunistadiktatúra egy viszonylag enyhe változatát alakította ki, amely ahidegháború évtizedei ellenére anyugat-európai országokkal is bizonyos kapcsolatot tarthatott. Az1968-ban bevezetettúj gazdasági mechanizmus enyhítette a tervgazdaság merevségét és korlátozott teret engedett a nyereségérdekeltségnek. A gazdasági fejlesztések finanszírozására az ország jelentős külföldi adósságot halmozott fel.[94]
Magyarország a90-es évektől kezdve a nyugati (euroatlanti) integrációra törekedett.1999-ben tagja lett aNATO-nak. A csatlakozás után két héttel részt vett aJugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen indított háborúban. Azafganisztáni NATO-hadműveletekben szinte a kezdetektől részt vettek magyar katonák, először csak egy orvosi kontingens, majd2003 óta egy lövészszázad is kiutazott. AzMH Tartományi Újjáépítési Csoport munkája főleg járőrözésből, kísérési és szociális feladatokból áll.2004.május 1-jén Magyarország csatlakozott azEurópai Unióhoz.2007.december 21-étől az EUschengeni övezetének tagja, így megszűnt az állandó határellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határon. Horvátország2022.január 1-jén, majd Románia2025.január 1-én a schengeni csatlakozásukat követően a magyar-horvát és a magyar-román határon is megszűnt az állandó határellenőrzés.[97][98] Az ország hivatalos megnevezését a2012.január 1-jén hatályba lépő újalaptörvény a korábbiMagyar KöztársaságrólMagyarországra változtatta.[99] Az ország hivatalos fizetőeszköze aforint maradt, egyelőre nem tért át azeuróra, sőt a korábban meghatározott céldátumot is eltörölték.
Magyarország államfője aköztársasági elnök, akit az Országgyűlés választ meg 5 évre. Leginkább reprezentatív funkciót tölt be, feladata kifejezni a nemzet egységét, valamint ő hivatott őrködni az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök aMagyar Honvédség főparancsnoka. A köztársasági elnök tesz javaslatot aminiszterelnök személyére, és nevezi is ki azt miután az Orszűggyűlés megválasztotta.[100] Arendszerváltás után az első megválasztott köztársasági elnökGöncz Árpád volt, aki 1990 és 2000 között volt hivatalában. ŐtMádl Ferenc követte ezen a poszton, aki utánSólyom László 2005 és 2010 között viselte a tisztséget. 2010. augusztus 6-tólSchmitt Pál volt a köztársasági elnök, aki 2012. április 2-ánlemondott, majdKövér László mint azOrszággyűlés elnöke látta el a köztársasági elnöki feladatokat. 2012 és 2022 közöttÁder János volt aköztársasági elnök. 2022-tőlNovák Katalin volt a köztársasági elnök, aki az első nő volt ezen a poszton. Novák 2024. februárjábanlemondott, feladatát ideiglenesen ismét az Országgyűlés elnöke látta el. 2024. március 5-tőlSulyok Tamás az államfő.
A képviselők, a köztársasági elnök javaslatára, megválasztják a végrehajtó hatalom vezetőjét, aminiszterelnököt, aki megalakítjakormányát. Aminisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel,bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene, amelynek eredménye az egész kormány jövőjét meghatározza. Ekkor minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is (ún.konstruktív bizalmatlansági indítvány).[100] A jelenlegi, 2010-ben megválasztott, majd 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben újraválasztott miniszterelnökOrbán Viktor. MagyarországKormányának legfontosabb feladatai az alkotmányos rend védelme, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelme és biztosítása; az Országgyűlés által meghozott törvények végrehajtásának biztosítása; valamint aminisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját irányítja, összehangolja tevékenységüket.
AFidesz-KDNP vezette adminisztráció hatalmi státuszának megőrzését biztosító - és antidemokratikus visszaélések segítségével 2010 óta fenntartott - konstans kétharmados többség folytán a legfőbb döntéshozói testület funkcióját aKözigazgatási és Igazságügyi Minisztériumből 2012-ben kiváltMiniszterelnökség tölti be. AzOrszággyűlés 1990-2012 közöttidemokratikusnak tekinthető szerepe és súlya, a konstruktív viták helyett a kabinet és a vele szövetséges parlamenti pártok (a KDNP, illetve aMi Hazánk) képviselői által benyújtott törvényjavaslatok és rendeletek elfogadására redukálódott. A kormány hatalomgyakorlási mozgásterét és jogalkotási hegemóniáját növeli a 2015 óta tartórendeleti kormányzás. A 2012-től érvényesAlaptörvény módosítási javaslatainak többségét aköztársasági elnök szintén többnyire a kormány számára kedvező formában hagyja jóvá. A mindenkori parlamenti ellenzék fő terepe a polgárinyilvánosság színtereibe szorult.
A 2010 óta tartóOrbán Viktor vezetteFidesz-KDNP kormányzást követően 2020-ban az amerikaiFreedom House, 2022-ben azEurópai Parlament Magyarországot ahibrid-rezsimek közé sorolta be (választási autokrácia).[102][103] A Freedom House jelentése szerint ennek oka az, hogy a kormány intézkedései nagy méretekben rontottak a demokratikus rendszeren az Alkotmánybíróság, Ügyészség, Médiahatóság és Állami Számvevőszék hatásköreinek korlátozásával. Továbbá korlátozták a parlamenti felelősséget, független médiát, nem kormányzati szervezeteket és akadémiákat, miközben konszolidálták a hatalmat a központi kormány körül. Az Európai Unió 2020-as brüsszelijogállamisági jelentése szintén aggodalmát fejezte ki és egy sor politikai problémát tárt fel.[56][104]
az ország legfőbb közjogi méltósága, kifejezi a nemzet egységét, képviseli az államot és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett
az Országgyűlés választja öt évre
egyszeri vétójoga van (egyszerű többséggel felülírható), előzetes normakontrollra (AB vizsgálat) küldhet aláírás előtt egy törvényt, kitűzi azáltalános választások ésnépszavazások (ezt kezdeményezhet is) időpontját, felszólalhat, törvényt kezdeményezhet az OGY-ben, a többi jogköre miniszteri ellenjegyzéshez kötött
AzAlkotmány és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló (azóta módosított)1997. évi LXVI. törvény értelmében az igazságszolgáltatást a Kúria (a korábbi Legfelsőbb Bíróság), az ítélőtáblák, a törvényszékek (a korábbi megyei bíróságok) és a helyi bíróságok (a városi és kerületi bíróságok) gyakorolják. Első fokon a helyi bíróság jár el, hogy az ügyek a felek lakóhelyén vagy ahhoz közel nyerhessenek megoldást. A határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a törvényszék bírálja el, de bizonyos súlyosabb esetekben a törvényszék jár el első fokon, ilyen esetben a törvényszék határozata ellen az ítélőtáblánál lehet fellebbezni.[100]
Abíróságok illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik. Azítélőtáblák a helyi bíróság vagy a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot bírálják el.2005.január 1-jétől fogva az országban öt ítélőtábla működik,Budapesten,Szegeden,Pécsen,Győrben ésDebrecenben. AKúria legfontosabb alkotmányos feladata a jogegység biztosítása, és ezen túlmenően a jogerős határozatok elleni felülvizsgálati kérelmek elbírálása.[100]
AFreedom House amerikai szervezet2022-es országjelentése.[106] AzEU-s országok közül egyedül csak Magyarországot sorolta a részlegesen szabad országok közé, a többi a szabad kategóriába került.
Szabad
Részben szabad
Nem szabad
AGöteborgi Egyetem V-Dem Intézetének demokrácia indexe 2023-ban[107] Magyarország az EU-ban a legrosszabb besorolást kapta.Az országok demokráciáinak osztályozása 2018-2023-as adatok alapján[108] sötétzöldːliberális demokrácia,világoszöldː választási demokrácia,rózsaszínː választási autokrácia,pirosː teljes (zárt) autokráciaJelentősenautokratizálódó (piros és rozsdabarna) vagy demokratizálódó (kék) országok 2010–2020 között. A szürkével jelölt országok lényegében változatlanok.[109] Az autokratizálódó országok között az USAD. Trump idején. Politológusok a demokrácia visszaesésében kirívó példának hozzák fel Kelet-Európában Lengyelországot és Magyarországot.[110][111][112][113]
Általános gyakorlattá vált ajogalkotási aktusok önkényes módosítása, a törvények egyéni igényekhez igazítása.[115] A magyar szabályozás általában nem korlátozza a kormány hatalmát, hanem eszközeként szolgál.[115] Az államot foglyul ejtő[124]Fidesz olyanalkotmányos és jogi változtatásokat hajtott végre, amelyek lehetővé tették számára, hogy megszilárdítsa az ország független intézményei, köztük az igazságszolgáltatás feletti ellenőrzését, valamint olyan törvényeket fogadtak el, amelyek akadályozzák a kormánypárttal szemben kritikus vagy a Fidesz által egyébként kedvezőtlennek ítélt ellenzéki csoportok, újságírók, egyetemek és civil szervezetek (NGO-k) működését.[125] AFreedom House 2022-es országjelentése részben szabadnak minősítette Magyarországot.[126] Az ellenzéket hátrányosan érinti a reklámok átpolitizált torzulása, beleértve az ország óriásplakát piacát is.[126] A kormánypárt a felvásárolt közszolgálati adókon,médiumokon és vármegyei napilapokon keresztül is manipulálja a lakosságot.[126][127][128][129]
Azigazságszolgáltatásra felülről nehezedő növekvő nyomást ajogszabályi változások és a politikai beavatkozások illusztrálják. 2019 novemberében a kormány benyújtott egy gyűjtőtörvény-tervezetet, amely lehetővé tette aközigazgatási hatóságok számára, hogy a politikailag befogott Alkotmánybírósághoz forduljanak az alacsonyabb szintű bíróságok kedvezőtlen döntései esetén. Ugyanez a törvény lehetővé tette az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását aKúriába, a Legfelsőbb Bíróságra, még akkor is, ha korábban soha nem szolgáltak bíróként. E jogszabály alapján az Országgyűlés 2020 októberében megválasztotta a Fidesz-hűVarga Zsolt Andrást aKúria új elnökeként, tovább erősítve a politikai ellenőrzést az ország legfelsőbb bírósága felett.[115]
A törvényt megszegő éskorrupciós tevékenységet folytató tisztviselők ellen általában a megállapított törvények szerint indulnak büntetőeljárások, de a kormány befolyásolja, hogy a hivatali visszaéléseket kivizsgálják-e, és milyen eseteket. Ezt a befolyást többek közöttPolt Péter főügyész, a Fidesz egykori politikusa gyakorolja, akit 2019 novemberében további kilenc évre újraválasztottak. Az ügyészség felett Polt Péter legfőbb ügyészen keresztül folytatott politikai ellenőrzés eredményeként nem történt komoly nyomozás a Fidesz magas rangú politikusainak vagy társoligarcháinak közreműködésével járó korrupciós ügyekben. A korrupciós vádemelés azokra a politikai kiskorrupciónak minősülő esetekre korlátozódik, amelyek a hatalmi piramis alján vagy kívül történtek, és kizárólag az érintettek magánvagyonosodását szolgálják, további politikai megfontolások nélkül, mint példáulMengyi Roland fideszes képviselő 2018-as őrizetbe vétele (Voldemort-ügy), vagy Nagy János helyettes államtitkár 2020-as letartóztatása.[115]
AzEurópai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2019-es jelentése alapján Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol a nemzeti hatóságok kevesebb szabálytalanságot észleltek azuniós források felhasználása során, mint az OLAF. A jelentés alapján a szabálytalanságok által érintett uniós finanszírozás aránya több mint tízszerese az EU-s átlagnak (3,93% vs. 0,36%).[115]
Míg a korrupciós ügyekkel kapcsolatos kritikus tudósítások széles körben megjelennek a független médiában, ennek alig van hatása az ügyészség korrupciós nyomozására.[115]
Az ország intézményi és politikai keretei elsöprő előnyt biztosítanak a Fidesznek. Ennek ellenére a vezetés demokráciaként mutatja be a politikai rendszert, még akkor is, ha a politika lényege egyre inkábbtekintélyelvű. Afékek és ellensúlyok felszámolása, amédia kormányzati uralma és a centralizált politikaikorrupció a Fidesz hatalmi pillérei. A Fidesz a„nép” és a„közellenség” dichotómiára épülőpopulista narratíváját használja fel a magyar társadalom konfliktusvonalainak fenntartására. Ez lehetővé teszi, hogy a párt hatalmon maradjon a választók sokaságának támogatásával.[115]
Azuniós források magyarországikorrupt felhasználásának leleplezése volt az egyik fő kiváltó ok az EU jogállami feltételrendszeri szabályozása mögött.[115] 2022. szeptember 15-én az Európai Parlament elfogadta a jogállamisági jelentést, amely alapján Magyarországon ademokrácia nem teljes értékű, sérülnek az alapvető demokratikus normák.[130]
AzEurópai Bizottság 2024-es jelentése alapján a jogállami javaslatok közül a magyar állam és kormány egyet sem teljesített megfelelően.[131][132] Ezek többek közt:[131]
AFreedom House 2024-es jelentésében továbbra is a»részben szabad« kategóriába sorolja az országot.[134]
2024-ben a jogállamiságot tekintve – számos nemzetközi szervezet felmérése alapján – azEurópai Unióban az utolsó helyen áll.[135][136] A World Justice Project (WJP) jelentése alapján az ország helyzete a vizsgált 2015–2024 közötti időszakban folyamatosan romlott, 2024-ben a globálisan felmért 142 ország közül a 73. helyen végzett,Bosznia-Hercegovina ésPanama mögött.[137]
Magyarország és a szomszédos EU-országok demokrácia-indexeinek összehasonlítása, rendezhető táblázatbanː
Az1990-es években a külpolitika legfőbb prioritása a korábbi szovjet orientáció nyugatival történő felváltása volt. A magyar külpolitika a világpolitikai kérdésekben az országNATO-hoz ésEurópai Unió-hoz való csatlakozása óta alapvetően a két szervezet érdekeivel azonos irányban haladt.
Orbán Viktor kormánya aNATO- és azEurópai Unió tagságán túl rövid távú pragmatikus előnyökre törekszik az előbbi szervezetek strukturális, geopolitikai riválisaival: azOroszországgal ésKínával folytatott szoros együttműködés révén az mind a NATO, mind az EU integritását és ellenálló képességét gyengíti.[115][144][145][146]
A magyar különleges erőkhöz tartozó katonák egyhorvátországi hadgyakorlaton
AMagyar Honvédség feladata:Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme. Hozzájárulás aNATO kollektív védelméhez. A Magyar Honvédség létszáma (teljes személyi állománya) 50 780 fő. Korábban körülbelül 32 000 katonából csak 17 000 fő volt aktív katona, mára ez az arány jobb irányba változott, így a haderő hatékonyabb, mint az előtte lévő években. A vezető/alárendelt arány 20/80%. A tartalékosok létszáma 90 300 fő volt2008-ban, ebből 75 000 szárazföldi, 15 400 repülő és légvédelem. Mozgósítható létszám 2,78 millió fő, melyből katonai szolgálatra alkalmas 2,50 millió fő (2008-ban). Katonai költségvetés és a védelmi kiadások 2015 óta a nemzeti jövedelem 1%-a fölé emelkedtek, 2020-ban kb. 1,33%.[18]
Magyarországon a2004-es alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és közalkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot (háború) esetén azOrszággyűlés újra elrendelheti. A sorozást 2012 óta az önkéntes tartalékos haderő helyettesíti, amibe 18 és 25 éves kor között lehet belépni. Kiképzésük hat hónapig tart.[18]
AMagyar Honvédség 2019 óta aMagyar Honvédség Parancsnokságából (szárazföld, légierő, logisztika, különleges művelet haderőnemek) azMH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokságból valamint aHonvéd Vezérkar közvetlen szervezeteiből áll (egészségügyi-, geoinformációs központok, katonai rendészeti szolgálat, budapesti helyőrség), melyet avezérkari főnök irányít. Magyarország biztonsági stratégiája aNATO- ésEU-tagság keretei között, szövetségeseivel és partnereivel való együttműködésén alapul.[147] AMagyar Honvédség ügyében, az utóbbi időben ötpárti konszenzus jött létre, így az öt vezető magyar párt közösen egyeztetnek a honvédelem ügyéről, együtt döntenek a fontosabb dolgokról, így a haderő folyamatosan fejlődhet.
Magyarországközigazgatási területi felosztásának két fő szintje van. A területi szinten a 19vármegye és afőváros (Budapest) található, míg a helyi szinten 3154város ésközség. A települések közül 345 város, a többi község.[148] A városok közé tartozik 25megyei jogú város és a főváros is, mely utóbbi 23kerületre oszlik. A 2 682 község mellett 127nagyközség is létezik (2018.január 1-jén).[148] Ezen területi egységeknek vanönkormányzata. Budapesten kétszintű önkormányzati rendszer működik, mely aFővárosi Önkormányzatból és a kerületi önkormányzatokból áll. A vármegyei és a települési önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. A két alapvető szinten kívül további két területi szint van, atervezési-statisztikai régió és ajárás.
Magyarország régiói:Közép-Magyarország,Közép-Dunántúl,Nyugat-Dunántúl,Dél-Dunántúl,Észak-Magyarország,Észak-Alföld,Dél-Alföld. A 7 régió a vármegyék és a főváros csoportosításával alakult ki. 2012. július 7-től hatályos törvény alapján hozott kormányrendelet szerint összesen 197 járás van Magyarországon, melyből 23 járás a fővárosban (a kerületeknek megfelelő területi beosztásban) található.[148] A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a megyei jogú város települési önkormányzat, és területén – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a vármegyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú városok azonban nem alkotnak a vármegyéktől elkülönülő közigazgatási területi egységet, csupán speciális önkormányzati joggal felruházott települések. (A közigazgatási beosztás alábbi adatai2018.január 1. napjára vonatkoznak.)[148]
Magyarország népessége2022.október 1-jén 9 603 634 fő volt.[152] A 2011-es népszámlálás óta 333 994 fővel csökkent az ország lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 103 ember volt. Magyarország népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben az ország lakónépességének a 15%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 21% volt. 2022-ben a férfiaknál 72,6, a nőknél 79,1 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.[153] A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben az országban 2 716 187 fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 1 833 716 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 84%-nak volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján az ország lakónépességének 9,1%-a, mintegy 870 261 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közülcigány,német ésszlovák nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.[7]
A népesség az1980-as évek eleje óta folyamatosan csökken. Anépesség csökkenésének az oka elsősorban a magas halálozási arány.2011-ben 1000 főre 12,9 haláleset jutott,[154] ami a lakosság rossz egészségi állapotának következménye, illetve a születések alacsony száma (a csecsemőhalandóság viszont alacsony, 5‰).[155] A természetes fogyás mintegy 35-40 ezer fő/év, de a pozitív vándorlási egyenleg ezt évente 10-15 ezer fővel tompítja.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez nem tartozónak, illetve a nem válaszolók vannak valamivel többen. Ezek együttes számítása azért indokolt, mert azateisták is csak vallásosként jelölhették volna meg magukat („felekezeten kívüli”), ezért sokan inkább nem válaszoltak. A vallási közösséghez tartozónak valló magyarok túlnyomó többségerómai katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház még areformátus.[8][156]
Magyarország népessége kb.1980 óta folyamatosan csökken. AKSH előrejelzése alapján a 21. század közepe után 9 millió fő alá, majd a század végére 8 millió fő alá csökken.[157] Más előrejelzések alapján a század végére 7 millió fő alá csökken.[158]
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Magyarországon a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az általános iskolai végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 2 911 369 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 2 162 996 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 1 897 471 fővel, a szakmunkások 1 581 315 fővel, végül a diplomások 934 036 fővel.[161]
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, Magyarországon a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 2 551 276 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezők voltak 2 319 319 fővel, utánuk következett a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 1 805 051 fővel, a diplomások 1 439 616 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 1 149 200 fővel.[162]
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, Magyarországon a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 2 716 187 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomai végzettséggel rendelkezők voltak 1 833 716 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 1 785 610 fővel, a szakmunkás végzettségűek 1 733 767 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 881 853 fővel.[160]
A 2001-es népszámlálási adatok szerint az ország lakossága 10 198 315 fő volt, ebből 9 899 354 főmagyarnak, míg 205 720 főcigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy amagyarországi cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 126 018 főnémet, 50 339 főromán és 43 479 főszlovák etnikumúnak vallotta magát. A legtöbb cigány nemzetiségű Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben és Budapesten éltek. A legtöbb német nemzetiségű Baranya vármegyében, Budapesten és Pest vármegyében éltek. A legtöbb román nemzetiségű Békés, Pest vármegyékben és Budapesten éltek. A legtöbb szlovák nemzetiségű Békés, Pest vármegyékben és Budapesten éltek.[7][165]
A 2011-es népszámlálási adatok szerint az ország lakossága 9 937 628 fő volt, ebből 9 478 735 főmagyarnak, míg 315 583 főcigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy amagyarországi cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 202 683 főnémet, 74 215 főromán és 43 454 főszlovák etnikumúnak vallotta magát. A legtöbb cigány nemzetiségű Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyékben éltek. A legtöbb német nemzetiségű Budapesten, Pest és Baranya vármegyékben éltek. A legtöbb román nemzetiségű Budapesten, Pest és Békés vármegyékben éltek. A legtöbb szlovák nemzetiségű Békés, Pest vármegyékben és Budapesten éltek.[7][165]
A 2022-es népszámlálási adatok szerint az ország lakossága 9 603 634 fő volt, ebből 9 175 664 főmagyarnak, míg 209 909 főcigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy amagyarországi cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 164 735 főnémet, 60 708 főukrán és 46 678 főszlovák etnikumúnak vallotta magát. A legtöbb cigány nemzetiségű Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyékben éltek. A legtöbb német nemzetiségű Budapesten, Pest és Baranya vármegyékben éltek. A legtöbb román nemzetiségű Budapesten, Pest és Békés vármegyékben éltek. A legtöbb szlovák nemzetiségű Győr-Moson-Sopron, Pest vármegyékben és Budapesten éltek.[7][165]
A következő tizenhárom nemzetiség alakíthatott kisebbségi önkormányzatokat, mert hivatalosan ennyi nemzetiséget ismernek el magyarországi kisebbségként: cigány, német, szlovák, román, horvát, szlovén, ruszin, orosz, bolgár, görög, lengyel, örmény, szerb. A Magyarországon élő és dolgozó külföldi származású lakosok száma a 2001-es 116 ezerről 2011-re 206 ezerre nőtt, majd 2023-ra 226 ezerre növekedett.[166] A legnagyobb arányban, 5,8 százalékban a fővárosban telepedtek le.[167][168][169]
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Magyarországon a lakosság több mint fele (74,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás az országban akereszténység, melynek legelterjedtebb formája akatolicizmus (54,5%). A katolikus egyházon belül arómai katolikusok száma 5 289 521 fő, míg agörögkatolikusok 268 935 fő. Az országban népesprotestáns közösségek is élnek, főlegreformátusok (1 622 796 fő) ésevangélikusok (304 705 fő). Azortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (ukránok,románok,szerbek,bolgárok,görögök) felekezetének számít (14 520 fő). Szerte az országban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösségek működnek. Ezek közül a három legnagyobb aJehova tanúi (21 688 fő),Baptista mozgalom (17 705 fő) és aMagyar Pünkösdi Egyház (13 708 fő). Azsidó vallási közösséghez tartózók száma 12 871 fő. Abuddhista vallási közösséghez tartózók száma 5223 fő. Amuszlim vallási közösséghez tartózók száma 3021 fő. Jelentős a száma azoknak az országban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,8%). Felekezeten kívülinek az ország lakosságának 14,5%-a vallotta magát.[173]
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, Magyarországon a lakosság több mint fele (54,7%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt az ország lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás az országban akereszténység, melynek legelterjedtebb formája akatolicizmus (39%). A katolikus egyházon belül arómai katolikusok száma 3 691 389 fő, míg agörögkatolikusok 179 176 fő. Az országban népesprotestáns közösségek is élnek, főlegreformátusok (1 153 454 fő) ésevangélikusok (215 093 fő). Azortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (ukránok,románok,szerbek,bolgárok,görögök) felekezetének számít (13 710 fő). Szerte az országban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösségek működnek. Ezek közül a három legnagyobb aJehova tanúi (31 727 fő),Hit Gyülekezete (18 220 fő) és aBaptista mozgalom (18 211 fő). Azsidó vallási közösséghez tartózók száma 10 965 fő. Abuddhista vallási közösséghez tartózók száma 9758 fő. Amuszlim vallási közösséghez tartózók száma 5579 fő. Jelentős a száma azoknak az országban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (27,2%). Felekezeten kívülinek az ország lakosságának 18,2%-a vallotta magát.[174]
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, Magyarországon a lakosság kevesebb mint a fele (43,7%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak (40,1%), amit a legtöbb ateista is választott megoldásnak, mert számukra külön válaszlehetőség nem volt.[156] A legnagyobb vallás az országban akereszténység, melynek legelterjedtebb formája akatolicizmus (30,1%). A katolikus egyházon belül arómai katolikusok száma 2 643 855 fő, míg agörögkatolikusok 165 135 fő. Az országban népesprotestáns közösségek is élnek, főlegreformátusok (943 982 fő) ésevangélikusok (176 503 fő). Azortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (ukránok,oroszok,románok,szerbek,bolgárok,görögök) felekezetének számít (15 578 fő). Szerte az országban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösségek működnek. Ezek közül a három legnagyobb aHit Gyülekezete (22 647 fő),Jehova tanúi (22 249 fő) és aBaptista mozgalom (17 662 fő). Abuddhista vallási közösséghez tartózók száma 11 042 fő. Amuszlim vallási közösséghez tartózók száma 7983 fő. Azsidó vallási közösséghez tartózók száma 7635 fő. Felekezeten kívülinek az ország lakosságának 16,1%-a vallotta magát.[8]
Magyarország tagja a fejlett ipari országokat tömörítőOECD-nek,[18] gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unión belül azonban inkább szegénynek számít.
Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis egy nagy értékű munkát végző kisebb népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország többjavat fogyaszt el, mint amennyit megtermel,államháztartása alacsony (2016-ban 1,3%, amaastrichti kritérium 3%) deficites, azállamadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 73,9%-ára volt tehető 2016 végén.[193]
A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; az áruszállításba és más szolgáltató ágazatokba sok beruházás történt. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás, elektronikai cikkek. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg azexportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be azadónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul,fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is többletes.
A magyaráfa azEU-ban az egyik legmagasabb, 27 százalékos; a fogyasztási adó aránytalanul érinti az alacsony jövedelmű csoportokat.[192] Azadórendszer rendkívül bonyolult – 2020-ban 54 különböző adót szedett be aNemzeti Adó- és Vámhivatal. Míg az adók száma a 2010-es években némileg csökkent, aCOVID-19 világjárvány idején bevezetett különadók megfordították ezt a tendenciát.[192] A kormány a járványt ürügyként használta fel arra, hogy a helyi iparűzési adókat az állami költségvetésbe vezesse, megfosztva azönkormányzatokat a kulcsfontosságú bevételi forrásoktól, miközben megtiltotta újhelyi adók önkormányzatok általi bevezetését.[192]
A hivatalban lévő kormány politikai okokból erőteljesen beavatkozik a gazdaságba, hogy gátolja a szabadpiaci versenyt az általa stratégiailag fontosnak tartott ágazatokban (energia, média, bankszektor és kiskereskedelem). Ezt olyan jogszabályokon keresztül teszi, amelyek megkülönböztetik a konkrétan megcélzott vállalatokat.[192]
Az utóbbi időben azonban széles körben elterjedt jelenséggé vált a politikai alapon történő kivétel engedélyezése a fúziók nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánításával. AKözép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) irányítása alá tartozó kormánybarát médiák 2018-as összeolvadását követően 2020-ban a kormány kivételt adott az összefonódás-ellenőrzés alól aMagyar Bankholding Zrt. létrehozására, amely a 2020. Budapest Bank,MKB Bank és MTB Takarékpénztár. A magyar pénzpiac második legnagyobb szereplőjének létrejötte kihívás elé állíthatja az ország vezető, kormánytól jórészt független pénzintézetét, azOTP Bankot.[192]
AGazdasági Versenyhivatal (GVH) feladata a versenyszabályok betartatása, függetlensége azonban kérdéses. Bár általában tisztességesen működik, és szakmai szempontok szerint értékeli az eseteket, ki van téve akormányzati beavatkozásnak és az öncenzúrának, ha kormánypárti üzletemberek vagy stratégiailag fontos szektorok érintettek.[192] Médiafúziók és -felvásárlások esetén a GVH-nak előzetes, a versenyhatóságra kötelező határozatot kell kérnie amédiatanácstól.[192]
Magyarországon történik az egyik legtöbb, egyetlen ajánlattevővel zajlóközbeszerzési eljárás az EU-ban.[192] 2021 januárjában azEurópai Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy szisztematikusan reformálja megközbeszerzési jogszabályait és gyakorlatát, mivel ezek a szervezett politikaikorrupció eszközeiként szolgálnak.[192] A közbeszerzés tehát a politikailag újraelosztott támogatások csatornájának tekinthető, ami aláássa a tisztességes versenyt a különböző ágazatokban.[192]
Az egy főre esőGDP változása (nominális),dollárban, 2019 és 2024 között, összehasonlítva a szomszédos EU-országokkal, rendezhető táblázatbanː
A 2025-ös,vásárlóerő-paritásban számolt egy főre esőGDP-ben, a szomszédos EU-országokkal összehasonlítva csak Szlovákia került hajszállal Magyarország mögé, a többi ország előzteː[200]
Az egy főre esőGDPPPP-ben számolva, rendezhető táblázatbanː[200]
A magyar mezőgazdaság, mint a nemzetgazdaság egyik ága a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékát adta 2020-ban.[201] A gazdaságok száma 2020-ban 241 002 volt, szemben a 2010-es 350 682-vel. 10 év alatt a magyar gazdaságok 31%-a szűnt meg. Leginkább az állattartó gazdaságok szűntek meg.[202] A gazdaságok nagy része 5 és 300 hektár közti területtel rendelkeztek. Az ország mezőgazdasági területe 4 millió 922 ezer hektár volt, az ország teljes területének közel 53%-át tette ki. Ennek 82%-a szántóként, 15%-a gyepként hasznosult, szőlők és gyümölcsösök együttesen a mezőgazdasági terület mintegy 3%-át borították.
Magyarország akontinentális, azóceáni és amediterrán klíma határterületén fekszik. A klímaviszonyok az évek többségében jó alapot teremtenek a sokoldalú gazdálkodásra. A mezőgazdasági termelést befolyásolja a csapadék, ami az ország dél-nyugati területein hullik a legtöbb, míg a legkevesebb azAlföld középső részén. A napsütéses órák száma, ami a dél-Alföldön elérheti a több mint 2000 órát. Magyarország vízkészlete a szomszédos országokból érkezik a felszíni és felszín alatti vizek döntő része, a felszíni vízkészlet 95%-a külföldről származik. Az Alföld csapadék hiányosabb területeire csatornákat vezetnek el a mezőgazdasági területek öntözésére. Magyarország 68%-a alföldi jellegű síkság. Az országban három leggyakrabban előforduló talajtípus acsernozjom (mezőségi), abarna erdőtalajok, azöntés- és lejtőhordalék talajok.[203][204]
A mezőgazdaságban 227 645 fő dolgozott 2020-ban, 90%-a 40 évesnél idősebb (204 986 fő), és mindössze 10%-a fiatalabb 40 évesnél (22 659 fő). A mezőgazdaságban dolgozók 61%-nak nincs mezőgazdasági végzettsége, csak gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. 2020-ban az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület országos átlaga 22,8 hektár volt. A vármegyék közülJász-Nagykun-Szolnok vármegyében (40 hektár) ésFejér vármegyében (37 hektár) volt a legnagyobb az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület.[205]
Az ország szántóterületeinek 45%-a az alföldi vármegyékben, azon belül is a dél-alföldi régióban található. A szántóföldi növénytermesztés szempontjából az egyik legjelentősebb vármegyénkBékés vármegye, ahol az ország összes szántóterületének több mint 9%-a terül el. Az ország szántóföldi növénytermesztései közül a legjelentősebb agabonafélék (58%), illetve az ipari növények (24%). A gyümölcsfajok közül azalmatermesztés a legjelentősebb, az országban megtermelt gyümölcsök közül az alma aránya 31%, utána a szőlő következik 18%-kal.
Az állatot tartó gazdaságok száma 2020-ban 117 ezer volt. Az állattartó gazdák 66%-nak nincs agrár végzettsége, csak gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Az állatállományának harmadaHajdú-Bihar,Bács-Kiskun és Békés vármegyében található. 2020-ban a magyar állatállomány 31 milliótyúkból, 2,9 milliósertésből, 993 ezerjuhból és 933 ezerszarvasmarhából állt.[206]
Magyarországon a mezőgazdasági ágazat nemzetgazdasági szerepe az uniós csatlakozás után sem változott meg, 2010-2020 között a mezőgazdaság részaránya a GDP termelésben 3,0 – 4,1% között ingadozott. Kijelenthető, hogy az elmúlt 10 évben megállt a mezőgazdaság évtizedeken át tartó csökkenése és tartós stagnálásba állt be. 2010 és 2020 között a mezőgazdaság húzóágazata a növénytermesztés volt. A növénytermesztésben 2008-óta a kukoricatermesztése áll az élen. Az állatállományban 2010 és 2020 között a marha kivételével az összes haszonállat létszáma évről évre fokozatosan csökkent.[207] Mezőgazdasági beruházások részesedése 2014-ben érte el a legmagasabb, 6%-os arányt, azóta viszont fokozatosan csökken, ezért mára már tőkehiányos mezőgazdaságról beszélhetünk. A magyar gazdák erősen függenek a magyar állam és az EU támogatásaitól. Az Unió 2016-ig GDP-arányosan közel 4%-os támogatást adott a magyar mezőgazdaságnak, ami az egyik legnagyobb arányú támogatás volt. Az uniós támogatás magas szintje függőségi kultúrát teremtett, mivel kisebb kockázattal jár a gazdák számára és a termelékeny vállalkozások kapacitásbővítésre használták fel a technológiai fejlesztések helyett. Ezért a 2010-es évekre továbbra is jellemző maradt az elavult technológiákkal és módszerekkel való drágán termelés a magyar gazdák nagy részére.[208] A tulajdonosi struktúrát a dualitás jellemzi, a kis- és nagy gazdaságok határozzák meg. Ezek mellett nem képesek kialakulni a közepes méretű gazdaságok. A mezőgazdasági munkaerő felhasználást erősen immobilizálás jellemzi, a mezőgazdaságban továbbra is az összes foglalkoztatott mintegy 5%-ának adott munkát. Az egyéni gazdaságok aránya 50%, ebből közel 90 százalék 5 hektár alatti területen, amiből pedig mintegy 70 százalék egy hektárnál kisebb területen végzi tevékenységét. A mezőgazdaság termelés 2010 és 2020 között területenként igen eltérő volt, a legtöbb gabonát Dél-Dunántúlon, a legtöbb szőlő-, bor- és gyümölcsöt Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon termelték. A legtöbb élőállatot az Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon tartották. A magyar mezőgazdaságot 2015-től fokozatosan erősödő munkaerőhiány sújtja, ami csak erősíti atermelékenységi problémákat.
2020-ban az ország 117 ezer gazdaságában közel 1,9 millió állategységnek megfelelő állatállományt tartottak. Az állattartó gazdaságok száma nagymértékben visszaesett 10 év alatt, azonban az állomány nagysága szinte változatlan maradt. A hazai állattartó gazdaságok száma 2010-óta 53%-a megszűnt. Leginkább a kevés állatot tartó gazdaságok szűntek meg, akik nem rendelkeztek elegendő tőkével és képtelenek voltak tartani a versenyt. A nagyobb állattartó gazdaságok száma, azonban 16%-kal nőtt 10 év alatt. A gazdaságok legfőbb tevékenysége szerint Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Békés vármegyében tartották a legtöbb haszonállatot. A hazai állatállomány 76%-át a tyúk- és a kacsaállomány teszi ki.
A magyar mezőgazdaság átalakítása a hazai termelőszövetkezeteken alapuló struktúra megváltoztatásával vette kezdetét 1990-ben. Rendkívül elaprózott földbirtokstruktúra alakult ki, amelyen a kis tulajdonosok földjeit bérbe vevő nagyüzemi gazdaságok, valamint kis egyéni gazdaságok jöttek létre.
Magyarország villamosenergia-termelése forrás szerint 2021-benMagyarország villamosenergia-termelése forrás szerint 1990-2021 között
2021-ben Magyarország volt a világ 79. legnagyobb energiatermelője és az 56. legnagyobb fogyasztója. 2021-ben Magyarországenergia mixenukleáris (45%),fosszilis (35,9%) ésmegújuló (19,1%) energiaforrásokból állt. Az ország villamosenergia termelésére elsődleges energiaforrások szerint nukleáris (45%),földgáz (27%),nap (10,8%),kőszén (8,7%),biomassza (5,8%),szél (1,9%),víz (0,6%),kőolaj (0,2%) ésgeotermikus (0,03%) energiát használt fel.[209]
A megújuló energiaforrások 2021-ben a bruttó áramtermelés 19,1%-át tették ki. Ebből 56,6% volt a nap, 30,4% a biomassza, 9,7% a szél, 3% a víz és 0,2% a geotermikus energia aránya.
2000 és 2021 között a nukleáris energia termelés 12,8%-kal, ill. a megújuló 3516,5%-kal nőttek, míg a fosszilis energia 38,3%-kal csökkent.
1990 és 2020 között az ország három legjelentősebb energiaforrása a nukleáris, a szén és a földgáz volt, azonban 2021-től a napenergia lett a harmadik legjelentősebb energiaforrás, megelőzve a szénből származó energiát.
Az ország energiatermelése 2000 és 2020 között 7,1%-kal csökkent, miközben az energiafogyasztása 28,7%-kal nőtt. 2020-ban az ország három legnagyobb energiafogyasztója azipar (43,9%), a lakosság (30,4%) és akereskedelem (20%) volt. 2000 és 2020 között az ipar energiaszükséglete 99%-kal nőtt, a lakosság energiaszükséglete 23,9%-kal nőtt, míg a kereskedelem energiaszükséglete 10,3%-kal csökkent.
A fosszilis energiák közül a hazai szén kitermelése 2000 és 2021 között 73,7%-kal, a földgáz kitermelése 52,8%-kal és a kőolaj kitermelése 22,4%-kal csökkent. A kőolaj esetében 1990 és 2014 között a folyamatos kitermelés csökkenése volt jellemző, míg 2014-től évről évre emelkedik a kitermelés mennyisége. A szén jelentős részét 1996-ig főleg a lakosság használta fel, majd 1996-tól főleg az ipar. 2021-ben a földgáz 48,5%-át a lakosság, a 22,1%-át az ipar és a 17%-át a kereskedelem használta fel. 2021-ben a kőolaj 57%-át a közlekedési szektor, 10,3%-át az ipar és az 5,9%-át a mezőgazdaság használta fel.
A megújuló energiák közül a napenergia 2008-ban termelt először Magyarországon 1 GWh mennyiségű elektromos áramot, 2018-ig fokozatosan, majd 2018-tól roham tempóban nőtt a termelés. 2018-ban 629 GWh, míg 2021-ben már 3849 GWh mennyiségű elektromos áramot termeltünk. A szélenergia 2001-ben termelt először Magyarországon 1 GWh mennyiségű elektromos áramot, 2006-tól rohamosan nőtt a megtermelt elektromos áram mennyisége egészen 2012-ig. 2006-ban 43 GWh, míg 2012-ben már 770 GWh mennyiségű elektromos áramot termeltünk. 2010-ben adták ki az utolsó engedélyt szélturbina építésére, majd 2016-ban kormányzati rendelettel ellehetetlenítették a pályázást is. 2012 és 2021 között 14,2%-kal csökkent aszélturbinák által megtermelt elektromos áram mennyisége. Avízerőművek által termelt elektromos áram mennyisége 2000 és 2021 között 16,3%-kal nőtt.[210][211]
2000-ről 2021-re 109,7%-kal nőtt az ország villamosenergia-importja. Magyarország csak az importtal képes kielégíteni az ország villamosenergia szükségletét.
2000 és 2020 között Magyarországon 17,7%-kal csökkent aCO2-kibocsátás. 2000-ben 53,3 mt-ról 2021-re 46 mt-ra csökkentettük a CO2-kibocsátásunkat. 2020-ben az ország legnagyobb CO2-kibocsátója a közlekedési szektor volt.[212]
Magyarország bányászata (a bányászati, földtudományi képzéseket is beleértve) a középkortól kezdve mindig rendkívül fejlett volt. Napjainkban a bányászat kevés helyen zajlik, a nemzetgazdaságnak nem alkotja meghatározó részét, mivel az ország atrianoni békeszerződés következtében legnagyobb bányászati vidékeit, érc- és ásványvagyonát (Dél- Erdély, Alacsony- Tátra, Máramaros vidéke stb.) elvesztette. Jelenlegi ásványkincsei közül jelentős a fekete- és barnaszén (Mecsek északkeleti és nyugati része, Borsodi- medence,Heves- Borsodi- dombság). A lignit kitermelése külszíni bányászattal az1990-es évektől kezdődött a Bükk és a Mátra déli lábainál. Akőolaj ésföldgáz (Algyő térsége, Dél- Hajdúság,Zalai-dombság) az ország szükségletét részben fedezi, kitermeléssel csak részint érintett.Ércekben az ország geológiai felépítése miatt szerény, de még így is jelentős, világviszonylatban is kiemelkedő mennyiségűrézérc vagyonnal rendelkezik az országRecsk környékén. Ez jelenleg már nincs kitermelés alatt. Jelentős mennyiségűbauxit vagyonnal is rendelkezik az ország, kis mennyiségben pedig előfordul mégmangánércÚrkút térségében. Utóbbiak kitermelése napjainkban is zajlik. Az országban található mégarany ésezüstRecsk,Nagybörzsöny,Rudabánya,Telkibánya térségében.UránércKővágószőlősön,cink- ésólomércGyöngyösoroszi települések környezetében található, kisebb mennyiségben, de ezeket sem bányásszák. Bár a legújabb vizsgálatok szerint Magyarország aranykészletei világviszonylatban is jelentősek (elsősorban a Börzsöny ércvagyona esetében), kitermelésére annak relatív nagy energia- és forrásigénye miatt nincs kidolgozott terv. Vasérc Magyarországon elsősorban a Borsodi- medence északi részein található nagy tömegbenRudabánya központtal, melynek kitermelése az ipari szerkezet átalakulásával a múlt század végén szűnt meg. Pálházán az építőipar szempontjából jelentős perlitet még napjainkban is bányásszák. Ezzel kapcsolatban Magyarországon jelentős volt, és jelenleg is meghatározó a kavics-, sóder- a mészkő és a homokbányászat elsősorban aZemplén, aBükk, a Bükkalja, aMátra, aDuna felső szakaszain és aFertő- tó vidékén. Jelentős ásványkincsnek minősülnek még a különféle ásványi sókban gazdagtermálvizek, melyek a bányászat egyéb felszínalakító tevékenységei (bányatavak kialakulása, régészeti, őslénytani leletek felfedezése, bányászati hagyományok) mellett a turizmusban is fontos szerepet játszanak.[213]
Magyarországon aGDP-nek közel kétharmadát a szolgáltatói szektor állítja elő. Ezen belül is kiemelkedő a pénzügyi tevékenységek, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamint a közösségi szolgáltatások (igazgatás,oktatás,egészségügyi,szociális ellátás) súlya. Az ipar, mely elsősorban a feldolgozóiparra támaszkodik, mintegy negyedét termeli a nemzeti összterméknek, napjainkban viszont a kutatás-fejlesztés is kezd vezetőbb ágazat lenni. Viszonylag alacsony, 4-5 százalék amezőgazdaság, valamint azépítőipar részesedése.AGDP növekedési üteme többé-kevésbé stabilan 1,5-2%-ponttal meghaladja azEU-15 átlagát, igaz, az újonnan csatlakozók körében a magyar növekedési ütem relatíve halványnak minősíthető.2009-ben a kedvező nemzetközi feltételek hatására megtört a2001 óta megfigyelhető lassulási trend, a 4%-os növekedés, a mezőgazdasági hozzáadott érték kiugró, 36%-os bővülésén felül az ipar és azépítőipar 5% körüli növekedési ütemének tudható be, míg a szolgáltatási szektor ágazatainak többsége jócskán átlag alatti növekedést produkált (kivétel a szállítás és raktározás).[214] Az energia 64%-a atomenergia, 22%-a fosszilis forrásból származik.[18]
Magyarország 2023-ban a világ 35. legnagyobb exportőre, és 33. legnagyobb importőre volt. 2023-ban Magyarország 150 milliárd $ értékben exportált és 145 milliárd $ értékben importált, 5 milliárd $ többlettel. Az ország külkereskedelme Európa központú.[215]
A magyar exporttermékek legjelentősebb területei a gépipar, közlekedésipar és a vegyipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a gépjárművek, akkumulátorok, valamint a gépjármű alkatrészek és tartozékok. Magyarország legjelentősebb exportországaNémetország, ahova a teljes exportállomány közel egynegyede (24,9%) érkezik. 2018 és 2023 között, az export termékek közül az akkumulátorok és a gépjárművek kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a belső égésű motorok és az irodai gépalkatrészek szenvedték el. Az exportországok közül 2018 és 2023 között Németország és azEgyesült Államok aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaeséstOroszország ésVietnám szenvedte el.
A magyar importtermékek legjelentősebb területei a gépipar, vegyipar és a közlekedésipar. A legjelentősebb behozatali termékek a gépjármű alkatrészek és tartozékok, földgáz, valamint az integrált áramkörök. Magyarország legjelentősebb importországa Németország, ahonnan a teljes importállomány közel egynegyede (22,7%) érkezik. 2018 és 2023 között, az import termékek közül az ipari zsírok és olajok, földgáz, valamint a gépjármű alkatrészek és tartozékok behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a légszivattyúk és a gyógyszerek szenvedték el. Az importországok közül 2018 és 2023 közöttDél-Korea és Németország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaeséstUkrajna és azEgyesült Királyság szenvedte el.
Az arányok eltolódása azOrbán-kormány 2010-es hivatalba lépése óta nőtt meg drasztikusabban, összhangban az általában afelső-középosztály számára kedvezőszociálpolitikával. A magyaremberi fejlettségi index (HDI) egyenlőtlenségi kiigazítása 7,4%, amely az egyik legmagasabb Közép-Kelet-Európában; azt mutatja hogy aszegénység és atársadalmi egyenlőtlenség nagy hatást gyakorol a HDI értékére.[192] AzEurostat adatai szerint aGini-együttható 2010 és 2014 között 24,1-ről 28,6-ra nőtt, azóta pedig 28 körül mozog. Ez az adat ugyan alacsonyabb az uniós átlagnál, azonban a környező országokhoz képest lényegesen nagyobb egyenlőtlenségre utal.[192]
AStatisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2019-ben 17,7 százalék volt a jövedelmi szegénység által veszélyeztetettek aránya, a 2012 óta tartó folyamatos csökkenés után, 12,2 százalékuk szenved relatív jövedelmi szegénységben.[192] A kiszolgáltatott csoportok, például a nyugdíjasok, a gyerekek, amunkanélküliek és acigányok különösen ki vannak téve a szegénységnek. A nyugdíjasok szegénységi kockázata a 2010-es 4,4%-ról 19,1%-ra emelkedett.[192] A munkanélküliek 61,8%-át fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata, mivel Magyarország az egyik legkevésbé bőkezű munkanélküli segélyprogramot kínálja az EU-ban. AzOECD adatai és módszertana alapján 2019-ben a gyermekek relatív jövedelmi szegénysége 16,9% volt, ami jelentősen meghaladja Magyarország közép-kelet-európai szomszédaiét.[192] A cigányok szegénységi kockázata több mint háromszorosa az országos átlagnak.[192]
Bár a hivatalos statisztikák nem mutatják a munkanélküliség számottevő növekedését aCovid19-világjárvány idején (2021 februárjában 4,5%), a valós számok valószínűleg sokkal magasabbak.[192]
Magyarországon világviszonylatban viszonylag magasak, azEurópai Unió átlagához képest még2024-ben is alacsonyak abérek. 2023-as adatok alapján az uniós keleti országokat figyelembe véve valamennyivisegrádi ésbalti országban, továbbáSzlovéniában ésHorvátországban is magasabb az átlagfizetés, mint Magyarországon.[219] 2024-re márRománia is elérte a magyar bruttó átlagfizetés értékét, az adózási szabályok miatt a román nettó érték még kismértékben elmaradt a magyar átlagfizetéshez képest. Ezen kívül az Európai Unióban már kizárólag csak Bulgáriában voltak a magyarországinál jelentősebben alacsonyabb átlagfizetési adatok.
Magyarország legtöbb, tömegközlekedést alkalmazó városában a távolsági közlekedésért is felelősVolánbusz bonyolítja le a helyi közlekedést, autóbuszokkal. Nyolc városnak van saját személyszállítási közszolgáltatása (Budapesten aBKV, Debrecenben aDKV, Kaposváron aKTRT, Miskolcon azMVK, Pécsen aTüke Busz, Szegeden azSzKT, Tatabányán aT-Busz, Veszprémben aV-Busz). Ezek vagy csak autóbuszokkal, vagy villamossal, trolibusszal, metróval és más közlekedési eszközökkel is szállítják az utasokat, helyenként alvállalkozókat is bevonva, vagy a Volánbusszal együttműködve.
Magyarország személy- és teherforgalmának legnagyobb része közúton történik. Agyorsforgalmi utak hossza2010.március 31-én közel 1300 km, valamint a hosszú csomóponti ág és pihenőhelyi utak: 366 km.[220]
Magyarországon a vasút – a közút után – a második legjelentősebb közlekedési ág. Vasúthálózatunk sugaras szerkezetű, melynek központja Budapest. Vasúti csomópontokat építettek ki a nagyobb hídvárosoknál, mint például Szolnok. Fontos csomópontok a gazdasági központok, mint Székesfehérvár vagy Miskolc. AMÁV Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) bekapcsolódott az európai konténerforgalomba. A MÁV Pályavasúti Üzletága kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva aMÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (MÁV-HÉV) által üzemeltetetthelyiérdekű vasutat (HÉV), aGyőr-Soproni-Ebenfurti Vasutat (GYSEV) és a legtöbbkisvasutat.
Az általa kezelt vonalak hossza 7606 km, ebből 7394 km a normál nyomtávolságú, 36 km széles nyomtávolságú (Záhony-Eperjeske térségében), 176 km pedig keskeny nyomtávolságú vonal.
A magyar tengeri hajózás, amely kizárólag az árufuvarozásra koncentrálódott, erősen visszaszorult. Magyarországnak két tengerjáró hajója van, amit az orosz államadósság törlesztéseként kapott.[221]
Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza körülbelül 1622 km.[18] Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%-a pedig a Tiszáéhoz tartozik. Belvízi hajóinkkal a Duna-delta (Fekete-tenger) és a Rajna torkolat (Északi-tenger) kikötőibe tudunk szállítmányokat eljuttatni. A Duna-Majna-Rajna víziút rendszer teljes hajózható hosszaRotterdamtólSzulináig 3505 km.
Magyarországonöt nemzetközi repülőtér üzemel, de ebből csak abudapesti és adebreceni jelentős, az utasforgalomnak több mint 85%-át aBudapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér bonyolítja le. A repülőterek száma összesen 41. A regisztrált légi szállítók száma öt, évi utasforgalmuk 31 226 848 fő volt 2018-ban.[18] Magyarország második legjelentősebb repülőtere aDebreceni Nemzetközi Repülőtér, a teljes utasforgalom 10%-át itt bonyolítják le, 8 állandó menetrend szerinti járat (ezek folyamatosan bővülnek) és további számoscharter járatok közlekedik. A többi három kisebb repülőtéren az utasforgalom 1-2%-át bonyolítják, ezt is csak időszakosan.
Asajtószabadság súlyosan sérül. Apárizsi székhelyű Riporterek Határok Nélkül (Reporters Without Borders(wd)) szervezet jelentése alapján 2012-től 2020-ig évről-évre romlott a magyar sajtószabadság helyzete. Az ország 2020-ra 180 ország közül a 89. helyre csúszott vissza.[44] (2010-ben a 25., 2012-ben a 40., 2015-ben a 65., 2018-ban a 73.)[44] 2024-ben a 67. helyet foglalja el az ország ebben a felsorolásban, azEU-ban az utolsó előtti helyen állva.[222] Az állami (politikai) nyomás mértékét tekintve az EU-tól messze leszakadva, az utolsó helyen végzett.[223]
A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés alapján egyre gyakrabban került sor a független médiaorgánumok felvásárlására.[224] A Fidesz kötődésűKESMA uralja amédia nagy részét az országban.[225]
AMédiatanács nem működik független szervként, nincs biztosítva, hogy döntéseit politikai érdekektől mentesen hozza meg, ugyanis a tagok mindegyikét a kormány jelölte ki.[224] A kormányhoz közeli emberek az évek során felvásárolták a kiadókat, és a szerkesztőségeket kormányszócsövekké változtatták. Ez vonatkozik többek között az összes vármegyei napilapra,[127] továbbá aköztévére (M1),[128] aTV2-re[129] és számos országos rádióra.[226][227] A2010-es évek végén tizennégy „közszolgálati” műsorszolgáltató volt a „kormánypárti” csatornák között.[228]
Magyarország alaptörvényének értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A 2000-es évek második felétől a papír alapú sajtót háttérbe szorította az internetes újságírás. Számos internetes újság (napilapok, hetilapok, havi lapok) és blog elérhető, jobboldali-konzervatív, baloldali-liberális, és keresztény orientációjúak.
Online napilapok / hetilapok / blogok
Főbb független és ellenzéki napilapok / hetilapok / blogok
Főbb keresztény napilapok / hetilapok / blogok
Hivatalos kormányzati média
Főbb kormánypárti, jobboldali napilapok / hetilapok / blogok
Az ország előhívó száma 36.[18] A házi telefon-előfizetések száma 2015-ben több mint hárommillió volt. Ugyanekkor 11 millió mobiltelefon-előfizetés volt érvényben. A fix, nem mobil telefonok helyét átveszi a mobil. Mobilszolgáltatást három cég nyújt: aMagyar Telekom (korábban:Westel), aYettel (korábban: Pannon GSM, Telenor) és aOne (korábban: Vodafone).
Amagyar irodalom az egyes szerzők sikere ellenére nem túl közismert külföldön. Ez az állapot napjainkban kezd megváltozni, elsősorban német nyelvterületről, illetve a szomszédos országokból kiindulva.Kertész Imreirodalmi Nobel-díját a magyar széppróza rég várt elismeréseként köszöntötték. A költészetünk nagyobb népszerűségnek örvend:Petőfi Sándort több tucat nyelven ismerik,[232]Molnár Ferenc színművei külföldön is nagy sikert arattak.
Magyar Tudományos Akadémia (rövidítve: MTA):1825.november 3-án, apozsonyi országgyűlésen amagyar reformkor egyik vezéralakja, grófSzéchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel aMagyar Tudós Társaság (a mai Tudományos Akadémia) létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták.[233] Az MTA tudományosköztestület, amelynek fő feladata atudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete. 2019-ig fontos feladata volt továbbá a tudományos kutatások támogatása.
Magyarországon azóvodák nagy része önkormányzati tulajdonban, de az iskolák nagy része 2013. január 1-je óta állami tulajdonban van, de léteznek egyházi, nemzetiségi önkormányzati és magántulajdonúak is. A magyar közoktatás ugyan világnézetileg semleges, ennek ellenére az egyházi tulajdonban lévő oktatási intézmények az állami intézményeknek juttatott támogatások többszörösét kapják meg.[235]
Óvodába hároméves kortól kötelező járnia a gyermeknek. Azáltalános iskolát, amennyiben iskolaérett, abban az évben kezdi meg, amelyikben szeptember 1. előtt betölti hatodik életévét. Az általános iskola általában nyolc évig tart, ezután szakközépiskolába,szakgimnáziumba vagygimnáziumba mehet továbbtanulni a diák. Ez leggyakrabban négyéves, de a gimnáziumok gyakran nyolc- és hatosztályos képzést is indítanak, ahová a 4., illetve a 6. elvégzett általános iskolai osztály után mehet a gyermek. Az1997/98-as tanévtől kezdve a középfokú iskolák számozása az általánosét folytatja, tehát az 5., 7. vagy 9. osztállyal kezdődik. A közoktatási törvény írja elő atankötelezettséget Magyarországon.[236]
Sikeresérettségi vizsga után a diákfőiskolán vagyegyetemen (ELTE,Debreceni Egyetem,Semmelweis Egyetem,BME,Corvinus Egyetem stb.) folytathatja tanulmányait. Ide felvételi vizsgával és/vagy a tanulmányi eredmények alapján számított pontokkal lehet bekerülni. Jelenleg az állam – megfelelő tanulmányi előmenetel esetén – állami ösztöndíjat ad, amennyiben a hallgató vállalja, hogy a diploma megszerzését követő húsz évből a képzési idejének megfelelő időt Magyarországon dolgozik, vagy visszafizeti a képzés teljes díját. Különben a hallgatónak a képzés teljes költségét magának kell fizetnie. Egy szakon azonban korlátozott az így ingyenes félévek száma. Magyarország2005-től áttért a bolognai rendszerre, aminek keretén belül bevezették az alap- és mesterképzést. Az alapképzés 3 éves, a mesterképzés 2 éves. A bolognai folyamat eredményeként az alapfokú diploma megszerzése után a hallgató egy másik egyetemen vagy főiskolán is folytathatja a képzést, vagy egy alapfokú diplomával több mesterképzést is elvégezhet.[236]AzOECD felmérése alapján a magyar oktatás a 21. helyet foglalja el a világon általános minősége alapján.[237] Az oktatási kiadások a GDP 4,7%-át adták 2020-ban.[238] A tanár-diák arány 1:11.[forrás?] Az országban élő diplomások aránya 1980 és 2010 között megháromszorozódott, így a Magyarországon élő diplomások aránya 19%, a 25 éves, és annál idősebb népesség viszonylatában.[239]
A hagyományos magyar paraszti társadalom patriarchális, azaz apajogú nagycsaládokra épült, a birtokszerkezet kora újkortól jelentkező felaprózódásával azonban a kis család, illetve a műrokonság (komaság) és a szomszédság lett a paraszti társadalom alapegysége. A települések társadalmi szerkezete már aközépkorban sem volt egységes, igazán éles társadalmi különbségeket azonban csak ajobbágyfelszabadítás és a19. század gyors ütemű technikai-gazdasági fejlődése hozta el. A szegényparaszti réteg és a nincstelen agrárproletárok mellett ekkor jelentek meg a közép- és gazdagparasztok.[247] A magyarok legősibb foglalkozásai közé tartozott a zsákmányolóméhészet, valamint ahalászat. Az újkorig a magyar parasztság legjelentősebb ősi gazdálkodási formája aszilajpásztorkodás volt, ezt váltotta fel fokozatosan aszénatermelésen alapuló félszilaj, majd az istállózó állattartás. Ez utóbbi változás nyomán léptek a nagyobb hasznonvételű állatfajták a hagyományos magyar tájfajták helyébe (magyar szürke szarvasmarha,rackajuh stb.), és ezzel párhuzamosan az ősi magyarpásztorkutyafajtáknak (mint apuli, akomondor stb.) a szerepe is csökkent.
A magyar konyha a magyar kultúra egyik kiemelkedő különlegessége, még ha eredetileg nem is tartozik a legegészségesebbek közé. Az ételek elkészítésének alapanyaga a hagyma, a paprika és az étolaj (korábban a zsír). A fogásokat gyakranpaprikával ízesítik, egészben vagyporrá őrölt formájában – ami magyar találmány.[249] Nemzetközileg agulyás (külföldönpörköltszerű valami), apaprikás krumpli és alecsó a legismertebb magyar étel. Ahalászlé különböző fajtájú halak, hagyma, őröltpaprika gazdag keveréke. Egyéb jellegzetes ételek:paprikás csirke, libamáj. Atejföl gyakran használatos az erőteljes ízekhez könnyítésnek. Az édességek között jellegzetes adobostorta, a rigójancsi, a kürtös kalács, arétes (leheletvékony tésztarétegek különböző töltelékkel: almás, meggyes, mákos, túrós és egy valamivel ritkább változat, a tökös-mákos), hagyományos és Gundel-palacsinta, szilvás gombóc,somlói galuska és gesztenyepüré.
Érdekes pékáru a kifli,[250] amely nevét anémetKipferl után kapta, és ritka péksütemény a világon. Említésre méltó még a langalló vagy kenyérlángos, amely szintén magyar jellegzetesség; napjainkban újra divatba jött.[251]
Amagyar borvidékek sokszínűségének köszönhetően világhírű magyar termék aTokaji aszú, azEgri bikavér és a Badacsonyiszürkebarát. Alkoholtartalmú italok közül magyar specialitás apálinka és azUnicum. Alkoholmentes italok tekintetében előkelő helyen szerepelnek azásványvizek, közöttük a szénsavmentes Szentkirályi Ásványvíz a párizsi Aqua-Expón „a legjobb külföldi szénsavmentes víznek járó2004. évi Eauscar díjat” nyerte el,[252] de érdemes megemlíteni a szintén népszerűTheodora kékkúti vizet és a gyógyhatású Mira vizet is.
Különleges turisztikai vonzereje a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségűbalneológiai ésgeotermikus adottságainak köszönhetőentermálvízekben bővelkedő ország.Japán,Izland,Olaszország ésFranciaország után Magyarország a világ ötödik termálvíz nagyhatalma.[256] A gyógyvizes hőforrások az ország valamennyi régiójában előfordulnak, és számosgyógyfürdőt táplálnak.Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. A gyógyvízkincsre épülő magyar fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Világszerte ismert értékes gyógyvizeiről, amelyekturisztikai szerepe jelentős, ezért az ország a nemzetköziegészségturizmus egyik kedvelt célpontja.
Magyarországon a legnépszerűbb sportág alabdarúgás, amiben egykoron a világ elitjéhez tartozott (sikerei között szerepel 3 olimpiai aranyérem, 1 olimpiai ezüstérem, 1 olimpiai bronzérem, 2 világbajnoki ezüstérem és 1 Európa-bajnoki bronzérem).[262] Az akkori idők csapatát (az 1950-es években) nem véletlenül illetik világszerte a magyarAranycsapat névvel. Azonban évtizedek óta a magyar válogatott már ki sem jutott a világbajnokságokra.
Kedvelt sportág még akézilabda, és az olimpiákon remekül képviselteti magát az ország olyan számokban, mint avívás,kajak-kenu,úszás,ökölvívás,birkózás,öttusa,vízilabda, és többször is arany-, ezüst- vagy bronzérmekkel tértek haza a magyar sportolók, így az ország nagy hagyományokkal rendelkezik ezen sportágak területén. Vízilabda sportágban,Kemény Dénes vezette csapata 2000 és 2008 között 3 alkalommal nyerte meg az olimpiát. Sportnemzeti státuszát mi sem bizonyítja jobban, mint azolimpiai játékok összesített éremtáblázatának 8. helye (176 arany, 151 ezüst, 174 bronzérem). Magyarország olyan ökölvívókat adott a világnak, mint példáulPapp László, vízilabdázókat, mintBenedek Tibor, labdarúgókat, mintPuskás Ferenc vagy olyan úszókat, mint példáulHajós Alfréd,Hosszú Katinka vagyMilák Kristóf vagy mint a legsikeresebb magyar olimpiai bajnok és pontszerző vívóGerevich Aladár.[263] és a 3-szoros egyéni olimpiai bajnok vívóSzilágyi Áron.
Az országban fejlődő szinten van ajégkorong. Amagyar férfi-válogatott az utóbbi időkben elérte történetének legnagyobb sikerét is;2008-banJapánban (Szapporóban) megnyerte a divízió I-es jégkorong-világbajnokságot. Ezzel feljutott a legjobbak közé a2009-benSvájcban megrendezett világbajnokság A csoportjába. Ezt a bravúrt 2015-ben is megismételték.
↑Crime Index by Country 2025 (angol nyelven). www.numbeo.com. (Hozzáférés: 2025. október 2.) „Safety Index: Hungary – 66.3”
↑Wilson, Despina: Ranked: World's Best Countries to Live in for Quality of Life (2024 Report) (amerikai angol nyelven). CEOWORLD magazine, 2024. július 20. (Hozzáférés: 2025. január 5.) „To determine the rankings, researchers at the CEOWORLD magazine analyzed and compared 196 countries across three key categories: 1) Stability, 2) Satisfaction, and 3) Balance. To evaluate those dimensions, researchers looked at 23 indicators that fell into one of the three categories.A rangsor meghatározásához a CEOWORLD magazin kutatói 196 országot elemeztek és hasonlítottak össze három kulcskategóriában: 1) Stabilitás, 2) Elégedettség 3) Jogok és egyensúly. E kategóriák értékeléséhez a kutatók 23 mutatót vizsgáltak.”
↑Szatmári József: Akkor hol is van Magyarország legmélyebb pontja?. Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 2007. október 9. [2018. október 9-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 30.) „Szegeden és környékén azonban szinte mindenki úgy tudja, hogy ez a nevezetes pont éppen a Tisza másik oldalán, Tiszasziget község határában található, ahol már évtizedekkel ezelőtt megjelölték […] és emlékművet helyeztek el”
↑*szerk.: Petkes Zsolt:Honfoglalók fegyverben, 2Magyar Őstörténet (3). Helikon, 9. o. (2015).ISBN 9789632276946 „…bár a latin eredetiben nem sagittis (nyíl), hanem iaculis (hajítódárda) szerepel” (Az idézet online elérése:Népszerű idézetekArchiválva2018. október 10-i dátummal aWayback Machine-ben)
↑A fontosabbak: Gubernium (=abszolutizmus), pozsonyi országgyűlés (a királyi hitlevél kiváltságainak megnyirbálása), hajdúk kiváltságainak eltörlése, a jászkunok eladása a Német Lovagrendnek.
↑Kinga Frojimovics, Géza Komoróczy, Jewish Budapest: monuments, rites, history, Central European University Press, 1999, 67. o.Google BooksArchiválva2017. február 7-i dátummal aWayback Machine-ben
↑Nazifa Alizada, Rowan Cole, Lisa Gastaldi, Sandra Grahn, Sebastian Hellmeier, Palina Kolvani, Jean Lachapelle, Anna Lührmann, Seraphine F. Maerz, Shreeya Pillai, and Staffan I. Lindberg. 2021.Autocratization Turns Viral. Democracy Report 2021Archiválva2021. szeptember 14-i dátummal aWayback Machine-ben. University of Gothenburg: V-Dem Institute.
↑Licia Cianetti (2018). „Rethinking "democratic backsliding" in Central and Eastern Europe – looking beyond Hungary and Poland”.East European Politics34 (3), 243–256. o.DOI:10.1080/21599165.2018.1491401. „Over the past decade, a scholarly consensus has emerged that that democracy in Central and Eastern Europe (CEE) is deteriorating, a trend often subsumed under the label 'backsliding'. … the new dynamics of backsliding are best illustrated by the one-time democratic front-runners Hungary and Poland.”
↑abcdA KSH 2018. évi helységnévkönyve (PDF). KSH. [2018. szeptember 28-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 7.) „a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán a természetes népmozgalmi (élveszületési, halálozási) [… és a] vándorlás adatainak felhasználásával továbbszámított népességszámok”
↑A nemzetiségi eloszlás a népszámlálás teljes lakkosságához viszonyított aránya százalékban (származtatott adat a KSH főben megadott adataiból). (Egy fő több nemzetiséghez is tartozhat és a nem válaszolók aránya magas: kb. 4%!)
↑Lásd: 1827. évi XI. törvénycikk a hazai nyelv müvelésére fölállitandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról | 1827. évi XII. törvénycikk azoknak nevei, a kik a tudós társaság fölállitására, vagy a hazai nyelv terjesztésére is ajánlatokat tettek, az utókor emlékezete végett törvénybe iktattatnak | 1840. évi XLII. törvénycikk a magyar tudós társaságra folytatva tett adakozásokról
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
.jpg)
%2c_Andr%25C3%25A1ssy_%25C3%25BAt.png)
.svg)
_11.jpg)
.jpg)
.jpg)
_2.jpg)
_(5408._sz%25C3%25A1m%25C3%25BA_m%25C5%25B1eml%25C3%25A9k).jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
